Calimera útmutató

Harmadik kötet: Technikai útmutató

TÉMAKÖRÖK

Az útmutató a következő kérdésköröket tartalmazza

Tervezés és munkafolyamatok

Pénzügyi megfontolások

Válogatás

Hardver és szoftver

Fájlformátumok

Szabványok

IPR

Tervezés és bemutatás

Raktározás

IRÁNYELVEK Vissza a témakörökhöz

Az Európai Unió kinyilvánította, hogy a "digitalizáció az első szükséges lépés a digitális tartalmak létrehozásához, amely a megalapozza a teljesen digitális Európát. Ez létfontosságú tevékenység az európai kulturális örökség megőrzése érdekében, hozzáférést nyújtva az állampolgároknak ehhez az örökséghez, erősítve az oktatást, és a turizmust, valamint fejlesztve a tartalomipart" Az EU nemzeti digitalizációs programok koordinálása mellett kötelezte el magát, és közreadta a Lundi Alapelveket [1] , amely a Lundi Akcióterv kialakításához vezetett [2] .

A Minerva Projektet [3] 2002-ben alapították annak érdekében, hogy előmozdítsa a közös módszerek kialakítását a kulturális anyagok digitalizálásával kapcsolatban és elősegítse a Lundi Akcióterv megvalósulását.

A digitalizálás előnyei közé tartozik, hogy könnyebb elérhetőséget biztosít, megóvja az eredeti példányt, hozzáadott értéket biztosít a képekhez és gyűjteményekhez, és lehetőséget ad az eljövendő nemzedék számára. (Ld. Üzleti modellek ). A digitalizáció népszerűsítheti az anyagokat, és nagyobb számú látogatót és használót csábíthat.

A digitalizálás azt a folyamatot jelenti, amelynek során digitális fájlokat készítünk analóg anyagok konvertálásával. Az eredményként keletkezett digitális másolatot, vagy digitális szurrogátumot ettől kezdve digitális anyagnak tekintjük, és ugyanazok a szabályok érvényesek rá is - beleértve a megőrzési célú elérést - mint a digitálisan született anyagokra (ezek eleve digitális formában keletkeztek, nincs analóg megfelelőjük). A fájl minősége, a raktározáshoz használt formátum, leírása, tervezett felhasználása, hosszú távú megőrzése, a használókhoz eljuttatásának módszere, tartózkodás az intellektuális tulajdon jogának megsértésétől csak néhány kérdés, amelyeket figyelembe kell venni. Továbbá minden olyan anyag esetében, amelyeket speciális jellemzők alapján digitalizáltak, figyelembe kell venni annak biztosítását, hogy a digitális output teljes mértékben hasznosítható legyen ma és a jövőben is.

A személyzeti kérdések jelentőségét is figyelembe kell venni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szakszerű gondosság fontosságát, amely biztosítja, hogy az eredeti anyag ne sérüljön meg a digitalizációs projekt folyamán. A digitalizációs projekt jó lehetőséget nyújthat arra is, hogy a szükséges állományvédelmi munkákat elvégezzük. Ehhez a személyzet védelmére van szükség, amelyet kesztyű vagy maszk biztosíthat. Szükséges a személyzet kiképzése a digitalizációs technikák ismeretére, még akkor is, ha a munkát külső cég végzi, meg kell ugyanis érteniük az eljárást. Szintén képzésre van szükség a végtermék használatához és a felhasználóknak nyújtandó segítségnyújtáshoz. A személyzetnek új készségekre van szüksége a digitális környezetben működéshez, mivel a kérdéseket egyre növekvő számban elektronikusan kapják, és a használóknak az a csoportja, akik még nem használták a tradícionális szolgáltatásokat, mai szolgáltatásokat igényelnek. A szükséges készségek technikai, tervezési, marketing és oktatási területekre terjednek ki.

A digitalizálási projektek lehetőséget nyújtanak a más kulturális intézményekkel és kereskedelmi szervezetekkel kialakított partneri viszonyra. (Ld. az Együttműködés és partnerségek útmutatót). Ez magában foglalhatja a források együtt tartását új gyűjtemények kialakítása érdekében, a tapasztalatok és/vagy eszközök megosztását és a közös munkát a programfejlesztőkkel és támogatókkal. A digitálisan született dokumentumok létrehozása együttműködést eredményezhet oktatási intézményekkel és/vagy társadalmi csoportokkal is.

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Vissza a témakörökhöz

A Minerva projekt keretében összeállították a "Követendő gyakorlati kézikönyv és technikai útmutató" című dokumentumot, amely gyakorlati útmutatót nyújt a digitalizációs projektekhez [4] , [5] .

A digitalizálás azt a folyamatot jelenti, amelynek során digitális fájlokat készítünk analóg anyagok konvertálásával. Az eredményként keletkezett digitális másolatot, vagy digitális szurrogátumot ettől kezdve digitális anyagnak tekintjük, és ugyanazok a szabályok érvényesek rá is - beleértve a megőrzési célú elérést - mint a digitálisan született anyagokra (ezek eleve digitális formában keletkeztek, nincs analóg megfelelőjük).

Tervezés és munkafolyamatok Vissza a témakörökhöz

A projekt gondos megtervezése nagyon fontos (ld. a Stratégiai tervezés és Üzleti tervezés útmutatót). A tervnek tartalmaznia kell:

  • a digitalizáció célját/céljait pl. a kevésbé használt dokumentumokhoz való hozzáférés javítása, a törékeny darabok megóvása a kopástól vagy sérüléstől, virtuális gyűjtemény létrehozása, speciális használói csoportok megcélzása, hozzájárulás regionális, országos vagy nemzetközi hálózatokhoz;
  • mit digitalizáljunk? Ez nagy mértékben függ a digitalizálás céljától, és a jogtulajdonosok engedélyétől (ld. Szelekció lentebb)
  • ki végzi el a munkát? Ez lehet belső személyzet, egy partner-intézmény ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott szakértői személyzete, vagy kereskedelmi fél. . Ehhez a személyzet védelmére lehet szükség, amelyet kesztyű vagy maszk biztosíthat. Különösen a törékeny darabok mozgatásában és kezelésében jártas, gondos személyzetre van szükség. (Jó lehetőség nyílhat az állományvédelmi munkák elvégzésére is.)
  • hol végezzük el a munkát? A legtöbb esetben előnyben részesül a helyszínen végzett munka az eredeti példányok elvesztésének, rongálódásának, a szállítási költségek kifizetésének stb. elkerülése érdekében. Ideálisan egy meghatározott helyet kell kijelölni, figyelembe véve a világítási körülményeket, a hőmérsékletet, a nedvességtartalmat stb. különösen sérülékeny eredeti darabok digitalizálása esetén.
  • mikor digitalizáljunk? Figyelembe kell venni a legzsúfoltabb időszakokat, a személyzet szabadságának idejét, különleges kiállításokat és az egyéb eseményeket vagy projekteket. A mérföldkövek kijelölésével kell az ütemtervet elkészíteni.
  • hogyan digitalizáljunk? A terv ezen részének a munkafolyamatokat olyan részletességgel kell kell tartalmazni, ami a digitalizálandó anyagok és a folyamatok figyelemmel kíséréséhez szükséges.
  • megőrzési stratégia. Ezt már a tervezési periódusban létre kell hozni a folyamatosság és a gyűjtemény hosszú távú használhatóságának biztosítása érdekében. A megőrzés az összes technológiai folyamat dokumentálásán nyugszik, amely a digitális objektum előállításához vezet, a legtöbb kritikus információ az előállítás bizonyos pontjain rögzíthető (ld. Digitális megőrzés útmutató).

A tervezési szakaszban egyéb megfontolásokat is számba kell venni, pl. az IPR (Intellectual Property Rights) jogi kérdéseit, a digitális formátumok kiválasztását, a hardvert, szoftvert, szolgáltatási módszereket vagy output formátumokat és természetesen a költségeket.

Pénzügyi megfontolások Vissza a témakörökhöz

A digitalizáció költségekkel jár, a helyi intézményeknek új utak keresésére lehet szükségük költségvetésük növeléséhez, például:

  • Országos és helyi szintű lobbizás és érdekérvényesítés
  • A közvélemény befolyásolása, baráti társaságok alapítása
  • Pályázatok speciális digitalizálási projektekre. Az elmúlt néhány évben sok országban megfigyelhető a kultúra felértékelődése a múzeumokban, könyvtárakban és levéltárakban. A kormányok, az EU, jótékonysági alapítványok és egyéb szervezetek és alapítványok választották forrásaik becsatornázását pályázatok vagy felajánlások formájában ebbe a szektorba. A nemzeti szakmai szervezeteknek képesnek kell lenni a tanácsadásra a pénzügyi forrásokra vonatkozóan. Az Europa honlap útmutatót tartalmaz a pályázati lehetőségekről [ 6 ].
  • Együttműködés más intézményekkel a munka kihelyezésére (ld
  • A bevételek növelésének néhány mintája. Néhány országban szabályozzák, hogy szedhetnek-e bevételeket vagy nem, vagy hogy szolgáltatásaikat díj ellenében árusíthatják-e, beleértve az értéknövelt szolgáltatásokat is. (ld. még Üzleti modellek. )

A digitalizálandó anyagok mennyisége és típusa a rendelkezésre álló forrástól függhet, döntést kell hozni a prioritásokról. Ez a projekt céljain alapulhat (megőrzés, vagy az elérhetőség növelése), az eredeti ritkaságától vagy értékétől, az eredeti állapotától, a várható használattól, stb.

A viszonylag alacsony költségvetés is elegendő lehet bizonyos célok eléréséhez. A digitális fényképezőgépek, szkennerek stb. amelyeket házi használatra szántak, kis közösségek projektjei számára megfelelő minőséget hozhatnak létre.

Szelekció Vissza a témakörökhöz

A válogatási szempontok, mint fentebb említettük, erősen függnek a projekt céljaitól, de szelekciós szempont lehet például

  • A jogi helyzet: megszerezhetőek-e a másolási jogok, ha ez szükséges (ld IPR lejjebb és a Jogi útmutatót )
  • A megcélzott közönség
  • A digitalizálandó anyag jelentősége kulturális örökség szempontjából a kisközösség, a régió, az ország, Európa vagy a világ számára
  • Az anyag ritkasága
  • Az anyag állapota, és az eredeti megőrzésnek szükségszerűsége a digitális változatok, mint alternatív formák hozzáférhetővé tételével
  • Más projektekhez való kapcsolódás
  • Pénzügyi megfontolások pl. a bevételek növelése a használatért kapott térítésekkel, CD-ROM eladásokkal (értéket pénzért).
Hardver és szoftver Vissza a témakörökhöz

Ezeket már a tervezési szakaszban ki kell választani, figyelembe véve megbízhatóságukat, költségüket, könnyű használhatóságukat, a személyzet képzés-igényét, a fenntartási költségüket, a rendelkezésre álló teret, kölcsönzési lehetőségeket stb. Az eszköznek alkalmasnak kell lenni a lehető legjobb eredmény elérésére a digitalizálás és tárolás során, mert az alacsonyabb felbontású kép vagy kisebb fájl előállítható egy jobb minőségű, nagyobb felbontású képból, de ez fordítva soha nem megy. A raktározási feltételek kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a nagyobb felbontású képek nagyobb fájlokat jelentenek és így több tárolókapacitásra van szükség.

Az eszközöknek a digitalizálandó anyagok szempontjainak is meg kell felelni. A következő szempontokat kell figyelembe venni:

Szkennerek

  • A síkágyas szkennerek csak kötetlen nyomtatott anyagok vagy dokumentumok esetében használhatók
  • A bekötött anyagok könyv-bölcső szkenner, vagy digitális kamera használatát igénylik
  • Optimális esetben a szekennernek legalább olyan szélesnek kell lenni, mint a legnagyobb digitalizálandó anyagnak, hogy ne kelljen becsomagolni, vagy mozaikszerűen elrendezni a dokumentumot.

3D szkenner eszközök

  • Ezeket múzeumi tárgyaknál vagy történelmi épületeknél használhatjuk.

Digitális fényképezőgépek

  • A digitális fényképezőgépek múzeumi tárgyak és bekötött könyvek stb. esetében használhatók
  • A fényképezőgépek használhatók események, épületek, tájképek rögzítésére is
  • A jó képminőség eléréséhez a pixelszám, a felbontási mélység (bit depth) és az optikai lencse minősége fontos szempont
  • A fotózandó anyag tartására szolgáló állvány hasznos eszköz
  • A fényképezőgép számára fotóállvány szükséges
  • A legtöbb esetben kiegészítő világításra van szükség
  • A színtorzulás csökkentéséhez szűrők használata kívánatos

Videókamerák

Berendezésre van szükség a hagyományos filmek és videók digitális rögzítéséhez

  • Videófelvevő berendezést használunk a mozgóképek rögzítésére, amik azután a digitálisan született anyagokat létrehozó tartalomfejlesztő projekteket gazdagíthatnak
  • Szintén hasznos eszköz egy tárgy valamennyi oldalának folyamatos bemutatására, vagy a három dimenziós tér érzékeltetésére
  • A viszonylag olcsó digitális videókamerák elérhetősége lehetővé teszik az ilyen típusú bemutatást kisebb - főként múzeumi és galéria-típusú - intézmények számára is, amelyek nem engedhetik meg maguknak a teljes virtuális valóságtartalmak létrehozását.
  • Audiórögzítő berendezések
  • Olyan berendezés szükséges, amely digitális dokumentumot tud létrehozni az analóg médiából
  • A hang (beszéd, zene stb.) rögzítésére is használjuk, amik azután a digitálisan született anyagokat létrehozó tartalomfejlesztő projekteket gazdagíthatnak
Szoftver Vissza a témakörökhöz

Szoftverre lehet szükség a digitális output feldolgozása során pl. a digitális képek színeinek javításához, a képek körbevágásához vagy a fájlok tömörítéséhez az elküldéséhez.

Ezeknek a programoknak képesnek kell lenni

  • Nagyméretű fájlok megnyitására
  • A felbontás és a szín-mélység módosítására
  • A képek részleteinek másolására és elmentésére egy másik fájlban
  • Képek különböző fájformátumú exportjára

A megfelelő programok kiválasztásához figyelembe kell venni a digitalizálandó anyagot, pl. ha egy dokumentum kézírásos anyagot tartalmaz, OCR (optikus karakterfelismerő) csomagra van szükség.

A TASI (Technical Advisory Service for Images) honlap tanácsokat ad a digitalizáció minden vetületéről, beleértve a hardvert és a szoftvert is [ 7 ] .

Fájlformátumok Vissza a témakörökhöz

A digitalizálási folyamat során keletkezett kép, vagy bármilyen termék egyéni fájlformátumot kap. Tanácsos a mester fájlt és a szolgáltatásra szánt fájlokat különböző formátumokban tartani.

Digitális források előállításához előnyben kell részesíteni a szabványos fájlformátumokat annak biztosítására, hogy a forrásokat újra fel tudjuk használni, valamint létrehozhatók, módosíthatók és továbbíthatók legyenek többféle szoftver alkalmazás felhasználásával. Ez megnöveli az együttműködési lehetőségeket és ezáltal az elérhetőséget, csökkenti az egyes beszállítóktól való függőséget, és megóv az anyagok elavulásától. A mesterpéldányokat olyan formátumban kell tartani, amely támogatja a nagyméretű, magas minőségű képeket (pl. TIFF - Tagged Image File Format - a fotók számára).

A források szolgáltatásához tanácsos többféle fájlformátumot használni különböző fájlméretben és felbontásban, gondolva arra, hogy a használók különböző típusú hardverrel, szoftverrel és sávszélességgel rendelkeznek. A szolgáltatott másolatokat általában kisebb fájlokban kell tartani, amelyek alkalmasak az Interneten keresztül történő átvitelre (pl. JPEG, PNG - Portable Network Graphics vagy GIF - Graphical Interchange Formats). Részletesebben ld. a szabványok fejezetet

Szabványok Vissza a témakörökhöz

A szabványok nagyon fontosak, így a szabványos fájlformátumok és raktári hordozók alkalmazásának elmulasztása

  • A legnagyobb akadálya lehet a képi dokumentumok nemzetközi cseréjének és a hálózati dokumentumok létrehozásának
  • Elavuláshoz vezet (a szabványokhaz alkalmazkodás egy formátum vagy hordozó (médium) jövőbeli támogatásának indokolt igénye)

A digitális formátumok különböző típusainak különböző szabványai ismertek, így a rögzítésnek, a raktározásnak és a szolgáltatásnak is.

Szövegrögzítés és raktározás - szabványokat ismerünk

  • A karakterkódolásra (ld. Jukka Korpela : A tutorial on character code issues [ 8 ]
  • A dokumentum formátumokra (ld. AHDS Guide to good practice: creating and documenting electronic texts [ 9 ]

Szövegszolgáltatás - (ld. Jukka Korpela 'cikke [ 8 ]. A dokumentumformátumokra)

Állókép rögzítés és raktározás - Az állóképek raszterek (fotók), vektorok (geometrikus tárgyak vagy formák) vagy nem vektoros grafikák (rajzok). Tanácsért ld. TASI: Advice: Creating digital images [ 13 ].

  • Raszter képek létrehozásánal a térbeli felbontást (pixel/inch) és a színfelbontást kell figyelembe venni (bit depth) és a legmagasabb elfogadhatót kell választani. A TIFF (Tagged Image File Format) [ 14 ] a legáltalánosabb.
  • A vektoros képekhez nyitott formátumot mint pl. az SVG (Scalable Vector Graphics [ 15 ] kell használni. A Macromedia Flash [ 16 ] szabványosított formátum alkalmas erre bizonyos esetekben.
  • PNG (Portable Network Graphics) [ 17 ] a legáltalánosabb formátum a nem vektoros képekhez.

Állókép szolgáltatás

  • Az Interneten keresztül továbbított fotókhoz JPEG (Joint Photographic Expert Group) formátumot kell alkalmazni [ 18 ], vagy JPEG/SPIFF -et (JPEG Still Picture Interchange File Format) [ 19 ]. További információk érhetők el a JPEG-ről [ 20 ] és a JPEG 2000-ről [ 21 ] és létezik egy ISO szabvány is [ 22 ].
  • A vektoros képek továbbításához a következőket kell használni:

    - GIF (Graphics Interchange Format) [ 23 ];
    - PNG (Portable Network Graphics) formátum [ 24 ];
    - vagy SVG (Scalable Vector Graphics) formátum [ 25 ].

  • Videókép rögzítés és tárolás - A videókat a nem tömörített AVI (Audio Video Interleave) formátumban kell tárolni [ 26 ], de az MPEG (Moving Pictures Expert Group) format [ 27 ] is használható,vagy akár a Microsoft WMF (Windows Media Format), Microsoft ASF (Advanced Systems Format) vagy az Apple Quicktime (a részletek megtalálhatók a tulajdonosok honlapjain [ 28 ]). A szabványok a MPEG honlapján találhatók [ 29 ].
  • Videó szolgáltatás - Emlékeztetni kell rá, hogy a videók elérését befolyásolja a sávszélesség, ezért tanácsos több, mint egy fájlformátumot vagy adatáramlási minőséget alkalmazni
    • A letöltésre szánt videót MPEG-1 formátumban kell tárolni [ 30 ], vagy Microsoft WMF (Windows Media Video), AVI (Audio Video Interleave) vagy Apple Quicktime (a részletek megtalálhatók a tulajdonosok honlapjain [ 28 ]).
    • Video for streaming A nézegetésre szánt videónak Microsoft ASF formátumúnak kell lenni (Advanced Streaming Format), WMF vagy Apple Quicktime (a részletek megtalálhatók a tulajdonosok honlapjain [ 28 ]).
  • Audio rögzítés és tárolás - Az audio tárolható:
    • Nem tömörített formátumokban, mint a Microsoft WAV (wave) vagy Apple AIFF (Audio Image File Format) (a részletek megtalálhatók a tulajdonosok honlapjain [ 28 ]);
    • Vagy tömörített formátumokban, mint az MP3 [ 31 ], Microsoft WMA (Windows Media Audio) formátum [ 28 ], Real Audio [ 32 ] vagy Sun AU [ 33 ].

Az Audio Engineering Society ( AES ) [ 34 ] és az International Association of Sound and Audiovisual Archives ( IASA ) [ 35 ] ajánlásokat állított össze, amelyeknek figyelembe kell venni.

  • Audio szolgáltatás - Mint a videók esetében, az elérést befolyásolja a sávszélesség, ezért tanácsos több, mint egy fájlformátumot vagy adatáramlási minőséget alkalmazni. Az AES [ 34 ] és az IASA [ 35 ] ajánlásait kell követni.
  • 3D rögzítés és tárolás - A három dimenziós anyagok digitalizációja különösen a múzeumok számára fontos. A digitális videó olcsóbb változata a valódi 3D modellek készítésének, de természetesen sokkal korlátozottabb az interaktív lehetőségek szempontjából. A 3D technológiák megismerésére ld. a Web 3D Consortium [ 36 ] honlapját, vagy a 3dsite , inc. [ 37 ].
  • 3D szolgáltatása - VRML (Virtual Reality Markup Language) and X3D [ 38 ] a 3D modellekhez és a virtuális túrákhoz használatos fő szabvány. Másik szabvány a shockwave 3D [ 39 ]. Ez lehetővé teszi a tartalom bárki számára láthatóvá tételét, aki rendelkezik a szabadon hozzáférhető shockwave-programmal, ugyanezzel a lehetőséggel még nem rendelkezik a VRLM.
IPR Vissza a témakörökhöz

A Szellemi Tulajdonjogot (Intellectual Property Rights) ld. még a Jogi útmutatóban .

A kérdés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert ha a másolás jogát nem szereztük meg, nem láthatunk neki a digitalizációnak

Két szempontot kell figyelembe venni:

A másolási jog megállapítása. Van-e joga az intézménynek digitális másolatok készítésére? Nagyon fontos az anyagokhoz kapcsolódó jogok védelme, különösen akkor, ha a weben akarjuk közzétenni; ez hosszan elnyúló és költséges folyamat lehet. Ez befolyásolhatja a válogatást, és már a tervezési szakasztól kezdve figyelembe kell venni.

Biztonsági másolási jog. A digitalizált képekhez kapcsolódóan milyen jogokat szándékozik az intézmény előírni? Valamennyi képet szabadon hozzáférhetővé teszi, vagy csak kisalakú kép jelenik meg a weben, és az éles képet csak díjazás ellenében érhetjük el? Ezt már a tervezési periódusban el kell dönteni. A bevételek növelése a politikusok és támogatók számára fontos szempont lehet. Az Interneten megjelenő anyagokat technikai értelemben a következő módokon védhetjük:

  • Látható vízjegy
  • Láthatatlan digitális vízjegy [ 40 ]
  • A képek adatvédelmi kódolása
  • A publikációk alacsony felbontású képek
  • A publikációk csak a teljes kép egy részletét tartalmazzák
  • A hozzáférés csak regisztrált használók számára engedélyezett

Valamennyi módszer mellett és ellen is szólnak érvek, ezért elsősorban a projekt és az intézmény céljait kell figyelembe venni.

Az University of New York, Buffalo , honlapja linkeket tartalmaz több hasznos laphoz [ 41 ], tanácsokért ld. TASI (Technical Advisory Service for Images) copyright page . [ 42 ].

A szervezetek megengedhetik tartalmaik újrafelhasználását, különösen ha azok a tanítás és tanulás támogatásával kapcsolatosak. Ezt a Creative Commons licensz [ 43 ] felhasználásával érhetjük el. (ld. a Jogi útmutatót). A Creative Commons licensz világosan kijelöli az utat, hogyan használhatók fel újra a digitális anyagok. A Függelékben található táblázat bemutatja, hogyan tudjuk ezt megvalósítani alacsony felbontású anyagok közzétételével.

Tervezés és megjelenítés Vissza a témakörökhöz

(Ld. még Interaktivitás és Multimédiás szolgáltatások útmutató)

A kulturális szférában több digitalizációs projekt honlapok létesítéséhez vezet [ 44 ], bár sokszor ezek csak belső használatra készülnek.

A belső használatú honlapok lehetnek:

  • A múzeumokban interaktív képernyők
  • Sérülékeny dokumentumok vagy könyvek bemutatására szolgáló digitális képernyők levéltárakban és könyvtárakban
  • A múzeumi tárgyak bemutatása, vagy a sérülékeny tárgyak fénytől való védelme, vagy különböző szögekből történő bemutatása céljából
  • Katalógusok, indexek, és vezetők a látogatók használatára, beleértve az audio-vezetőket is
  • Digitalizáció az elérhetőség növelése érdekében a fogyatékkal élők számára (ld. a Hátrányos helyzetűek hozzáférése útmutatót)
  • A weben való közzételkor a következőkre kell figyelni:
  • Egyszerű navigáció pl. a nyitó lapon linkekkel, honlap-térkép vagy tartalomjegyzék segítségével minden lapon
  • A fogyatékkal élők számára az elérhetőség biztosítása (ld. a Hátrányos helyzetűek hozzáférése útmutatót)
  • Mértékkel éljünk az animáció, flash stb használatával, lehetőséget biztosítva ezek átugrására
  • Biztosítsunk több nyelvű elérhetőséget (ld a Többnyelvűség útmutatót)

Az interneten való közzététel előkészítése tartalmazza az eredeti fájl alkalmassá tételét az internet műveleti követelményeihez, ami általában a fájl méretének és minőségének csökkentését jelenti a rövidebb letöltési idő érdekében. Ahol nagyobb képeket adunk közre, figyelmeztetnünk kell a felhasználókat arra, hogy a letöltés lassú lehet.

Képfeldolgozó, audio és videoszerkesztő programokat készen vásárolhatunk, vagy a gépbe vannak építve. 3D szemüveg és a virtuális valósághoz szükséges eszközök nem ilyen széles körben elérhetők, bár a számítógépek a játékok miatt gyakran rendelkeznek eszközgyorsítókkal és kiterjesztett grafikus memóriával, ami javít a helyzeten.

A terjesztés más módon, CD-n és DVD-n is megoldható.

Raktározás Vissza a témakörökhöz

(ld még a Digitális megőrzés útmutatót)

A CD-k és DVD-k digitális gyűjtemények tárolására is használhatók. A digitális anyagokat tarthatjuk szervereken, ezekről feltétlenül másolatokat kell készíteni, ideális esetben legalább két hordozón, amelyeket elkülönítva tárolunk. Mostanáig a CD volt a legáltalánosabb másolatot hordozó forma, de ez megváltozott a DVD-k javára, amelyen nagyobb fájlokat tudunk tárolni. Még használatban van a digitális mágnesszalag is, így pl. a két hordozó lehet a mágnesszalag és a DVD. Növekvő mértékben alkalmazzák adattárolásra a hordozható merevlemez egységeket, és időről időre az anyagok áttelepítését másik szerverre, csökkentve ezzel a média elavulásának kockázatát.

JÖVŐBELI FELADATOK Vissza a témakörökhöz

A digitalizáció lehetővé teszi, hogy a könyvtárak, levéltárak és múzeumok új használók felé nyissanak, és a hagyományos használóikat új módon szolgálják ki. A digitalizáció átalakíthatja a gyűjtemények használatának módjait, és az intézmények szervezetét is. A digitális technológia új utakat kínál a fő célok eléréséhez, mint pl. az oktatás, kutatás és a kulturális gyarapodás. A múzeumoknak, könyvtáraknak és levéltáraknak meg kell fontolniuk új üzleti modellek kialakítását annak érdekében, hogy biztosítsák a folyamatosságot anélkül, hogy ellentétbe kerülnének fő küldetéseikkel és céljaikkal (ld. Üzleti modellek útmutató).

A jövőben széleskörűen kell alkalmazni a technikai szabványokat, amely a gyűjtemények közötti átjárhatósághoz fognak vezetni.

A politika alakítóinak tovább kell dolgozni a jogi kérdések összehangolásán annak elősegítésére, hogy a digitális források minél könnyebben hozáférhetővé válhassanak

Mivel a jelenlegi hordozók valószínűleg öt éven belül elavulnak, az intézményeknek szigorú másolási és adatátviteli politikát kell követniük.

Az adatok interneten való tárolása nagy kapacitású szervereken növekvő trendet mutat, és a hordozható merevlemez egységek megkönnyítik az adatok áttelelepítését egyik hordozóról egy másikra. Amint a szerverek másolásra és időről időre új szerverre telepítik át az adatokat, a mozgatható hordozó mint a másolatok tárolójának jelentősége csökkenni fog. Hosszabb távon remélhető, hogy a olyan hordozókat fejlesztenek ki, amelyek sokkal alkalmasabbak lesznek a digitális gyűjtemények folyamatos megőrzésére.

Az intézmények közötti együttműködés közösségi digitális raktárak kifejlesztéséhez vezethet, és ehhez kapcsolódva együttműködésre a digitális anyagok megőrzésében [ 45 ].

Egyre több anyag fog digitális formában keletkezni. Az intézményeknek szükségük lesz olyan politikára, amely biztosítja a digitálisan született anyagok megőrzését és hozzáférhetővé tételét. (ld. Forrásleírás és Digitális megőrzés útmutatókat)

A jövőben új keresési módszereknek kell képessé tenni a használókat bármilyen digitális tárgy vagy kép megtalálására, letöltésére, anélkül, hogy tudnia kellene, hol található az eredeti és lehetősége legyen saját számítógépén alakítani a digitális anyagot (ld.: Megtalálás és visszakeresés útmutatót).

A jövőbeli elképzelésekről ld.: The Digicult Report : Technical Landscapes for tomorrow's cultural economy: unlocking the value of cultural heritage European Commission, 2002. ISBN 9282862658. [ 46 ]

HIVATKOZÁSOK Vissza a témakörökhöz

[1] Lund Principles

http://www.cordis.lu/ist/directorate_e/digicult/lund_principles.htm

[2] Lund Action Plan

http://www.cordis.lu/ist/directorate_e/digicult/lund_ap_browse.htm

[3] Minerva Project

http://www.minervaeurope.org/

[4] Good Practices Handbook, edited by the Minerva Working Group 6. Version 1.3. 3 March 2004.

http://www.minervaeurope.org/structure/workinggroups/goodpract/document/goodpractices1_3.htm

[5] Minerva Technical Guidelines for Digital Cultural Content Creation Programmes. Version 1.0. 8 April 2004.

http://www.minervaeurope.org/publications/technicalguidelines.htm

[6] Europa: Grants and loans

http://europa.eu.int/grants/

[7] TASI (Technical Advisory Service for Images): Image Capture: Hardware and Software

http://www.tasi.ac.uk/advice/creating/hwandsw.html

[8] Jukka Korpela: A tutorial on character code issues.

http://www.cs.tut.fi/~jkorpela/chars.html

[9] AHDS Guide to good practice: creating and documenting electronic texts.

http://ota.ahds.ac.uk/documents/creating/

[10] HTML 4.01 HyperText Markup Language

http://www.w3.org/TR/html401

[11] XHTML 1.0 Extensible HyperText Markup Language

http://www.w3.org/TR/xhtml1/

[12] Portable Document Format (PDF)

http://www.adobe.com/products/acrobat/adobepdf.html

[13] TASI: Advice: Creating digital images

http://www.tasi.ac.uk/advice/creating/creating.html

[14] TIFF (Tagged Image File Format)

http://www.itu.int/itudoc/itu-t/com16/tiff-fx/docs/tiff6.pdf

[15] SVG (Scalable Vector Graphics

http://www.w3.org/TR/SVG

[16] Macromedia Flash

http://www.macromedia.com

[17] PNG (Portable Network Graphics)

http://www.w3.org/TR/PNG/

[18] JPEG (Joint Photographic Expert Group) format

http://www.w3.org/Graphics/JPEG

[19] JPEG/SPIFF (JPEG Still Picture Interchange File Format)

http://www.jpeg.org/public/spiff.pdf

[20] More information on JPEG is available at

http://www.jpeg.org or http://www.faqs.org/faqs/jpeg-faq/

[21] The JPEG 2000 standard can be found at

http://www.jpeg.org/jpeg2000/index.html

[22] ISO/IEC 15444

[23] GIF (Graphics Interchange Format)

http://astronomy.swin.edu.au/~pbourke/dataformats/gif/

[24] PNG (Portable Network Graphics) format

http://www.w3.org/TR/REC-png-multi.html

[25] SVG (Scalable Vector Graphics) format (as of May 2004 specification still in draft format at http://www.w3.org/TR/SVG12/ )

[26] AVI (Audio Video Interleave) format

http://support.microsoft.com/default.aspx?id=kb;en-us;Q316992

[27] MPEG (Moving Pictures Expert Group) format

http://www.chiariglione.org/mpeg/

[28] Microsoft

http://www.microsoft.com/ ;

Apple

http://www.apple.com/

[29] MPEG standards

http://www.chiariglione.org/mpeg/standards.htm

[30] MPEG-1 format

http://www.chiariglione.org/mpeg/standards/mpeg-1/mpeg-1.htm

[31] MP3 format

http://www.mp3-tech.org

[32] Real Audio

http://www.real.com

[33] Sun AU

http://www.sun.com/

[34] Audio Engineering Society (AES)

http://www.aes.org/

[35] International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA)

http://www.iasa-web.org/

[36] Web 3D Consortium

http://www.web3d.org

[37] 3dsite, inc

http://www.3dsite.com

[38] VRML (Virtual Reality Markup Language) and X3D

http://www.web3d.org

[39] shockwave 3D

http://www.macromedia.com

[40] For an overview of watermarking see

http://www.webreference.com/content/watermarks/

[41] The website of the University of New York, Buffalo,

http://ublib.buffalo.edu/libraries/units/cts/preservation/digires.html

[42] TASI (Technical Advisory Service for Images) copyright page

http://www.tasi.ac.uk/advice/managing/copyright.html

[43] Creative Commons

http://www.creativecommons.org

[44] There are literally thousands of websites dealing with the design and creation of web sites including:

http://www.essdack.org/webdesign/

http://www.htmlgoodies.com

http://www.iasl-slo.org/creatingweb.html

[45] See the Digital Preservation Coalition website at

http://www.dpconline.org/text/index.html .

[46] The Digicult Report: Technical Landscapes for tomorrow's cultural economy: unlocking the value of cultural heritage. European Commission, 2002. Full report ISBN 92-828-5189-3. Executive summary ISBN 92-828-6265-8.

http://www.digicult.info/pages/report.php

LINKEK Vissza a témakörökhöz
FÜGGELÉK Vissza a témakörökhöz

Creative Commons [ 43 ] licensz egyértelmű útmutatást ad, hogyan használhatók fel újra a digitális anyagok. Ez a táblázat (amelyet a Minerva [ 3 ] állított össze) bemutatja, hogyan lehet ezt alkalmazni az alacsony felbontású képek interneten való közreadásával kapcsolatosan.

Image Type

Technical information

Typical uses

Licence conditions

Thumbnail

  • JPG
  • 72 dpi
  • bit depth of 24-bit colour or 8-bit greyscale
  • 120 pixels for the longest dimension

educational:

inclusion in a montage

commercial:

none

  • Attribution
  • Non-commercial,
  • No derivative works [optional]

Attribution Noncommercial No Derivative Works

Low resolution

  • JPG
  • 150 dpi
  • bit depth of 24-bit colour or 8-bit greyscale
  • maximum of 600 pixels for the longest dimension

educational:

use in a presentation or essay

commercial:

image selection and initial layout, potential for licensing for use on websites and in presentations

  • Attribution
  • Non-commercial
  • No derivate works [optional]

Attribution Noncommercial No Derivative Works

High resolution

  • TIFF
  • 600 dpi bit depth of 24-bit colour or 8-bit greyscale

educational:

viewing details, archival copy

commercial:

multimedia production, print reproduction, broadcasting

  • Copyright

Vissza a tartalomhoz

 

Főoldal << Előző Következő >>