A könyvtári digitalizálás jelene és jövője - K2 továbbképzési sorozat - Beszámoló

Kedves Kollégák!

Szeptember 26-án rendeztük meg A könyvtári digitalizálás jelene és jövője címmel a K2 továbbképzési sorozat első eseményét.

A rendezvényen 148 kolléga vett részt, mindnek köszönjük érdeklődését!

A sorozat következő rendezvénye novemberben várható,

Alább olvasható részletes beszámolónk, és az előadások anyaga letölthető.

Szalóki Gabriella, az EMMI Közgyűjteményi Főosztály Könyvtári és Levéltári Osztály könyvtári referensének nyitotta meg a továbbképzési napot. Kiemelte, hogy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) az 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozatban meghatározott feladat teljesítése, a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításának elősegítése érdekében készült. A stratégia szorosan kapcsolódik a Digitális Jólét Program végrehajtásához és a Digitális Oktatási Stratégia célrendszeréhez, valamint az Európai Digitális Menetrendben meghatározott elvárásokhoz. Ehhez a stratégiához kell igazítani a készülő Könyvtári Digitalizálási Stratégiát és az intézményi stratégiákat. A közgyűjteményi szféra mint a tudásalapú társadalom egyik legfontosabb hiteles tartalomszolgáltatója a digitális tartalmak hozzáférhetővé tétele révén hozzájárul a kulturális alapellátás kiteljesítéséhez. A stratégia az állományvédelmi szempontú digitalizálás helyett a szolgáltatást hangsúlyozza. Ennek érdekében célul tűzte ki, hogy 2020-ig történjen meg a dokumentumok 50 %-ának digitalizálása és kereshetővé tétele a Nemzeti Adattár Projekt online keresőfelületén keresztül. A hatékony megvalósítás elősegítésére létrejött a Közgyűjteményi Digitalizálási Kollégium, amely ágazatok feletti meghatározó szereppel rendelkezik. Létrejött egy szakértői csoport, amely a közös irányelveket dolgozza ki. A stratégia kijelöli az ágazati aggregátorokat, amelyeknek a feladata az intézményi koncepciók elkészítése, a digitalizálás megvalósítása, az archiválás, a fenntartás és a szolgáltatás. A megvalósítás finanszírozása elsősorban pályázati formában történik majd. A könyvtári digitalizálás elsősorban a nemzeti könyvtár Országos Könyvtári Rendszer projektje segítségével valósul meg.

Dr. Tóth Máté, a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály vezetője a 2017 nyarán készült országos felmérésről beszélt, amely a nagyobb könyvtárak digitalizálási gyakorlatára fókuszálva. A kutatás arra kereste a választ, hogy Magyarországon hány helyen, milyen formában, milyen céllal és milyen eszközparkkal folyik digitalizálás, a tevékenység kidolgozott intézményi stratégiák szerint zajlik-e, mekkora az eddig elvégzett és az előttünk álló munka, valamint milyen formátumban tárolják, és hogyan szolgáltatják a digitalizált tartalmakat a könyvtárak.

Káldos János, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt szakmai vezetője felvázolta az OSZK digitalizálási helyzetét, céljait, vízióját, a 2017 és 2025 között megvalósítandó stratégiáját, és ennek ütemezését. Bemutatta a szolgáltatás és a megőrzés tervezési prioritásait, kiemelte a legfontosabb használati adatokat, indikátorokat.

2017 hátralevő részében, a tervezés után az eszközbeszerzések, az OSZK Digitalizáló Központ létrehozása zajlik. Erről az OKR projekt keretében megvalósuló Központról számolt be Győrffy Szabolcs, az OSZK Digitalizáló Osztályának vezetője. Nagy vonalakban ismertette a digitalizáló, állományt védő eszközparkot, továbbá a Digitalizálást Szolgáló Keretrendszert, amely segíti a digitalizálás folyamatirányítását az OSZK kompetenciaközponti szerepében.

Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Tartalomszolgáltatási Osztályának vezetője, aki az osztály munkáját mutatta be. Szó esett az egyetemi könyvtár digitalizálási történeti előzményeiről, a pécsi egyetemi könyvtár Digitális Tartalomszolgáltatási Stratégiájának (2015-2020) főbb paramétereiről, valamint a problémákról. A közönség részletesen megismerhette a könyvtár digitális tartalmakat közlő felületeit.

Az előadásokat követően szakmai fórumot tartottunk. A felmerülő gondolatokat, szakmai kérdések a résztvevők megvitatták. A fórumon felszólalt Holl András (MTA) és Káldos János. A könyvtártípusok különbözőségéről, az egyablakos felület lehetőségeiről, veszélyeiről, a partneri együttműködésről, az érdekek egyeztetéséről, a repozitóriumok következő generációjáról, a közös felhő használatáról, a gyűjtemények dinamikus változásaihoz történő igazodásról cseréltek eszmét. Szeberényi Gábor fontosnak tartotta, hogy a felsőoktatási könyvtáraknak elsősorban a kurrens dokumentumokat kell szolgáltatni. Moldován István a metaadat-aggregátori szerepről beszélt. Eltűnnek az elmúlt évek digitális tartalmai az internetről, ezek megmentése kulcsfontosságú. Győrffy Szabolcs hangsúlyozta, hogy példánysort kell létrehozni a digitális dokumentumokból a többszörözés elkerülésének érdekében. Márföldi István (Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár) szerint az archívumok népszerűsítése legalább olyan fontos, mint létrehozásuk.

A továbbképzési sorozat a Nemzeti Kulturális Alap (www.nka.hu) támogatásával valósul meg.

Szervezők: Bognár Noémi Erika, Horváth Adrienn, Jávorka Brigitta

Készítette: Bognár Noémi Erika, Horváth Adrienn

CsatolmányMéret
Győrffy_Szabolcs_K2_DigitalizalasOSZK_20170926.pdf664.44 kB
Kaldos_Janos_K2_DigitalizalasOSZK_20170926.pdf688.83 kB
Szeberenyi_Gabor_K2_DigitalizalasOSZK_20170926.pdf1.69 MB
Toth_Mate_K2_DigitalizalasOSZK_20170926.pdf878.65 kB