Könytári Intézet Minőségirányítási Kézikönyv

Könyvtári Intézet

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Érvényes: 2009. szeptember 1-jétől visszavonásig

 

 

Kidolgozta:

A Minőségfejlesztő Munkacsoport

Jóváhagyta:

…………….……………..

dr. Bartos Éva
igazgató

 

 

 

Módosítások jegyzéke

A módosítás dátuma  Változat száma  Törlés / beszúrás  A módosított oldal száma 

A jóváhagyó aláírása

         

Tartalomjegyzék

1. A minőségügyi kézikönyv használatára vonatkozó utalások 4

2. A Könyvtári Intézet bemutatása 5

2.1. Küldetésnyilatkozat 5

2.2. Szervezeti és Működési Szabályzat 5

2.3. Stratégiai terv (2009-2013) 8

3. Minőségpolitikai nyilatkozat 11

3.1. A vezetőség felelősségi köre 11

3.2. Esélyegyenlőségi nyilatkozat 12

4. Az érvényes jogszabályok és keretdokumentumok 14

5. A minőségirányítással foglalkozó felelősök és munkacsoportok 15

6. A partnerkapcsolatok ápolása 16

6.1. Belső partnerség 16

6.2. Külső partnerség 16

6.2.1. Intézményi szint 16

6.2.2. Oktatási és Humánerőforrás-fejlesztési osztály 17

6.2.3. Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár 18

6.2.4. Kutatási és Szervezetfejlesztési osztály 19

7. A folyamatok azonosítása és javítása 21

8. A dokumentumok kezelése 23

9. Fogalom-meghatározások 24

10. Mellékletek 25
 

1. minőségügyi kézikönyv használatára vonatkozó utalások

A Minőségirányítási Kézikönyv (továbbiakban: Kézikönyv) a Könyvtári Intézetben (továbbiakban: Intézet) folyó minőségirányítás legfőbb dokumentuma, összefoglalja a minőségirányítás alapelveit, gyakorlati megvalósítását. Érvényessége kiterjed az Intézet  vezetőségére és munkatársaira, a minőségirányítási rendszer által szabályozott összes területre. A Kézikönyv használatát az Intézet igazgatója rendeli el, ugyancsak ő rendeli el az esetleges törlések és módosítások érvénybe léptetését. Összeállítása, aktualizálása a Minőségirányítási Tanács (továbbiakban: MIT) feladata, az Intézet kollektívája véleményének figyelembevételével. 

A Kézikönyv törzspéldányát nyomtatott formában az Intézet titkárságán őrzik, kérésre azt az Intézet bármely munkatársának betekintésre át kell adni. Az aktualitásukat veszített dokumentumrészeket legalább három évig az Intézet irattárában meg kell őrizni, kérésre ezeket a dokumentumokat az Intézet munkatársai számára ugyancsak hozzáférhetővé kell tenni. Az érvényben lévő Kézikönyv elektronikus változatát az Intézet honlapján bárki számára hozzáférhetővé tesszük.

2. A Könyvtári Intézet bemutatása

2.1. Küldetésnyilatkozat

A Könyvtári Intézet kutatási és elemző tevékenységet végez a könyvtárak, a könyvtárosok és a döntéshozók számára a hazai könyvtári rendszer egészéről, egyes elemeinek működéséről, hatékonyságáról, a könyvtárhasználók igényeinek változásairól, valamint a társadalmi és a technológiai környezet átalakulásáról és a nemzetközi fejlődés trendjeiről.

A könyvtárpolitika fejlesztési törekvéseinek megvalósulását mennyiségi és minőségi mutatók kidolgozásával, megbízható adattárak összeállításával, szakértői és tanácsadói tevékenységgel segíti elő.

A humán erőforrás fejlesztése területén az Intézet képzési, továbbképzési központként jelentős szerepet vállal a könyvtárosképzés teljes, egymásra épülő lépcsőzetes rendszerének kialakításában és a képzés különböző szintjein működő intézmények (felsőoktatás, iskolarendszeren kívüli szakképzés) szakmai összehangolásában. Az Intézet folyamatosan foglalkozik a képzéssel kapcsolatos szakmai kommunikációs csatornák – határokon is átívelő – megfelelő kiépítésével és működtetésével. Akkreditált intézményként nagyszámú és színvonalas továbbképzési programot működtet.

Az Intézet szakmai információszolgáltatási tevékenység keretében sajátos célcsoportok (gyakorló könyvtárosok, könyvtárszakos hallgatók, szakértők, kutatók, szakpolitikai és szakmapolitikai irányítók) igényeinek kiszolgálására szakkönyvtári és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújt.

Kiadványaival hozzájárul a könyvtárosok szakmai kommunikációjához, a külföldi könyvtári gyakorlat hazai bemutatásához, valamint a magyar könyvtárügy eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

2.2. Szervezeti és Működési Szabályzat

Az Intézet a 6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet szerint az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) részjogkörű, belső költségvetési egysége, amelynek élén igazgató áll. Az Intézet az OSZK alapító okirata alapján önálló névhasználatra jogosult. Az igazgatót az oktatási és kulturális miniszter egyetértésével az OSZK főigazgatója nevezi ki. Az Intézet dolgozóit illetően a közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató javaslata alapján a főigazgató gyakorolja. Az Intézet dolgozóit illetően a további munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az Intézet önállóan rendelkezik a törvényben és az OSZK alapító okiratában meghatározott feladataihoz rendelt előirányzatok felett. Ezek a feladatok a könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások.

Teljes elnevezése: Könyvtári Intézet.
 Külföldi kapcsolataiban a következő elnevezéseket használja:
       – angolul: Hungarian Library Institute
       – németül: Ungarisches Bibliotheksinstitut
       – franciául: Institut Hongrois de Bibliothéconomie
 Bélyegző: Könyvtári Intézet. 1827 Budapest, Budavári Palota F épület.

A Intézet alapfeladatai
a) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztése;

b) a könyvtári szakemberek továbbképzése és iskolarendszeren kívüli képzése;
c) könyvtári és információs szolgáltatás fenntartása a könyvtári és információszolgáltatási tevékenység szakterületén;
d) az országos könyvtári rendszer működésével, a könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatás, fejlesztés;
e) a könyvtári és rokon területi módszerekre vonatkozó szabványok, szabályzatok elkészítésének kezdeményezése és kidolgozása;
f) a könyvtári tevékenységre vonatkozó irányelvek, normatívák kidolgozása, módszertani tevékenység;
g) az országos könyvtári statisztikai adatok összesítése, elemzése és szolgáltatása;
h) részvétel a szakfelügyeleti vizsgálatokban, a szakfelügyeleti dokumentumok gyűjtésében és megőrzésében.
i) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok.

Az Intézet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az OSZK Gazdasági Igazgatósága végzi. Az Intézet élén igazgató áll, az egyes szervezeti egységeket osztályvezetők irányítják, főosztályvezetői besorolással.

Az Intézet szervezeti egységei

Titkárság
Feladatai:
a) az igazgató intézkedési körébe tartozó ügyek előkészítése, adminisztrációja, az ügyiratok kezelése, az országos szakmai rendezvények előkészítése;
b) kapcsolattartás a társintézményekkel, a tömegkommunikáció szerveivel, az Intézet osztályaival és az OSZK igazgatóságaival;
c) könyvtáros szakmai folyóirat szerkesztése és kiadása;
d) az Intézet kiadványainak technikai szerkesztése, a kiadványügy technikai koordinálása;
e) kiadványértékesítés;
f) az intézeti munkatársak munkaügyi nyilvántartásainak vezetése és szükség szerinti továbbítása az OSZK illetékes osztályaira.

Kutatási és Szervezetfejlesztési osztály
Feladatai:
a) a könyvtárak és a társadalom közötti kapcsolat valamint az országos könyvtári rendszer működésével kapcsolatos kutatás, fejlesztés végzése;
b) hazai és nemzetközi könyvtári trendek feltárása, összehasonlító elemzése;
c) elemzések készítése az országos könyvtári rendszer vonatkozásában (ODR, KSZR, RKSZR)
d) olvasási és könyvtárhasználati szokások alakulásának elemzése;
e) a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés módszereinek hazai terjesztése;
f) közreműködés a könyvtári irányelvek, normatívák, szabványok, szabályzatok kidolgozásában és terjesztésében;
g) az országos könyvtári statisztika gondozása és kiadása, a nyilvános könyvtárak jegyzékének elkészítése és folyamatos karbantartása, az érdekeltségnövelő és felzárkóztató pályázatok gondozása, részvétel a könyvtári szakfelügyeleti tevékenység szervezésében;
h) gyűjteményszervezési szolgáltató és tanácsadó tevékenység, közreműködés a könyvtári állományszervezéssel kapcsolatos jogszabályok, irányelvek, szakmai állásfoglalások kidolgozásában;
i) információ-technológiai tanácsadó tevékenység (könyvtár 2.0, RSS, ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és alkalmazások, honlapok fejlesztése);
j) könyvtáraknak készülő adatbázisok, információs szolgáltatások működtetése, e-Könyvtári Minerva.

Oktatási és Humánerőforrás-fejlesztési osztály
Feladatai:
a) az intézeti honlap szerkesztése, fejlesztése a színvonalas szakmai kommunikáció biztosítása érdekében;
b) kapcsolattartás, párbeszéd és együttműködés a felsőoktatási és az iskolarendszeren kívüli képzőhelyekkel, szakmai szervezetekkel, valamint a civil szférával - szakmai módszertani és fejlesztési tevékenység keretében;
c) a könyvtári szakemberek továbbképzésének szervezése és koordinálása, a továbbképzéssel kapcsolatos szakmai tanácsadás, új oktatási formák alkalmazása és terjesztése, hagyományos és távoktatási továbbképző tanfolyami programok készítése; nyomtatott és elektronikus tankönyvek, oktatási segédletek, gyakorló anyagok írása, íratása, kiadása;
d) a határon túli magyar könyvtárosképzés, továbbképzés szakmai segítése;
e) az ODR működésének szakmai támogatása, a Intézetben folyó szakmai tevékenységek képzési vonatkozásainak szervezése, gondozása;
f) akkreditált intézményként könyvtári szakemberek iskolarendszeren kívüli közvetlen képzése: oktatási tevékenység OKJ-s és akkreditált továbbképzési formákban; az oktatási tevékenység adminisztrációja a felnőttképzési, a szakképzési, valamint a könyvtári törvény és követő rendeleteinek előírásai szerint;
g) szakfelügyelet ellátása a könyvtári OKJ-s szakképzés területén az Oktatási és Kulturális Minisztérium (továbbiakban: OKM) Könyvtári osztálya megbízása alapján;
h) országos vizsgaszervezési tevékenység az oktatási és kulturális miniszter megbízása alapján az OKJ-s segédkönyvtáros, valamint a rokon könyves szakmákban;
i) könyvtártechnológiai szolgáltató és tanácsadó tevékenység (könyvtárépítés, berendezés, biztonságtechnika és állományvédelem);
j) személyi kataszter, ezen belül részletes képzési kataszter építése, gondozása, beleértve a határon túli magyar könyvtárosokat is;
k) egységes szakmai minősítő rendszer hazai kidolgozása és működtetése a CERTIDoc alapján;
l) hazai és nemzetközi oktatási és képzési trendek feltárása, munkaerőpiaci elemzések végzése;
m) országosan használt tárgyi feltáró rendszerek gondozása (ETO, tezaurusz-köztaurusz).
n) országos tartalomszolgáltatás (EBSCO) menedzselése;

Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár
Feladatai:
a) könyvtörténeti, valamint könyvtár- és információtudományi gyűjtemény építése, és erre alapozott könyvtári és információs szolgáltatások fenntartása;
b) részvétel a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásban;
c) szakirodalmi tájékoztatás a gyűjtemények és külső források alapján;
d) hazai és nemzetközi könyvtártudományi cikkadatbázis építése dokumentációs tevékenység alapján;
e) magyar és idegen nyelvű könyvtáros szakmai kiadványok (nemzeti szakbibliográfia, referáló lap, könyvtáros szakmai folyóirat) szerkesztése és kiadása;
f) részvétel nemzetközi bibliográfiai tevékenységben;
g) a szakkönyvtár munkafolyamatainak gépesítése az OSZK integrált rendszerén belül, on-line katalógusának gondozása, beleértve a szakkönyvtár keretében kialakított Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény virtuális katalógusát is;
h) a Intézet nemzetközi kapcsolatainak ápolása;
i) az OSZK Intézménytörténeti Gyűjtemény gondozása.

2.3. Stratégiai terv (2009-2013)
 
Átfogó cél

A Könyvtári Intézet szakmai tevékenységével támogatja a magyar könyvtárügy stratégiájának (Portál program) megvalósulását, elősegítve ezzel a könyvtári rendszer magas szakmai színvonalú feladatteljesítését a könyvtárhasználók hatékony kiszolgálása érdekében.

Alapvető célok

Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának ösztönzésével a használók számára hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a hozzáférést a magyarországi könyvtári rendszer szolgáltatásaihoz.

Az országos olvasási programok létrehozásával hozzájárul az olvasási kultúra terjesztéséhez, színvonalának emeléséhez, és elősegíti az esélyegyenlőség megvalósulását a könyvtárakban.

Felkészítést folytat a könyvtári munkatársak számára a stratégiai időszakban megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan. Hozzájárul a könyvtárosok kompetencia alapú szakmai tudásának megújításához.

Naprakész, korszerű információs szolgáltatásokat nyújt a szakmai közösség és a döntéshozók számára, elősegíti a könyvtári rendszerben és a könyvtárakban működő folyamatok megismerését, a problémák feltárását, és javaslatokat dolgoz ki ezek megoldására.

Hozzájárul a könyvtári minőségfejlesztés és minőségbiztosítás széles körű elterjesztéséhez.

Kulcsterületek

1. cél: Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának ösztönzésével hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a hozzáférést a magyarországi könyvtári rendszer szolgáltatásaihoz.

Tevékenységek:

- Webportál (könyvtárkapu) létrehozása, amelyen keresztül valamennyi magyar könyvtár szolgáltatásai elérhetővé válnak a felhasználók számára, interaktív tematikus szolgáltatási felületek kidolgozása, a webportál szolgáltatásainak biztosítása érdekében együttműködés kialakítása a hazai és határon túli könyvtári rendszer szereplői között.

- Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának ösztönzése és támogatása a térhez és időhöz nem kötött, korszerű könyvtári szolgáltatások bevezetésére.

- A könyvtárhasználat lehetőségeinek fokozott integrálása az oktatásba, a tanulók felkészítése az önálló ismeretszerzésre a könyvtárban elérhető információs eszközök és szolgáltatások segítségével.

2. cél: Az országos olvasási programok megalkotásával hozzájárul az olvasási kultúra terjesztéséhez, színvonalának emeléséhez és elősegíti az esélyegyenlőség megvalósulását a könyvtárakban.

Tevékenységek:

- az intézeti, az egyéb hazai és a nemzetközi olvasáskutatási eredmények másodlagos elemzése,

- a problémagócok feltárása és feltérképezése a pontos cselekvési terv meghatározása érdekében;

- "A jövőnek olvasunk" című, átfogó olvasási projekt kereteinek és tartalmának kidolgozása;

- az országos és nemzetközi olvasásfejlesztő tevékenységek megismertetése a szakemberekkel;

- a kész ötletek, programok (jó gyakorlatok) hozzáférhetővé tétele, a célcsoportokra kidolgozott módszertani programcsomagok és kézikönyvek közreadása az évente meghirdetendő központi olvasási programok eredményes lebonyolítása érdekében;

- a különböző korosztályok könyvtárhasználatának támogatása speciális olvasásfejlesztési tevékenységek és formák kidolgozásával (a biblioterápia lehetőségeinek széles körű megismertetése;

- a tanulás támogatása könyvtári eszközökkel az Eorópai Unió elvei és gyakorlata szerint, interaktív olvasásfejlesztő weboldalak létrehozása;

- esélyteremtés, esélyegyenlőség biztosítása a különböző hátrányos helyzetű csoportoknak (biológiai-egészségügyi és társadalmi-szociális hátrányok) a fizikai, intellektuális és virtuális hozzáférés megteremtésével;

- interaktív olvasásfejlesztő weboldalak és internetes tartalmak létrehozása.

3. cél: A könyvtári munkatársak számára a stratégiai időszakban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos felkészítést folytat. Figyelemmel kíséri a nemzetközi szakmai fejlődési irányokat, közvetíti azokat a hazai könyvtári rendszer számára, hozzájárul a könyvtárosok kompetencia alapú szakmai tudásának megújításához.

Tevékenységek:

- a stratégiai időszakban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos, korszerű témákat felölelő szakmai és idegen szaknyelvi képzések megvalósítása;

- új oktatási és tanulási formák, módszerek (e-learning, távoktatás; intézménytől és időtől független egyéni tanulási formák) kidolgozása a képzés hatékonyságának növelése és a versenyképesség biztosítása érdekében;

- európai szinten elismert, a könyvtári és információs szolgáltatásokra vonatkozó kompetenciák elsajátíttatása a könyvtárosok iskolarendszeren kívüli képzésében, továbbképzésében;

- a könyvtárosok felkészítése különböző felhasználói csoportok rendszeres képzésére és a digitális írástudás elterjesztésére az életen át tartó tanulás folyamatában.

4. cél: Naprakész, korszerű információs szolgáltatásokat nyújt a szakmai közösség és a döntéshozók számára; elősegíti a könyvtári rendszerben és a könyvtárakban működő folyamatok megismerését, a problémák feltárását, és javaslatokat dolgoz ki ezek megoldására.

Tevékenységek:

- gyakorló könyvtárosok, szakértők és kutatók szakmai információ-igényeinek kielégítése nyomtatott és elektronikus kiadványokkal, testre szabott szakirodalmi-tájékoztatási szolgáltatásokkal, közös keresőfelületet biztosító, a web 2.0 lehetőségeit kihasználó webportál építésével;

- a szakterület távoli elérésű dokumentumainak felkutatása és hozzáférhetőségének biztosítása (elektronikus folyóiratok, elektronikus könyvtárak, nyílt hozzáférésű dokumentumok);

- szakirodalmi szemlék, szemletanulmányok, döntés-előkészítő háttéranyagok összeállítása a könyvtárak és a könyvtárügyet irányító szervek számára; a magyar könyvtárügy eredményeinek közvetítése elektronikus formában a nemzetközi szakmai közösség számára;

- az Intézet által kezelt adatbázisok egységesítése és korszerűsítése a publikus adatkörhöz történő hozzáférés megkönnyítése érdekében; a nyilvántartások közötti átjárhatóság megteremtése a hozzáférési jogosultságok biztosításával és az intézményi adatok térképes megjelenítésével;

- az egyes könyvtári tevékenységek és munkafolyamatok korszerű fejlesztésének elősegítése szakmai szolgáltatásokkal, tanácsadással, információközvetítéssel a hazai és a határon túli könyvtárak számára;

- a könyvtárak szakmai támogatása a regionális és kistérségi feladatok ellátásában;

- a civil közösségek és a könyvtárak kapcsolatának erősítése;

- a hátrányos helyzetű térségekben nyújtott könyvtári szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

5. cél: Hozzájárul a könyvtári minőségfejlesztés és minőségbiztosítás széles körű elterjesztéséhez.

Tevékenységek:

- a könyvtári rendszer minőségelvű és elfogadott szabványokon alapuló működésének ösztönzése;

- korszerű marketingtevékenység elősegítése a könyvtárak meghatározó társadalmi szerepének tudatosítása érdekében;

- a könyvtárak külső kommunikációjának erősítése, módszertani segítése;

- a könyvtári statisztikán alapuló, nemzetközi összehasonlításra alkalmas mennyiségi mutatók továbbfejlesztése, a minőségi követelményrendszer elterjesztése;

- a könyvtári és információs szakemberekre vonatkozó, kompetencia alapú európai uniós minősítési rendszer (LIS Euroguide – CERTIDoc) bevezetése, honosítása.

Források

A stratégiai időszakban rendelkezésre állnak az Intézet tevékenységét alapvetően finanszírozó állami költségvetési források.

A kiemelt stratégiai kulcsterületek finanszírozása hazai (pl. NKA), európai uniós (Új Magyarország Fejlesztési Terv – TÁMOP) és más, nemzetközi pályázati források elnyerése révén valósítható meg.

3. Minőségpolitikai nyilatkozat
 
3.1. A vezetőség felelősségi köre

Az Intézet vezetése kinyilvánítja azon akaratát, hogy szolgáltatásait és munkafolyamatait úgy szervezi, hogy azok a belső és külső partnerei mindenkori igényeit a lehető legteljesebb mértékben képesek legyenek kielégíteni. Ennek érdekében összeállította minőségirányítási dokumentációját, amelyben megfogalmazta:

· küldetésnyilatkozatát és jövőképét;

· minőségpolitikáját;

· a minőségbiztosításra vonatkozó főbb követelményeit és minőségbiztosítási eljárásait;

· a minőségi előírások betartására vonatkozó ellenőrzési utasításait.

Az Intézet vezetése az említett dokumentumokban foglaltak maradéktalan betartását magára és minden munkavállalója számára kötelező érvényűnek tekinti, és a minőség folyamatos fejlesztését valamennyi munkatársától tartós törekvésként elvárja.

Az Intézet minőségpolitikájának megvalósítására, a partneri elégedettség elérésének érdekében minden tevékenységére kiterjedő minőségbiztosítási rendszert működtet, amelynek folyamatos fejlesztését alapvető feladatának tekinti.

Az Intézet vezetése kinyilvánítja, hogy kapcsolódva a „Könyvtári Minőségfejlesztés '21” projekthez, TQM alapú minőségfejlesztést folytat.

A projekt alapelvei:

· Stratégiai terv a minőségi munka többéves tervezésére és fejlesztésére.

· A vezetőség felelőssége.

· Partnerközpontúság.

· Folyamatközpontúság, folyamatos javítás.

· Teljes elkötelezettség.

· Folyamatos képzés, továbbképzés.

Céljai elérése érdekében:

· Különös gondot fordít szolgáltatásainak állandó javítására.

· Tevékenységét rendszeresen elemzi, megkülönböztetett figyelmet fordít a partnerek észrevételeire, és hatékony hibajavító, hibamegelőző tevékenységet alkalmaz.

· Munkatársai minőségszemléletét tervszerűen továbbfejleszti, a működő folyamatait tökéletesíti.

· Minőségügyi rendszerét folyamatosan ellenőrzi, és alkalmassá teszi a változások követésére.

Az Intézet igazgatója elsőrendű feladatának tartja, hogy a munkatársai számára tudatosítsa a törvényekben, rendeletekben és szabályzatokban az Intézet tevékenységére vonatkozó előírásokat annak érdekében, hogy mindenkor az előírások ismeretében és annak betartásával járjanak el.

Az igazgató meghatározta, kihirdette és a Minőségirányítási Kézikönyv hatályba léptetésével közzétette a szervezet által elérni kívánt minőségpolitikai elvárásokat. Ezzel kapcsolatban meghatározza, és folyamatosan karbantartja azokat a célokat, amelyek elősegítik a minőségpolitikában foglaltak megvalósítását.

Az igazgató a minőségpolitikai célok elérése érdekében minőségügyi vezetőt bíz meg, valamint Minőségirányítási Tanácsot szervez az intézet munkatársainak részvételével. Az említettek feladatkörét és jogosítványát a munkaköri leírásban rögzíti.

Az igazgató gondoskodik arról, hogy a minőségfejlesztéshez szükséges források (személyi, tárgyi, anyagi) rendelkezésre álljanak, valamint hogy az Intézet munkatársai a minőségfejlesztéshez szükséges ismeretekkel és motiváltsággal rendelkezzenek. Ennek érdekében a munkatársak számára képzéseket, továbbképzéseket, tréningeket szervez. Szükség esetén külső szakértőt kér fel.

3.2. Esélyegyenlőségi nyilatkozat

A könyvtárosoknak jelentős szerepük van a társadalmi összetartozás erősítésében, hiszen alapvető feladatuk az információk szabad áramlásának biztosítása, ezzel is elősegítve a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítását. Az Intézet munkatársai elismerik, hogy minden ember egyenlő elbánásra jogosult, függetlenül nemétől, faji vagy etnikai származásától, vallásától vagy meggyőződésétől, fogyatékosságától, korától vagy szexuális irányultságától.

Hátrányos helyzetű munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján):

- minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban;

- minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadó fogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra;

- minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki nyelvi képzésre szorul;

- minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván – különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel –, a munkába állás utáni első hat hónapban;

- minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést;

- minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban;

- 50 évnél idősebb munkavállaló, határozatlan idejű munkaszerződéssel;

- pályakezdő, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak;

- továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok.

Az Intézet esélyegyenlőségi szempontjai:

· A családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A családok időbeosztását javító szolgáltatások az elmúlt évtizedben jelentősen visszaestek (például bölcsőde, korai óvodáztatás, közeli és munkaidővel összeegyeztethető bevásárlás vagy ügyintézés), ezért is különösen fontos az egyes szervezetek szerepvállalása.

· A családbarát munkahely tágabb értelmezése a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékossággal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. A családbarát munkahely koncepció nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, és törekszik arra, hogy mind a nők, mind a férfiak igénybe vegyék a munkaadó által nyújtott lehetőségeket a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésére.

· Részmunkaidős foglalkoztatás: jellemzően 4-6 órás napi munkaidőt jelent. Lehetőséget ad arra, hogy a családi és munkahelyi kötelezettségeknek egyaránt meg lehessen felelni.

· Rugalmas munkaidőszervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége.

· Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez.

· GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett kapcsolattartás.

4. Az érvényes jogszabályok és keretdokumentumok

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200022.TV

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.TV

1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a Könyvtári Intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700001.KOR

6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet a Könyvtári Intézet jogállásáról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000006.NKM

2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300002.MKM

Az Országos Széchényi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

http://www.ad.oszk.hu/szmsz

Az Országos Széchényi Könyvtár Alapító Okirata

http://www.ad.oszk.hu/alapito_okirat

Az Országos Széchényi Könyvtár Kollektív Szerződése

http://www.ad.oszk.hu/KollektivSzerzodes

Az Országos Széchényi Könyvtár belső szabályzatai és főigazgatói utasításai

http://www.ad.oszk.hu/szabalyzatok

5. A minőségirányítással foglalkozó felelősök és munkacsoportok

Az Intézetben folyó minőségfejlesztő tevékenység irányítására az igazgató minőségirányítási vezetőt nevez ki, meghatározott feladat- és jogkörrel. A minőségfejlesztés keretein belül jól körülhatárolt feladatkörű munkacsoportok működnek. A munkacsoportok működési területei:

- szervezetfejlesztés,

- partnerközpontúság,

- folyamatszabályozás,

- dokumentációs rendszer.

A munkacsoportok vezetőit az igazgató kéri fel, munkájukat a minőségirányítási vezető koordinálja. Tagjait az Intézet különböző területein dolgozó munkatársak alkotják.

A minőségfejlesztő tevékenységet a  MIT felügyeli, amelynek tagjai: az igazgató, az osztályvezetők, a minőségirányítási vezető, valamint a munkacsoportok vezetői.

A minőségirányítási vezető, valamint a munkacsoportok vezetői tevékenységüket a MIT egyetértésével végzik, a feladatok teljesüléséről évente beszámolnak. A beszámolót az igazgató hagyja jóvá.

6. A partnerkapcsolatok ápolása

6.1. Belső partnerség

Az Intézet vezetése támogatja a tanuló szervezet célkitűzéseinek elvét. Mindez arra utal, hogy a szervezetnek a környezeti változásokra úgy kell reagálnia, hogy értékeit, hiedelmeit, meggyőződéseit felülvizsgálja, átgondolja, és a szükséges változásokat a szervezeti kultúrában alkalmazza. A tanuló szervezet magas szintű önismerettel rendelkezik, amelynek tagjai tudják, hogy pontosan mit és miért tesznek, milyen minták, elvek, kimondott és kimondatlan szabályok szerint dolgoznak a mindennapokban. Ez az elv érvényesül a tanulási folyamat során. Segít értelmezni a külvilág jelzéseit, rámutat, hogy ezek a kihívások a szervezeti működés mely területei számára jelentenek kihívást, lehetőséget ad arra, hogy új megoldásokat keressenek.

Az Intézet vezetősége kiemelt feladatként kezeli a munkatársak normarendszerének, értékrendjének, motiváltsági szintjének fejlesztését, az egyéni és a szervezeti célok közötti összhang megteremtését. Mindezen célok érdekében rendszeresen tájékoztat az intézet célkitűzéseiről, az Intézet előtt álló feladatokról, visszajelzést ad a feladatok teljesítéséről. A munkatársakkal kapcsolatos elvárások tisztázása, az elvárások teljesülésének értékelése céljából szervezett munkatársi önértékelést folytat.

Az Intézet vezetése törekszik a szervezeten belüli kommunikáció zavartalanságára, az információk szabad áramlására, a kommunikációs csatornák állandó felülvizsgálatára. Mindezen célok érdekében a következő intézkedéseket hozza:

· Az Intézet számára belső levelezési rendszert működtet.

· Az Intézet honlapján belső felületet biztosít a munkatársakat érintő információk elérése érdekében.

· A vezetőségi ülésekről emlékeztetőt készít, amelyet a honlap belső felületén rendszeresen közzétesz.

· Az egyes osztályokon rendszeresen munkaértekezleteket tart, ezek során az osztályvezetők egyrészt tájékoztatják a munkatársakat az aktualitásokról, másrészt összegyűjtik és a megfelelő fórumra továbbítják a munkatársi véleményeket, kéréseket.

· Havi rendszerességgel „Információs teadélelőttöket” szervez, ahol a teljes munkatársi kollektíva közvetlenül információt cserélhet.

6.2. Külső partnerség

Az intézet alapvető céljának tartja, hogy a fontos külső partnerek elvárásait, valamint elégedettségét megismerje, és mindezeket az ismereteket beépítse mindennapi gyakorlatába. Azonosítja és rangsorolja partnereit, rendszeresen méri elvárásaikat és elégedettségüket, a mérési eredményeket értékeli, a problémákat meghatározza. Elkészíti a változtatás (beavatkozás) stratégiáját, végrehajtja a változtatásokat, majd újabb mérésekkel ellenőrzi azok hatékonyságát.

6.2.1. Intézményi szint

· A hazai és a határon túli magyar könyvtárak típusonként más-más szolgáltatást igényelhetnek, elvárásaikat és elégedettségüket szolgáltatásonként mérjük.

· A szakmai és civil szervezetektől, a kutatóintézetektől, a külföldi magyar intézetektől, az egyéb közgyűjteményektől, a külföldi partnerektől mindig a konkrét együttműködések kapcsán kérünk véleményt.

· A legfőbb külső partnereink elvárásait és elégedettségét rendszeresen, intézményi szinten mérjük, a mérési eredményeket elemezzük, beépítjük a szolgáltatásaink folyamatába.

· A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros partnerei: a hazai könyvtárak, a könyvtáros társadalom tagjai. A közleményeinkre történő hivatkozásokat mérjük, évente bibliometriai elemzést végzünk. Felmérjük a közlemények szakképzésben történő szereplését (kötelező és ajánlott irodalom), rögzítjük az olvasói reagálásokat, teszteljük a kijelölt (reprezentatív) olvasók véleményét, könyvtárszakos hallgatók körében „nyílt napot” szervezünk, észrevételeiket, véleményüket regisztráljuk.

· A helyismereti munka partnerei: a hazai könyvtárak, könyvtárosok, helytörténészek, pedagógusok. Mélyinterjúkat készítünk a szakma évtizedes munkásságot maguk mögött tudó nagyjaival, és a munkánkról elhangzó véleményeket összegezzük, értékeljük.

6.2.2. Oktatási és Humánerőforrás-fejlesztési osztály

· Az OKJ-s és akkreditált továbbképzésben résztvevő hallgatókkal a kapcsolatot elsősorban a tanfolyam vezetői, szervezői tartják. A hallgatók elégedettségének mérését minden esetben a tanfolyam végén, valamennyi hallgató részvételével elvégezzük.

· A határon túli könyvtárosok továbbképzése ügyében a kapcsolatot a tanfolyam vezetői, szervezői elsősorban a tanfolyamok határontúli koordinátoraival tartják. A hallgatók elégedettségét minden esetben a tanfolyam végén, valamennyi hallgató részvételével végezzük el.

· A Könyvtári Akkreditációs Szakbizottsággal a kapcsolattartás az OKM által kibocsátott, szakszerűen kitöltött akkreditációs űrlapok benyújtásával, a tanfolyamok ideje alatt az adminisztratív előírások betartásával, a befejezett tanfolyamokról készült szakmai jelentések elkészítésével történik. A szakbizottság elégedettségét az öt évre megadott alapítási/indítási engedély megadása jelzi. Bizonyos esetekben szükség van a Szakbizottság által előírt módosítás végrehajtására, illetve az el nem fogadott programok teljes átdolgozására. A hétéves továbbképzési ciklus végén az elégedettséget jól mutatja a teljes időszakban benyújtott és elfogadott, illetve elutasított programok arányszáma is.

· A segédkönyvtáros képzőhelyekkel a kapcsolatot az év közben 2-4 alkalommal szervezett szakmai napok szervezésével tartjuk, ezek során műhelymunkát biztosítunk a képzésben azonos tantárgyakat oktató tanárok számára. A kapcsolattartás módja emellett emlékeztetők készítése, levelezőlista működtetése, az e-mailen történő tájékoztatás. Rendszeresen összegyűjtjük a résztvevők személyes visszajelzéseit, a fontosabbakat írásban rögzítjük.

· A felsőoktatási intézményekkel a kapcsolatot a könyvtárosképző felsőoktatási tanszékek számára szervezett szakmai napok, értekezletek keretében tartjuk, az érintettek igénye szerint. Rendszeresen összegyűjtjük a résztvevők személyes visszajelzéseit, a fontosabbakat írásban rögzítjük.

· AZ EBSCO-val történő kapcsolattartás keretei kiterjednek az egyes könyvtárak regisztrációjára, az esetleges technikai hibák megoldásában való közvetítésre, a promóciós anyagok és a CD-ROM archívumainak szétosztására, valamint évente két alkalommal többnapos felhasználói tanfolyam szervezésére a kereskedelmi képviselők közreműködésével. A résztvevő könyvtárak számára magyar nyelvű információs weboldalt üzemeltetünk. A szolgáltatás sikerét a havonta lekérdezett használati statisztikákkal, a tréningek látogatottságával mérjük. Rendszeresen összegyűjtjük a résztvevők személyes visszajelzéseit, a fontosabbakat írásban rögzítjük.

· A könyvtárépítési és berendezési információk szolgáltatás partnerei: a hazai könyvtárak. Elégedettségüket írásbeli (e-mailen küldött) levelek és szóbeli visszajelzések, javaslatok, építő kritikai észrevételek írásos regisztrálásával, negyedéves értékelésével mérjük.

· A könyvtári állományvédelmi berendezések szolgáltatás partnerei: a hazai könyvtárak. Elégedettségüket az OKM könyvtári állományvédelmi jogszabályát követő pályázatot elnyert könyvtárak körében lefolytatott méréssel (osztályozás 1-5-ig terjedő skálán) végeztük, e-mailben. A visszajelzéseket írásban regisztráljuk, az eredményeket értékeljük és hasznosítjuk a szolgáltatás további fejlesztésének érdekében.

· Az OKM megbízásából ODR-rel kapcsolatos feladatok partnerei: az OKM Könyvtári osztálya, valamint valamennyi ODR tagkönyvtár. A szóbeli és írásbeli visszajelzéseket folyamatosan dokumentáljuk, az észrevételeket a továbbiakban hasznosítjuk. Az ODR tagkönyvtáraknak szóló kérdőíveken évente mérjük az elégedettséget, és az eredmények figyelembevételével alakítjuk a későbbiekben a szolgáltatást, a minisztérium Könyvtári osztályának jóváhagyásával.

· Az állományellenőrzéssel kapcsolatos jogszabály felülvizsgálata, jogszabály előkészítés partnerei: az OKM Könyvtári osztálya és a hazai közkönyvtárak. Az írásbeli és szóbeli visszajelzéseket dokumentáljuk, a problémákat megbeszéljük, megoldjuk. 

6.2.3. Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

· A könyvtárhasználókkal a mindenkori olvasószolgálatos tartja a legszorosabb kapcsolatot a személyes találkozás alkalmával. Esetenként e-mail, telefon, fax, levelező lista használatára van szükség (pl. előjegyzésről, a nyitva tartási idő változásáról való értesítéshez stb.). Referensz kérdéseket telefonon, e-mailen, a LIBINFO szolgáltatás keretében és személyes megkeresés során kapunk. A kérdések megválaszolásában az olvasószolgálatos mellett a referensz könyvtáros, valamint alkalmanként az osztály munkatársai is részt vesznek. Könyvtárbemutatók szervezése előzetes egyeztetés alapján, az OSZK-val együttműködve történik. Könyvtár- és adatbázis-használati képzéseket helyben (egyénileg és csoportosan) és tájékoztató kiadványok segítségével tartunk. A panaszmenedzsment az észrevételek széles körű gyűjtésével és rendszeres értékelésével, visszajelzéssel valósul meg. A helybéli szolgáltatásokkal való elégedettséget folyamatosan, közvetlen visszajelzések (szóbeli és e-mailben érkező észrevételek, vendégkönyv, panaszláda) alapján vizsgáljuk és értékeljük. Évente kérdőíves felmérést végzünk, amelynek eredményeit a használókkal megismertetjük. A távoli használók elégedettségét webes számlálók és gépi nyilvántartások segítségével (HUMANUS, Könyvtári Figyelő archívum, LibInfo, on-line katalógus) folyamatosan mérjük és évente egyszer elemezzük. A gyakornokok tapasztalatairól és véleményéről kérdőívvel, illetve oktatóik véleményéről személyes megkereséssel tájékozódunk.

· A dokumentációs munkát segítő partnerekkel a kapcsolattartás elsősorban a szerkesztők feladata. A kiadványok olvasótermi használatának mérését a folyóirat másolatszolgáltatásról (űrlappal) folyamatosan végezzük, a MAKSZAB, HLISA, Könyvtári Figyelő helybeni használatáról pedig az olvasóteremben visszaosztandó dokumentumok vizsgálatával. Az elégedettségről visszajelzéseket kapunk azokon a konzultációkon, amelyeket a Könyvtári Figyelő tanácsadóival, esetenként szakmai fórumokkal tartunk.

· A kiadványok előfizetőinek elégedettségét egyrészt az előfizetők visszajelzése jelzi (azaz az előfizetések megújítása), másrészt az előfizetők körében végzett kérdőíves vizsgálat segítségével mérjük.

· A gyűjtemény alakításában szerepet játszó partnerek elégedettségét a használók visszajelzései alapján folyamatosan, eseti kérdőíves vizsgálatokkal évente, az Amicus kölcsönzési moduljának bevezetése után pedig majd statisztikai módszerekkel mérjük. 

· Az OKM Könyvtári osztálya munkatársainak elégedettségéről az esetek többségében a feladat teljesítése után informális, szóbeli visszajelzésekkel kapunk információt, kiemelkedő munkavégzés után írásbeli visszajelzést kapunk, illetve visszajelzést jelent számunkra a pályázati beszámolók elfogadása is.

· A külföldi partnerek elégedettségéről esetenként, informális visszajelzés során szerzünk tudomást.

· A szakmai bizottságok elégedettségéről esetenként, informális visszajelzés során szerzünk tudomást.

6.2.4. Kutatási és Szervezetfejlesztési osztály

· A könyvtári statisztikai adatok gyűjtése, összesítése, a statisztikai adatok elemzése, publikálása. Partnerei: az OKM Könyvtári osztálya, a hazai könyvtárak, a megyei könyvtárak módszertanos munkatársai. A beérkező észrevételeket, javaslatokat, kritikákat összegyűjtjük, évente elemezzük. Statisztikai munkabizottságot működtetünk, a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos változtatásokat a munkabizottság javaslatai alapján, az OKM Könyvtári osztálya döntése után vezetjük be.

· A nyilvános könyvtárak jegyzékének partnerei: az OKM Könyvtári osztálya, a hazai könyvtárak, a megyei könyvtárak módszertanos munkatársai, a települési önkormányzatok jegyzői. A beérkező észrevételeket, javaslatokat, kritikákat összegyűjtjük, évente elemezzük.

· Az érdekeltségnövelő támogatásban partnereink: az OKM Könyvtári osztálya, az Állami Számvevőszék, a hazai könyvtárak, a megyei könyvtárak módszertanos munkatársai, a települési önkormányzatok jegyzői. A beérkező észrevételeket, javaslatokat, kritikákat összegyűjtjük, évente elemezzük. A támogatás odaítélésének, folyósításának, felhasználásának törvényességét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi, az ellenőrzés eredményéről írásos jelentést készít.

· Az egyes kutatásokban partnereink: az OKM Könyvtári osztálya, a hazai könyvtárak, a könyvtárosképzésben résztvevő felsőoktatási intézmények. A kutatások eredményességét, az eredmények hasznosíthatóságának mértékét az érintettek szóbeli, írásbeli visszajelzései alapján, a kutatással kapcsolatos publikációkkal, a publikációkra történő hivatkozásokkal, a képzésben történő felhasználásukkal mérjük. Amennyiben a kutatáshoz külső forrást használunk fel (például pályázati támogatást), az eredményességet az írásbeli beszámoló elfogadása is jelzi.

· A Könyvtári Minőségfejlesztés 21 program kidolgozása, a minőségfejlesztés széleskörű terjesztése partnerei: az OKM Könyvtári osztálya, a hazai könyvtárak, a minőségfejlesztő munkacsoport. A programmal kapcsolatos elvárásaikat és elégedettségüket a partnerek folyamatosan kinyilvánítják és számon kérik. A munkacsoport működésének eredményességét az elkészítendő program elfogadása, gyakorlatba történő átültetése jelenti. Az egyes továbbképzések, konferenciák, tréningek végén a résztvevőktől írásbeli véleményt kérünk, a véleményeket és javaslatokat összegezzük, értékeljük, a további munkánkba beépítjük.

· A fogyatékossággal élők könyvtárhasználatát segítő speciális eszközök szolgáltatás partnerei a hazai könyvtárak. Az e-mailen érkező észrevételeket archiváljuk, félévenként összegezzük a tanulságokat, intézkedési tervet dolgozunk ki.

· A Fölöspéldány-jegyzékek partnerei a hazai könyvtárak. A küldött fölöspéldány-jegyzékek számát figyelemmel kísérjük, a küldő könyvtárak könyvtártípus szerinti összetételének elemzését félévente elvégezzük, a honlapos szolgáltatás látogatóinak számát szintén félévente összesítjük (számláló a honlapon). A jegyzékekről való „fogyás” figyelését szúrópróbaszerűen végezzük, weblapos, kérdőíves módszerrel (milyen mértékben vitték el a felajánlott könyveket, milyen típusú könyvtárak jelentkeztek, mire van a legnagyobb kereslet stb.).

· A Könyvtári Minerva partnerei a hazai könyvtárak. Az önkéntes adatszolgáltatásra épülő on-line adatbázis frissítésére évente két alkalommal kérjük fel a könyvtárakat, körlevelek küldése, levelezőlistákon való felkérés formájában. A visszajött körlevek új címre való küldésével, valamint a polgármesteri hivatal illetékes alkalmazottjának küldött levél útján tartjuk a kapcsolatot. Az elektronikus hozzáféréssel nem rendelkező könyvtárakkal „hagyományos” levelezés útján lépünk kapcsolatba. A levelezésről dokumentáció, a módosított adatlapok számáról összegzés készül. 

7. A folyamatok azonosítása és javítása

Az Intézet azonosította a kulcsfontosságú folyamatait, folyamatgazdákat jelölt ki, folyamatleírásokat és folyamatábrákat készített, ellenőrzőpontokat épített be. A folyamatok működését, szabályozottságát rendszeresen ellenőrzi, összeveti a partnerek elvárásaival, szükség esetén módosításokat, helyesbítő intézkedéseket vezet be.

A folyamatábrákat és leírásokat a Melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

Azonosító   Megnevezés

OSZK_KI_1_X A Nyilvános Könyvtári Jegyzékekkel Kapcsolatos Feladatok

OSZK_KI_2_X Érdekeltségnövelő Támogatás

OSZK_KI_3_X Kutatás és Elemzés

OSZK_KI_4_X Szabványosítás

OSZK_KI_5_X Statisztika

OSZK_KI_6_X A könyvtári minőségfejlesztés feladatai

OSZK_KI_7_X NKÖM által delegált feladatok

OSZK_KI_8_X A Fölöspéldány-szolgáltatás működése

OSZK_KI_9_X A Könyvtárépítészet, cégadatbázisok karbantartása

OSZK_KI_10_X Hungarológiai kézikönyvtári jegyzék frissítése, bővítése

OSZK_KI_11_X A Könyv-, Könyvtár, Könyvtáros című havi szakfolyóirat előállítása

OSZK_KI_12_X Az Ariel program használatával kapcsolatos továbbképző szakmai alkalmak szervezése

OSZK_KI_13_X Könyvplusz című szolgáltatás működtetése (Jelenleg szünetelő tevékenység)

OSZK_KI_14_X A Portálok Karbantartása

OSZK_KI_15_X A Könyvtári Minerva adatbázis karbantartása

OSZK_KI_16_X Kötelező lépések a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság által elfogadott könyvtáros akkreditált képzési programok elfogadtatására a felnőttképzési jogszabályok szerint

OSZK_KI_17_X Tanfolyamok akkreditálási folyamata

OSZK_KI_18_X Akkreditált tanfolyamok megszervezésének folyamata

OSZK_KI_19_X OKJ-s tanfolyamok megszervezésének folyamata

OSZK_KI_20_X E-tanácsadó tanfolyamok megszervezésének folyamata

OSZK_KI_21_X Jogszabályfigyelés és kapcsolódó feladatai

OSZK_KI_22_X A könyvtári intézet portáljának szerkesztése

OSZK_KI_23_X EBSCO - Kisokos

OSZK_KI_24_X Tantermi felügyelet

OSZK_KI_25_X Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) adatbázisának gondozása, közzététele

OSZK_KI_26_X A szomszédos ETO-kiadások konkordanciájának elkészítése

OSZK_KI_27_X A Köztaurusz és a Geotaurusz gondozása, fejlesztése, terjesztése

OSZK_KI_28_X Állományalakítás

OSZK_KI_29_X Feldolgozó munka

OSZK_KI_30_X Analitikus feldolgozás

OSZK_KI_31_X Tartalmi feltárás

OSZK_KI_32_X A könyvtártudományi Tezaurusz karbantartása

OSZK_KI_33_X A kiadványok előállítása

OSZK_KI_34_X Saját, periodikus kiadványok terjesztése

OSZK_KI_35_X Olvasó- és tájékoztatószolgálati feladat

OSZK_KI_36_X Raktárosi feladatok

OSZK_KI_37_X Állományvédelmi  feladatok

OSZK_KI_38_X Nyilvántartások készítése

OSZK_KI_39_X Vizsgaszervezés

OSZK_KI_40_X Vizsgalebonyolítás

OSZK_KI_41_X Gyakornokok fogadása

OSZK_KI_42_X A Könyvtári Figyelő segédszerkesztői feladatai

OSZK_KI_43_X Az Intézménytörténeti gyűjteménnyel kapcsolatos feladatok

OSZK_KI_44_X Igazgatóság Titkársági feladatai

OSZK_KI_45_X Igazgatói Feladatkörök

8. A dokumentumok kezelése

A minőségfejlesztéssel és minőségirányítással kapcsolatos feladatokat és az ezekkel kapcsolatos dokumentumokat az Intézet belső honlapján található felületen tároljuk, és az Intézet munkatársai számára hozzáférhetővé tesszük. Az egyes feladatok kijelölésekor meg kell határozni a felelős(ök) nevét, a teljesítés határidejét. A teljesítéskor regisztrálni kell a teljesítés időpontját, fokozatát (teljesült, részben teljesült, késéssel teljesült, elmaradt). A részben, késéssel vagy elmaradt teljesítés esetén regisztrálni kell a elégtelen teljesítés okát. A keletkezett dokumentumokat évenként archiváljuk.

Elérhetőség: http://www.ki.oszk.hu/107/feladatok/index.php

Az egyes osztályokon keletkezett munkaanyagokat osztályonként kezeljük, szükség szerint iktatjuk.

Felelős: az adott osztály minőségirányítási megbízottja.

Az egyes munkacsoportokban keletkezett munkaanyagokat az adott munkacsoport vezetője kezeli, szükség szerint iktatja.

9. Fogalom-meghatározások

Minőség

A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső partnereket azzal, hogy megfelelnek a kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. Vagyis: minőség = a partnerek igényeinek való megfelelés.

Minőségpolitika

Egy adott szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetés által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. A minőségpolitikának összhangban kell lennie a szervezet általános politikájával, és keretet kell adnia a minőségcélok kitűzéséhez.

Minőségcél

A minőséggel kapcsolatos szint, amelyet az adott szervezet el akar érni, és amely a szervezet minőségpolitikáján alapul. A minőségcélokat célszerű a szervezet különböző szintjein kitűzni, és lehetőleg számszerűsíteni.

Minőségirányítás

Az adott szervezet minőségszempontú vezetésére és ellenőrzésére vonatkozó tevékenységek koordinált összessége. Általában tartalmazza a minőségpolitikát, a minőségcélokat, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, és a minőségjavítást.

Partnerközpontúság

A szervezetek a partnereiktől függenek, ezért ismerniük kell jelenkori és jövőbeli partnereik elégedettségét, valós és látens szükségleteit, elvárásait, annak érdekében, hogy mindezen igényeket a lehető legmagasabb szinten legyenek képes kielégíteni.

Folyamatok

Egymást követő lépések sorozata, amely adott bemenettől az elvárt kimenetet eredményezi, és ezáltal növeli az értéket. Az egyik folyamat bemenetei tipikusan más folyamatok kimenetei.

Teljeskörű minőségirányítás (TQM)

Vezetési filozófia, amelynek központjában a minőség áll, és amely a szervezet összes tagjának részvételén alapszik. Célja, hogy a szervezet hosszú távon sikereket érjen el a partnerek megelégedettsége révén, és hasznára legyen a a szervezet összes tagjának, valamint a társadalomnak.

Teljes elkötelezettség

A teljes elkötelezettség integrálja a szolgáltatásban részt vevő minden személy és csoport erőfeszítéseit: a vezetőkét, a munkatársakét és a külső beszállítókét is.

10. Mellékletek

Azonosító   Megnevezés

OSZK_KI_1_X A Nyilvános Könyvtári Jegyzékekkel Kapcsolatos Feladatok

OSZK_KI_2_X Érdekeltségnövelő Támogatás

OSZK_KI_3_X Kutatás és Elemzés

OSZK_KI_4_X Szabványosítás

OSZK_KI_5_X Statisztika

OSZK_KI_6_X A könyvtári minőségfejlesztés feladatai

OSZK_KI_7_X NKÖM által delegált feladatok

OSZK_KI_8_X A Fölöspéldány-szolgáltatás működése

OSZK_KI_9_X A Könyvtárépítészet, cégadatbázisok karbantartása

OSZK_KI_10_X Hungarológiai kézikönyvtári jegyzék frissítése, bővítése

OSZK_KI_11_X A Könyv-, Könyvtár, Könyvtáros című havi szakfolyóirat előállítása

OSZK_KI_12_X Az Ariel program használatával kapcsolatos továbbképző szakmai alkalmak szervezése

OSZK_KI_13_X Könyvplusz című szolgáltatás működtetése (Jelenleg szünetelő tevékenység)

OSZK_KI_14_X A Portálok Karbantartása

OSZK_KI_15_X A Könyvtári Minerva adatbázis karbantartása

OSZK_KI_16_X Kötelező lépések a Könyvtári Akkreditációs Szakbizottság által elfogadott könyvtáros akkreditált képzési programok elfogadtatására a felnőttképzési jogszabályok szerint

OSZK_KI_17_X Tanfolyamok akkreditálási folyamata

OSZK_KI_18_X Akkreditált tanfolyamok megszervezésének folyamata

OSZK_KI_19_X OKJ-s tanfolyamok megszervezésének folyamata

OSZK_KI_20_X E-tanácsadó tanfolyamok megszervezésének folyamata

OSZK_KI_21_X Jogszabályfigyelés és kapcsolódó feladatai

OSZK_KI_22_X A könyvtári intézet portáljának szerkesztése

OSZK_KI_23_X EBSCO - Kisokos

OSZK_KI_24_X Tantermi felügyelet

OSZK_KI_25_X Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) adatbázisának gondozása, közzététele

OSZK_KI_26_X A szomszédos ETO-kiadások konkordanciájának elkészítése

OSZK_KI_27_X A Köztaurusz és a Geotaurusz gondozása, fejlesztése, terjesztése

OSZK_KI_28_X Állományalakítás

OSZK_KI_29_X Feldolgozó munka

OSZK_KI_30_X Analitikus feldolgozás

OSZK_KI_31_X Tartalmi feltárás

OSZK_KI_32_X A könyvtártudományi Tezaurusz karbantartása

OSZK_KI_33_X A kiadványok előállítása

OSZK_KI_34_X Saját, periodikus kiadványok terjesztése

OSZK_KI_35_X Olvasó- és tájékoztatószolgálati feladat

OSZK_KI_36_X Raktárosi feladatok

OSZK_KI_37_X Állományvédelmi  feladatok

OSZK_KI_38_X Nyilvántartások készítése

OSZK_KI_39_X Vizsgaszervezés

OSZK_KI_40_X Vizsgalebonyolítás

OSZK_KI_41_X Gyakornokok fogadása

OSZK_KI_42_X A Könyvtári Figyelő segédszerkesztői feladatai

OSZK_KI_43_X Az Intézménytörténeti gyűjteménnyel kapcsolatos feladatok

OSZK_KI_44_X Igazgatóság Titkársági feladatai

OSZK_KI_45_X Igazgatói Feladatkörök

CsatolmányMéret
OSZK_KI_1_1.pdf104.17 kB
OSZK_KI_2_1.pdf128.14 kB
OSZK_KI_3_1.pdf120.82 kB
OSZK_KI_4_1.pdf82.22 kB
OSZK_KI_5_1.pdf163.24 kB
OSZK_KI_6_1.pdf87.32 kB
OSZK_KI_7_1.pdf65.78 kB
OSZK_KI_8_1.pdf126.75 kB
OSZK_KI_9_1.pdf165.78 kB
OSZK_KI_10_1.pdf113.84 kB
OSZK_KI_11_1.pdf146.19 kB
OSZK_KI_12_1.pdf117.33 kB
OSZK_KI_13_1.pdf113.42 kB
OSZK_KI_14_1.pdf94.94 kB
OSZK_KI_15_1.pdf151.63 kB
OSZK_KI_16_1.pdf156.94 kB
OSZK_KI_17_1.pdf122.2 kB
OSZK_KI_18_1.pdf133.2 kB
OSZK_KI_19_1.pdf133.68 kB
OSZK_KI_20_1.pdf120.7 kB
OSZK_KI_21_1.pdf134.92 kB
OSZK_KI_22_1.pdf134.22 kB
OSZK_KI_23_1.pdf235 kB
OSZK_KI_24_1.pdf97.97 kB
OSZK_KI_25_1.pdf103.31 kB
OSZK_KI_26_1.pdf89.93 kB
OSZK_KI_27_1.pdf98.43 kB
OSZK_KI_28_1.pdf106.43 kB
OSZK_KI_29_1.pdf78.65 kB
OSZK_KI_30_1.pdf83.3 kB
OSZK_KI_31_1.pdf89.53 kB
OSZK_KI_32_1.pdf100.8 kB
OSZK_KI_33_1.pdf139.96 kB
OSZK_KI_34_1.pdf84.11 kB
OSZK_KI_35_1.pdf95.64 kB
OSZK_KI_36_1.pdf68.54 kB
OSZK_KI_37_1.pdf70.93 kB
OSZK_KI_38_1.pdf121.35 kB
OSZK_KI_39_1.pdf110.43 kB
OSZK_KI_40_1.pdf110.03 kB
OSZK_KI_41_1.pdf77.36 kB
OSZK_KI_42_1.pdf97.29 kB
OSZK_KI_43_1.pdf95.18 kB
OSZK_KI_44_1.pdf64.4 kB
OSZK_KI_45_1.pdf67.71 kB