Calimera útmutató

Második kötet: Menedzsment útmutató

TÉMAKÖRÖK

Az útmutató a következő kérdésköröket tartalmazza:

Copyright

A copyright hatásai a hozzáférésre

A cpoyright hatása a kölcsönzésre

Copyright és technikai védelmi rendszerek

A szellemi jogtulajdonról szóló direktíva

Kollektív licencek

Adatbázisok

IPR a metaadatokban

Copyright, archiválás, tárolás és megőrzés

Digitalizálási útmutató

Licencek

Adatvédelem és titoktartás

Adatmegosztás

Az információ szabadsága

A nyilvános információk újrafelhasználása

E-kereskedelem

A hátrányos helyzetűek hozzáférési lehetőségei

A biztonsággal és jogosultságokkal kapcsolatos jogi kérdésekkel a Biztonság című útmutatóban foglalkozunk. Jelen útmutatók egyike sem helyettesítheti azonban a jogi tanácsadást, amelyet amennyiben erre szükség mutatkozik, ajánlatos igénybe venni.

IRÁNYELVEK Vissza a témakörökhöz

Az EU számos olyan direktívát dolgozott ki, amelyek célja az információs társadalom fejlesztése, továbbá kiadványokat jelentetett meg, konferenciákat és előadásokat is szervezett ebben a témában. Ezek az anyagok lényegesek a könyvtárak, levéltárak, múzeumok számára is.

Ez az útmutató elsősorban a könyvtárak, múzeumok és levéltárak vezetői számára készült, azzal a céllal, hogy a leglényegesebb kérdésekben eligazítást és követendő példákat kapjanak, de a szakmai szervezetek képviselői számára is hasznos segítséget nyújtanak ezek az információk a tagjaik számára végzett tanácsadái és lobby tevékenység területén is. Ez az anyag a különböző állami és alapítványi intézetek számára is hasznos hátteret ad. A különböző digitalizációs projekt-pályázatok tervezésénél és megvalósításánál sem szabad megfeledkezni a felmerülő jogi kérdésekről, a jogtisztaság kérdéseiről, elsősorban a copyrightról.

GYAKORLATI ÚTMUTATÓ Vissza a témakörökhöz
Copyright Vissza a témakörökhöz

A copyright rendkívül összetett kérdés. Országonként is különbözhetnek az ezzel kapcsolatos törvények, de kategóriánként és egy adott mű keretein belül is is más-és más lehet a jogi szabályozás.

A szerzői jogvédelem alatt álló művek felhasználásakor számos szempontot kell figyelembe vennünk. Ezért a könyvtári, múzeumi és levéltári szakembereknek és mindazoknak, akik ezen a területen szerzői jogvédelem alatt álló művekkel foglalkoznak, alapvető fontosságú, hogy a lehető legalaposabb ismeretekkel rendelkezzenek ezen a területen.

Mi a copyright? Vissza a témakörökhöz

A copyright, vagy szerzői jog (droit d'auteur) a művek létrehozóinak szellemi tulajdoni jogait jelenti, és azt a célt szolgálja, hogy engedélyezze vagy megtiltsa a szóban forgó műről készített másolás lehetőségét. A jog általában meghatározott időtartamra szól (általában élettartamukra plusz bizonyos számú évre). A nemzeti szerzői jogi törvények a nemzetközi konvenciókon és egyezményeken alapulnak. Az irodalmi művekre és művészeti alkotásokra vonatkozó Berne Convention (Berni Egyezmény) [ 1 ] képezi a jelenlegi nemzetközi szerzői jog alapjait. A Berni Egyezményt megalkotása óta több ízben módosították, és ezen kívül számos egyéb művekre vonatkozó nemzetközi egyezmény is született. 1996-ban két új egyezmény jött létre a digitális szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatban: a WIPO (World Intellectual Property Organisation) Cipoyright Treaty/ Copyright Egyezmény (WCT) ( WCT ) [ 2 ] , és a WIPO Performane and Phonogram Treaty WPPT ) [ 3 ]. Az előadók és kiadók jogainak erősítée mellett új jogi szabályozáok is születtek. A Copyright Treaty (WCT) az iinternetes jogokra vonatkozó új törvénnyel - a Right of Communication to the Public / Az információ közzétételének joga, más néven Internet Jog - is kiegészítésre került..

A jogok Vissza a témakörökhöz

Az alkotók számos joggal rendelkeznek (értékesítés, licensz, engedményezés) a reprodukálás, kiadás, sugárzás és interneten való közzététel tekintetében. A legtöbb országban, így az Egyesült Királyságban is, ezek a jogok automatikusan együtt járnak a szerzői jog gyakorlásával, más joggyakorlatot követő országok esetében bizonyos jogok gyakorlása regisztrációhoz kötött. Az USA-ban például a regisztráció önkéntes - ez azt jelenti, hogy a mű keletkezése pillanatától fogva ugyan szerzői jogvédelem alatt áll, de mégis ajánlatos a jogvédelmet regisztráltatni, mivel szerzői jogi perek esetében erre szükség van [ 4 ].

A copyrighthoz morális jogok is kapcsolódnak, nevezetesen a szerzőnek azon joga, hogy szerzői jogát gyakorolja, továbbá az a jog, hogy művet ne lehessen az alkotó számára sérelmes, esetleg a művet csorbítva felhasználni.

Európa-szerte változó a fenti jogok jelentősége és szerepe. Európa múzeumainak, könyvtárainak és levéltárainak gyűjteményei - akár nyomtatásban, analóg vagy digitális formában (ideértve az adatbázisokat, intranetet, szoftveret, digitális formában keletkezett tartalmakat és website-okat) - copyright védelem alatt állnak.

A jogengedményezés különbségei Vissza a témakörökhöz

Európában általában a polgári jog alapján működik a szerzői jog, de az Egyesült Királyságban és az Ír Köztársaságban - csakúgy, mint más angol nyelvű országok esetében (USA, Ausztrália, Dél-Afrika), a közösségi jogra épül. A polgári jogra épülő jogrendszerek esetében a szerzőnek elidegeníthetetlen joga van saját szellemi tulajdonára vonatkozóan, vagyis a polgári jogok része a szerzői jog. A közösségi jogra épülő jogrendszer esetében a szerzői jog nem abszolút jog, ami lényeges különbség. Ez az oka annak, hogy az EU tagállamok közötti jogharmonizáció nehézségekbe ütközik. Azt Egyesült Királyságok-beli és és írországi "fair dealing" és az amerikai "fair use" jól példázzák a különbségeket.

A polgári jogra épülő jogrendszerű országokban nem használatosak ezek a fogalmak.

EU-harmonizáció Vissza a témakörökhöz

1988-ban az Európai Közöség, a leendő egyetlen piacot számításba véve megalkotta az EU-n belüli szerzői jogharmonizációt. Ennek eredményeképpen a tagországok szerzői jogi törvényei nem azonosak ugyan, de igen hasonlóak. A különbséget leginkább a kivételek és a korlátozások alkotják (ld. később). A másolásra és felhasználásra vonatkozóan országonként eltérőek a törvények. 2002 végére az Európai Parlament 2001/29/EC direktívája és az Európa Tanács 2001 Május 22-ei döntését követő implementáció során végül is a copyright bizonyos aspektusai terén és az információs társadalom [5], fejlesztésével kapcsolatos jogkezelés tekintetében a kivételekkel kapcsolatos korlátozásokra kényszerültek.

A kivételek megnyirbálása érezteti hatását számos európai államban a "nem -kereskedelmi" felhasználás területén is. A könyvtári, múzeumi, levéltári szakembereknek számolniuk kell ezeknek a rendelkezéseknek a munkájukra gyakorolt hatásával, ugyanis ez jelentős mennyiségű jogdíjfizetést eredményezhet.

2004-ben az Európai Közösség közreadott egy vitaanyagot (paper SEC (2004) 995 (19/7/04) [ 6 ], amelyben a copyright és azzal kapcsolatos jogok EU szabályozását tekinti át. Az ELIBDA válasza: response of EBLIDA (the European Bureau of Library, Information and Documentation Associations) weblapjukon olvasható . [ 7 ] (Az ELIBDA a levéltárak és könyvtárak érdekében fejt ki lobbi-tevékenységet.)

A copyright és hatásai a hozzáférésre kivételek és korlátozások Vissza a témakörökhöz

A szerzői jogok nem abszolút jogok. A legtöbb országban felismerték a szerzői jogok korlátozásának szükségességét bizonyos speciális körülmények között. Ezek a korlátozások és kivételek biztosíthatják az információhoz való nyilvános hozzáférés lehetőségét a tudomány vagy az oktatás területén. A múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban dolgozó szakemberek világszerte egyetértenek abban, hogy bizonyos kivételek feltétlenül szükségesek az információhoz és a kulturális örökséghez való szabad és egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. Ha ilyen kivételek nem lennének, a szerzői jog könnyen monopóliummá válhatna.

Ha egy mű szerzői jogvédelme lejár, akkor közkinccsé válik, vagyis a tartalom szabadon felhasználható lesz. A digitalizálás jóvoltából az információ gyorsan, széles körben és egyszerűen hozzáférhetővé válik, ami például a tudományos kutatás szempontjából hatalmas előnyt jelent, a hivatalos információk digitalizálása felgyorsítja az e-kormányzat fejlesztését.

Ugyanakkor a digitalizálás - amennyiben az anyagok jogvédelem alatt állnak - nem történhet meg a jogtulajdonos engedélye nélkül. A jogvédelmi idő 70 évre való kiterjesztése (amelyet Németországban már bevezettek, és más országokra is ki fognak terjeszteni) ezáltal

a közkinccsé tehető anyagok (könyvek, filmek, zene) számának várható csökkenése aggodalmat vált ki számos országban (Ld: EU Copyright Directive [ 5 ]), mivel nyilvánvalóan hatással lesz az olyan új művek keletkezésre is, amelyek valamilyen módon vagy mértékben létező művek anyagait használják fel. (Ld. még: EU Database Directive [ 15 ]) Ebből főként a jogtulajdonosok profitálnak, mivel ily módon további jogdíjakhoz juthatnak.

Ez a könnyűzene esetében is így van. További információt a témáról ld.például: IFLA Position Paper on Copyright in the Digital Environment , and Public domain, from Wikipedia . [8] )

Csak a kiegyensúlyozott szerzői jogi törvények segíthetik elő a társadalmi fejlődést azzal, hogy a szerzők és jogtulajdonosok számára erős hatékony jogvédelmet biztosítanak, ugyanakkor azonban lehetővé teszik a felhasználók számára a művekhez való hozzáférést, így hozzájárulva a kreativititás, oktatás, innováció és kutatás fejlesztéséhez.

A copyright hatása a kölcsönzésre Vissza a témakörökhöz

A nem kereskedelmi nyilvános kölcsönzést hagyományosan nem befolyásolták a szerzői jogi törvények. A nyilvános kölcsönzés mindig is alapvető fontosságú eszköze volt a nyilvánosság kulturális és oktatási információval való ellátásának. Az információnak - bármilyen formában is jelenjen meg - mindig is kölcsönözhetőnek kell lennie. Az EU kölcsönzésre vonatkozó direktíva értelmében az európai könyvtáraknak a kölcsönzésre vonatkozó rendeletek figyelembevételével kell működniük. (Ld.: Council Directive 92/100/EEC , [ 9 ].) Ez azt jelenti, hogy a nyilvános könyvtárak által kölcsönzött anyagok engedélykötelesek vagy jogdíjat kell fizetni utánuk, tehát ebből az következik, hogy bizonyos anyagokért a szerzők díjazásra tarthatnak igényt. Ugyanez vonatkozik a múzeumokra és levéltárakra is, amennyiben anyagokat kölcsönöznek.

A copyright és a technikai védelmi rendszerek Vissza a témakörökhöz

A jogtulajdonosok meg vannak győződve arról, hogy a digitális környezet nem biztosítja műveik teljes körű jogvédelmét, emiatt egyes kiadók DRM (Digital Rights Management/Digitális Jogkezelő) rendszereket alkalmaznak a művek licensz-folyamatainak kezelésére és a licensz szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzésére. Az EU Copyright Direktíva ( EU Copyright Directive [ 5 ]) 6. paragrafusa szerint bűncseleményt követ el, aki megkerüli vagy megakadályozza a technológiai biztonsági intézkedéseket.

A fentiek gondot okoznak azoknak is, akik kivételes státuszban vannak (pl. fogyatékosok), és legális másolatot szeretnének készíteni egy műről. A DRM rendszerek a copyright megsértésének akadályozására készültek, de adott esetben a legális hozzáférést is korlátozhatják. Például, ha egy csökkent látású személy engedélyt kap arra, hogy az eredeti művet - annak érdekében, hogy el tudja olvasni - újraformázza, ezt nem fogja tudni megtenni, ha az anyag DRM rendszerrel van biztosítva. A DRM ugyanis csak arra jogosult felhasználóknak engedélyezi a másolást vagy a dokumentum átalakítását. Így a kivételezett státusz értelmetlenné válik. A legrosszabb esetben a DRM és bizonyos korlátozásokkal rendelkezésre bocsátott licenszek együtt azt eredményezik, hogy az adott anyagról semmiféle másolat nem készíthető semmilyen célra. A Direktívában kifejtésre kerül, hogy amennyiben ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban problémák merülnének fel, az egyes tagállamok közbenjárhatnak megoldásukat illetően, abban azonban általános az egyetértés, hogy ez a megoldás a gyakorlatban nem működhet hatékonyan.

Igen valószínű, hogy ilyen körülmények között az információhoz való hozzájutás nem lehet elég gyors. Néhány felhasználói csoport a technikai intézkedések mellőzését kéri a speciális esetek tekintetében, például a köteles vagy felajánlott példányok, az állománygyarapítás és archiválás esetében, abból a célból, hogy az anyag hozzáférhetővé válhasson a jövő generációk számára is. A könyvtárosoknak, levéltárosoknak, múzeulógusoknak és egyéb felhasználói csoportoknak figyelemmel kell kísérniük a fejlesztéseket ezen a területen.

Szintén jogsértésnek minősül a digitális/elektronikus anyagokkal kapcsolatos szerzői vagy egyéb jogok megsértése, többek között az is, ha szerző vagy egyéb jogtulajdonosok nevének mellőzésével használják fel a mű adatait vagy az egész művet.

Mindezek a biztonsági rendszerek és intézkedések ugyanakkor két irányban működnek, hiszen a könyvtárak, levéltárak, múzeumok számára is lehetőség nyílik saját digitális gyűjteményük védelmére.

A szellemi tulajdonjogról szóló direktíva Vissza a témakörökhöz

2004. április 29-én a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament életbe léptette a szellemi tulajdon védelméről szóló direktívát ( Directive 2004/48/EC [ 10 ]), amely magában foglalja a copyrighttal és ezzel kapcsolatos jogokat, a védjegyeket, design-t, szabadalmat, stb a szellemi tulajdon védelme érdekében és kalózkodás ellen.

Ez a direktíva azonban bármilyen fajta visszaélésre vonatkozik, és magában foglalja a szándéktalan, apró visszaéléseket és valóban súlyosakat is, továbbá nemcsak a kereskedelmi célú visszaélésekre vonatkozik.Az Európai Bíróságnak szándékában áll a közeljövőben büntetőszankciókat is alkalmazni. Általános vélemény szerint emiatt számos diák, tudós, könyvtáros, levéltáros, múzeulógus kerülhet bíróság elé - apróbb, nem kerekedelmi célú, jószándékú jogsértések miatt. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múzeumoknak, levéltáraknak és a könyvtáraknak ajánlatos ezeket a kérdéseket behatóan tanulmányozniuk.

A közös jogkezelők szabályozása Vissza a témakörökhöz

A közös jogkezelés intézményét a szerzői jogtulajdonosok hozták létre, abból a célból, hogy felhasználási jogokat engedményezzenek művük adott célú célú felhasználása tekintetében.

Például közös jogkezelők működnek a zeneművek, hangfelvételek, nyomtatott anyagok, műalkotások, rádió-és TV felvételek licence és/vagy Royalty-val kapcsolatos ügyeinek intézésére. A közös jogkezelés előnyös lehet a felhasználó számára, mivel adott esetben az egész gyűjtemény tekintetében kínál hozzáférést vagy licensz-jogot, így a felhasználót megkíméli attól, hogy egyenként tárgyaljon valamennyi jogtulajdonossal. Ugyanakkor az is igaz, hogy a közös jogkezelők könnyen kerülhetnek monopolhelyzetbe.

A közös jogkezelőket egyre alaposabban felügyelete alá vonja az Európai Közösség, elsősorban monopolhelyzetük szabályozását tekintve. Szabályozásukról ld. az EC Kommünikét: The Management of Copyright and Related Rights in the Internal Market , EC (COM (2004) 261 (Final) [ 11 ]. Leszögezi, hogy a DRM rendszerek valamennyi érintett (ideértve a vásárlókat is) által való használata és elfogadása az előfeltétele a fejlődésnek. Végül a dokumentum számos új lehetőséget vázol fel az EU-n belüli licencek és jogkezelés fejélesztésére.A dokumentum az információs társadalommal kapcsolatos vitaanyag alapján készült. A témával kapcsolatos további vitasorozat 2004 június 21.én zárult.

Az adatbázisokról szóló direktíva Vissza a témakörökhöz

Az Európa Tanács az adatbázisok jogi védelméről szóló direktívájában ( Directive No 96/9/EC ) az adatbázisok használatát és védelmét szabályozza. A tartalom elrendezése és csoportosítása is jogvédelem alatt áll. Az adatbázis elkészítésébe fektetett invesztíció is - sui generis - jogvédelem alatt áll. Az adatbázis - a Direktíva megfogalmazásában:" Szavak, adatok vagy egyéb anyagok gyűjteménye, adott szempontok szerint rendezve, és egyénileg hozzáférhető elektronikus vagy egyéb módon." Az adatbázisok bármilyen típusú információt tartalmazhatnak (szöveg, hang, számok, adatok, tények). Hordozójukat tekintve lehetnek nyomtatottak vagy elektronikusak. A definíció értelmében tehát a katalógusok (pl.könyvtári katalógusok) is adatbázisok, vagy például a metaadatok gyűjteményei is ( IPR a metaadatokban ). Az adatbáziskészítők rendelkezhetnek úgy is, hogy megtiltják az engedély nélküli másolást (az adatbázis elkészítésétől számított 15 év a maximális védelmi idő), de nyilvánosan hozzáférhetővé is tehetik.Az adatbázisban végrehajtott lényeges változtatások újabb 15 évnyi védelmi időt biztosíthatnak. A tagállamokra van bízva, hogy milyen kivételeket engednek meg (például az oktatási célú, non profit kutatás esetében), de csak korlátozásokkal: A felhasználók bizonyos részeket privát felhasználásra kivonatolhatnak a papír alapú adatbázisokból, de az elektronikusokból nem. Ez a direktíva jelenleg - éppen a kivételek szempontjából - felülvizsgálat alatt van. [ 6 ].

IPR a metaadatokban Vissza a témakörökhöz

(IPR= /Intellectual Property Rights (Szellemi jogtulajdonok)

A metaadatok is jogvédelem alatt állnak az EU-ban, az adatbázis és/vagy szerzői jogok kapcsán. Az Adatbázisok jogi védelméről szóló direktíva (database Directive [15]) szerint minden metaadat gyűjtemény adatbázis, ugyanis minden olyan gyűjtemény, amelynek létrehozásához szellemi vagy kreatív teljesítményre van szükség, adatbázisként kezelendő. Erőteljes érvek szólnak például amellett, hogy ha egy adatbázis-építésben dolgozó munkatárs ismereteit és tapasztalatát felhasználva az adatbázis dokumentumait metaadatokkal látja el, akkor a metaadat tag-jei szerzői jogvédelem alatt állnak. Ezek a jogok akkor is megilletik az alkotókat, ha nem fordulnak bírósághoz a jogvédelemért; a tag-ek készítéséhez szükséges emberi és anyagi invesztíció alapján munkájuk eredménye minden kétséget kizáróan jogvédelem alatt áll.

A metaadatokban lévő szellemi jogtulajdonok különösen lényeges kérdéssé válnak abban az esetben, amikor egy gyűjteményt közös projekt keretében látnak el metaadatokkal. A közösen alkotott adatbázis jogai - együttesen - a partnerintézményeknél vannak. Ez azt jelenti, hogy egyik fél sem adhatja tovább az anyagokat a többi résztvevő beleegyezése nélkül. Ilyen esetekben érdemes a közös munka megkezdése előtt együttműködési szerződést kötni.

A legtöbb helyi intézmény esetében nem valószínű, hogy a metaadatok annyira fontosak vagy értékesek lennének, hogy érdemes legyen szabályozni vagy védelemmel ellátni interneten való használatukat, mint ahogy ez a kereskedelmi szolgáltatók esetében történik (térítés ellenében használhatóak a metaadatok), viszont a szabad hozzáférés engedélyezése kockázatokat is rejt: esetleg harmadik fél felhasználhatja őket saját céljaira. Az ilyen intézkedések tehát csak abban az esetben indokoltak, ha a metaadatok valóban nagyon fontosak és értékesek.

Ennek a problémakörnek másik apektusa az a szituáció, amikor egy meglévő mű digitalizálása esetén metaadatokat adunk hozzá a műhöz, abból a célból, hogy az adatok visszakereshetőek legyenek.Amikor engedélyt kérünk a jogtulajdonostól a digitalizálásra, ezt a metaadatokkal való ellátásra is meg kell tennünk.

Copyright, archiválás, tárolás, megőrzés Vissza a témakörökhöz

Az archiválás, tárolás vagy megőrzés érdekében történő másolás valamennyi múzeum, levéltár és könyvtár működésében fontos szerepet játszik. Mivel ez a közösség érdekeit szolgálja, alapvető, hogy az archiválási, tárolási és megőrzési célú másolásra és a másolat használatba bocsátására kapjanak engedélyt ezek az intézmények, hogy lehetővé tehessék az eredeti példány megóvását.

Az EU copyright direktíva felajánlja a lehetőséget ( EU Copyright Directive [ 5 ]) az EU tagországok számára, hogy engedélyezzék bizonyos műveket archiválását és tárolását, valamint szigorú feltételek melletti hozzáférhetővé tételét, de számos ország nem építi be ezt az opciót jogalkotásába, ami tehát azt vonja maga után, hogy ilyen esetekben mindig jogosultság engedélyeztetésre van szükség. (Erről bővebben ld.: 5.2.(c) and 5.3(n) of the EU Copyright Directive [ 5 ].) Mivel az ilyen procedúra rengeteg adminisztrációval és költséggel jár, számos - a kulturális örökség megőrzésére irányuló - nemzeti célkitűzés megvalósítása akadályba ütközik.

A digitális anyag létrehozásának megtervezése Vissza a témakörökhöz

(Ld.még: Digitalizálás)

A digitalizálási projekt akkor sikeres, ha a tartalom a nyilvánosság számára elérhetővé válik. Digitális anyag előállítható digitális tartalomból (adatbázisok, webes tartalmak, stb.), és számtalan nem digitális, Európa-szerte gyűjteményekben fellelhető művek felhasználásával. A múzeumi, levéltári és könyvtári szakemberek számára alapvető feladat a copyrighttal kapcsolatos ismeretek megszerzése, helyi és nemzetközi szinten egyaránt.

Lényeges szempont, hogy bár a könyvtárak, levéltárak, múzeumok lehetnek az egyedüli tulajdonosai egy adott műnek (a mű fizikai megjelenésének), nem feltétlenül jogtulajdonosok is egyben. Hogy a jövőben a jogi szabályozás kivételt tesz-e a nyomtatott művek szabad hozzáférés céljából való digitalizálása tekintetében, egyelőre nem tudhatjuk, de bizonyos kivételeket már ma is tartalmaz az EU Copyrighttal kapcsolatos direktívája [ 5 ] a múzeumok, levéltárak és könyvtárak számára a reprodukálás engedélyezésére vonatkozóan. (Ld. még: 5.2(c) és 5.3(n)

A szerzői jogvédelem alatt álló művek digitalizálásakor engedélyt kell kérni a jogtulajdonostól a digitalizálásra és a nyilvános, belső, vagy hálózati közzétetelre is. A kulturális örökségi intézmények munkatársainak tehát fel kell készülniük a jogtulajdonosokkal való tárgyalásokra. A jogtulajdonos lehet a kiadó, lehet ügynökség, egy gyűjtemény tulajdonosa, a szerző, a szerző jogutódja (ha a szerző már meghalt).

Gyakran előfordul, hogy digitális formában létező művekhez való hozzáférést kell vásárolnunk. Ebben az esetben is lényeges, hogy a szerződéssel összefüggésben felmerülő jogi ismereteknek minden szerződő fél a birtokában legyen.

A szerződéskötés és licenszvásárlás során számos csapdával találkozhatunk, amelyek miatt az intézmény költségei igen magasak lesznek. Ezért alapvető fontosságú, hogy a szerződéses ügyekkel foglalkozó munkatársak tisztában legyenek a szerződésben foglalt feltételekkel és várható költségekkel is. (Ld.: Digital copyright : law and practice by Simon Stokes [ 12 ] és a Licenszek c. részt.)

A digitalizálás megkezdése előtt a könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venniük:

  • Ismerniük kell az érvényben lévő copyrighttal kapcsolatos törvényeket, és jogi tanácsot is ajánlatos kérniük. (Általános információt a copyrighttal kapcsolatos kérdésekről a WIPO web site-ján ( WIPO [ 13 ] ) az egyes országokra vonatkozó szerzői jogi törvényekről az UNESCO web site-ján találhatunk [ 14 ]. (Ld. még az EU Copyrighttal kapcsolatos direktívát: EU Copyright Directive .[ 5 ])
  • Alkossunk a copyright-ra vonatkozó szabályrendszert, amelyben világossá tesszük a szolgáltatás célját (pl. milyen irányú felhasználásra lesz szükség?). Határozzuk meg, hogy kinek és milyen célra adunk hozzáférést, hozzunk döntést a hálózati biztonság megteremtéséről, tervezzük meg, hogy hogyan fogjuk ellenőrizni a másolást illetve a használatot. Alkalmazunk-e technikai biztonsági rendszereket; a hozzáférés azonosítóval, jelszóval, regisztrációval történik-e majd? Biztosítunk-e távoli hozzáférést a jogvédett művekhez?
  • Határozzuk meg, hogy milyen tartalmakat akarunk digitalizálni, és tisztázzuk a jogvédelem alatt álló művek jogtulajdonosi viszonyait. Abban az esetben, ha a mű jogai nincsenek intézményünknél, engedélyt kell kérnünk a jogtulajdonosoktól. Olyan művek esetében, amelyek már léteznek digitalizált formában is, a kiadótól szükséges hozzájárulást kérnünk, hogy biztosítson hozzáférést az anyaghoz.
  • Tervezzük meg előre, hogy mennyi időt vesz igénybe a jogok tisztázása és az engedélyek beszerzése. Tudnunk kell, hogy a jogtulajdonosok felkutatása és az engedélyek megszerzése az egész digitalizálási projekt legidőigényesebb feladata.
  • Elegendő anyagi háttérrel is rendelkeznünk kell a jogok megszerzéséhez, különösen abban az esetben, ha a jogtulajdonosokat közös jogkezelők képviselik. A költségterv készítésekor azt is számításba kell vennünk, hogy esetleg extra munkaerő alkalmazására is szükség lesz a projekt feladataihoz, vagy, ha a projektet saját munkatársainkkal végeztetjük, az ő helyettesítésükre kell felvennünk valakit.
  • Dolgozzuk ki a jogokkal kapcsolatos feladatok rendszerét, és tárgyaljunk licenszvásárlásokról, amennyiben szükséges. Ha egy mód van rá, vegyük igénybe jogi szakértő segítségét.
  • Mérlegeljük a konzorcium-alapítás lehetőségét: (Ld. Együttműködés és partnerségek). A könyvtárak, levéltárak, múzeumok esetében érdemes konzorciumot alapítani egy-egy digitalizálási projektre, mert ily módon a kulturális örökségi intézmények jobb pozícióból tudnak tárgyalni és működni, mint egyenként. (Ld. még: Licenszek)
  • Készüljünk fel arra, hogy a nyomtatott művek és műtárgyak jogtulajdonosai általában idegenkednek a digitalizálástól. Meg kell győznünk őket arról, hogy a műveik nem szenvednek csorbát, és anyagilag sem járnak rosszul. A szerzők vagy kiadók garanciák nélkül nem szívesen adnak szabad felhasználási engedélyt az elektronikusan hozzáférhető anyagokhoz, mert attól félnek, hogy műveik hálózati közzétele esetén visszaélések történhetnek szerzői jogaikkal, vagy olyan országokban hozzák nyilvánosságra azokat, amelyekben a szerzői jogok védelmét nem biztosítják megfelelően. Mindezeket a szempontokat figyelembe kell venni, mielőtt bizonyos anyagokhoz hálózati vagy nyilvános hozzáférést engedélyezünk. Amennyiben például web site-unkhoz szabad hozzáférést teszünk lehetővé, tudnunk kell, hogy milyen módon fogjuk ellenőrizni a felhasználást. Erre jó példa a SCRAN (Ld. Linkek - UK,) és a TECUP project ( Linkek - Európa.)
  • Mindenképpen tartsuk be a szerződés korlátozásait és szerződésben foglalt kötelezettségeinket. Bizonyos szerződések például megtilthatják vagy éppenséggel előírhatják különféle mérési módszerek (pl. harmadik fél hozzáférési korlátozása vagy ellenőrzése) alkalmazását. A múzeumok számára különösen lényeges, hogy megfelelő jogi háttérrel rendelkezzenek, főleg abban az esetben, ha ők maguk is értékesítenek jogokat.
  • Ideális esetben a web site-ok copyright-ja az azt fejlesztő intézményé. Ha a web site fejlesztéssel külső céget bízunk meg, rendkívül fontos, hogy minden lényeges jogosultságot (engedélyeket és licenszeket) szereztessünk be a fejlesztővel a jogvédett anyagokra vonatkozóan. Ezeknek az engedélyeknek a birtokunkban kell lenniük, még mielőtt a web site működése élesben elkezdődik, ugyanis ebben az esetben szabadon rendelkezhetünk az anyagokkal. A digitális formájú adatgyűjteményeket szintén adatbázisként kell kezelni, és ezek is jogvédelem alatt állnak - ilyenkor a jogtulajdonos a könyvtár, levéltár, múzeum - vagyis az az intézmény, amelyben az adatbázist létrehozták. (Ld. IPR a metaadatokban ) Ez akkor is így van, ha egyébként az adatbázis tartalmában szereplő művek jogtulajdonosa nem az adatbázist létrehozó intézmény. (Ld. Az adatbázisok jogi védelméről: European Council Directive No 96/9/EC on Legal Protection of Databases [ 15 ].)
  • Alaposan tervezzük meg azt is, hogy hogyan fogjuk kezelni a megszerzett jogokkal kapcsolatos teendőket. Érdemes megfontolni a DRM (Digital Rights Management/Digitális Jogkezelő) rendszer használatát, amely segítségünkre lehet a jogtulajdonosok adatainak nyilvántartásában, a szerződések időtartamának nyomon követésében, illetve figyelmeztet az adott szerződésben lévő speciális klauzulákra is.(Erről a témáról bővebben a következő web site-on találunk információt: European Museums' Information Institute website [ 16 ] a "legal requirements"-re keresve)
  • Biztosítsunk megfelelő és elégséges forrásokat a munkatársak copyright-tal kapcsolatos ismereteinek bővítésére (különös figyelemmel a csapdákra és kockázatokra). Minden érintett munkatársnak tisztában kell lennie az adatok nem jogtiszta felhasználásának következményeivel, továbbá azzal is, hogy akkor is jogsértést követünk el, ha akár gondatlanságból adunk ki engedély nélkül jogvédelem alatt álló adatokat.
  • A Frankfurt Csoport (Frankfurt Group, ld. a Linkek - Európa) a kiadók és könyvtárak által végzett retrodigitalizálásról (a nyomtatott formában már létező anyagok digitalizálása, mint például folyóiratok régebbi számaié) jelentetett meg egy állásfoglalást.
Licencek Vissza a témakörökhöz

Az elektronikus információhoz való, végfelhasználók számára biztosított hozzáférés lehetőségeit és módjait rendszerint szerződésben szabályozzák. Az ilyen típusú szerződést licensznek nevezik. A licensz mindkét félre nézve kötelező érvényű. A licensz szerződés igen elterjedt üzleti módszerré vált a digitális tartalomszolgáltatás területén, a licensz ugyanis nem jár tulajdon-átruházással, csupán az adatbázisok és egyéb szerzői jogvédelem alatt álló művek felhasználási, hozzáférési feltételeit specifikálja.

A szerződésekben általában kikötik, hogy jogvita esetén a felek megpróbálnak megegyezni, de amennyiben ez nem vezet eredményre, a bíróság dönt. (Ld.: Council regulation 44/2001 22nd December 2000 on jurisdiction and enforcement of judgments in civil and commercial matters [ 17 ]).

Az EU Copyright Direktíva ( EU Copyright Directive 2001/29/EC [ 5 ]) a licensz szerződések használatára bátorít. A 30. számú jogismertetésben a következőket írják: "A Direktívában felsorolt jogok licensz szerződések keretében engedményezhetőek, átruházhatóak, amennyiben ez nem sérti az adott állam szerzői jogi és azzal kapcsolatos törvényeit." Az utolsó tagmondat a leglényegesebb: A licensz szerződés nem sértheti a copyright jogokat.

A licensz szerződés tartalmazza, hogy kik kapnak hozzáférést az adatokhoz, milyen díjazás ellenében, és milyen feltételek mellett. A feltételek magukban foglalják például a következőket: A felhasználó készíthet-e másolatot a műről, a felhasználó mennyi ideig használhatja a művet, esetleg joga van-e módosítani az adatokon. A múzeumok, levéltárak és könyvtárak általában abból a célból kötnek licensz szerződéseket, hogy digitális anyagaikat a

felhasználók rendelkezésére bocsássák (elektronikus dokumentum szolgáltatás). Meg kell próbálnunk a felhasználók számára lehető legkedvezőbb feltételeket elérni a tárgyalás során (ami nem kizárólag pénzkérdés), továbbá oda kell figyelnünk olyan részletekre is, hogy szerepeljenek a szerződésben az olyan meghatározások, mint például "jogosult felhasználó", "jogosult felhasználás", "site" - amelyek leginkább megfelelnek az intézmény profiljának. A személyzetnek tiszteletben kell tartania a licensz feltételeit, és ezeket a felhasználókkal is közölniük kell.

A szerződésekben általában az is szerepel, hogy a könyvtárak, levéltárak, múzeumok felelősséget vállalnak azért is, hogy felhasználóik sem sértik meg a szerzői vagy egyéb jogokat. A licensz a végfelhasználók általi használat módját és korlátait is tartalmazza. A múzeumi, levéltári és könyvtári dolgozóknak tiszteletben kell tartaniuk a szellemi tulajdon alkotóinak és terjesztőinek jogait - ugyanakkor a szerződés aláírásakor ügyelniük kell arra, hogy ne fogadjanak el és ne írjanak olyan klauzulákat, amelyek betartása vagy betartatása kívül esik hatáskörükön.

A konzorciumi licensz szerződés sok kiadó és jogtulajdonos számára jelenthet kedvező megoldást. Néhány országban talán rá lehet bírni a döntéshozó testületeket ilyen konzorciumi egyezmények megvalósításának biztosítására. Léteznek is már ilyen modellek: Több ország konzorciumi csoportjai társultak abból a célból, hogy közösen kössenek licensz szerződést, és hogy együtt dolgozzák ki a licensz szerződések alapelveit. (Ld.: ICOLC statement [ 18 ] és IFLA Licensing Principles [ 19] . ) A kiadók kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy konzorciumokkal tárgyaljanak, de a modell licenszekkel kapcsolatban meglehetősen bizalmatlanok. (Ld.: LIBLICENSE, Linkek - USA, valamint NESLI, Linkek - UK.)

Hasznos információt, követendő példákat nyújt erről a témáról Emanuella Giavarra tanulmánya, amely az EBLIDA kiadványaként jelent meg ( "Licensing digital resources: how to avoid the legal pitfalls" by Emanuella Giavarra [ 20 ]) mindazok számára, akiknek elektronikus termékek licensze ügyében kell tárgyalásokat folytatniuk.

Creative Commons

A Creative Commons olyan nonprofit szervezet, amely a digitális tartalmak (zene, fotók, film, írásművek, oktatási anyagok) alkotói számára ad lehetőséget arra, hogy licensz szerződés keretében tegyék közzé műveiket (Ld.: Licenszek ) A copyright az alkotóknál marad, de műveik - adott feltételekhez kötött - használatát engedélyezik a felhasználók számára. Például a licensz keretében a felhasználóknak joguk van a jogvédelem alatt álló anyagokat másolni, terjeszteni és előadni. Ily módon az alkotók ismertsége is nő. Ez a megoldás lehetővé teszi az alkotók számára, hogy műveiket (amennyiben így döntenek) kevesebb korlátozással tegyék közzé, mint ahogy ezt egyébként a szerzői jogi törvények szabályozzák. A Creative Commons -ot 2001-ben, az USA-ban alapították, és azóta már egy nemzetközi "leányvállalatot" is alapított, iCommons néven. Az iCommons ország-specifikus licenszeket kötött több országra - köztük (Európában) Ausztriára, Finnországra, Németországra, Hollandiára és Spanyolországra - kiterjedően A licensz szerződések előkészítése folyamatban van további országokra vonatkozóan is (Belgium, Horvátország, Franciaország, Írország, Olaszország, Svédország és Anglia). További információt web lapjukon találhatunk: Creative Commons [ 21 ]. (Ld. még a Digitalizálás című fejezet Függelékét ( Függelék) ). Itt táblázaton mutatják be (az ismertetés angol nyelvű), hogyan lehet a Creative Commons licenszet alkalmazni az alacsony felbontású képek publikálására.

Adatvédelem és titoktartás Vissza a témakörökhöz

Az Emberi és Fundamentális Jogok Védelméről szóló Európai Egyezmény szerint [ 22 ] "mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák privát és családi életét, otthonát és levelezését". Az adatok szabad áramlásának és ugyanakkor a személyi jogok tiszteletbentartásának biztosítása céljából az Európai Unió több direktívával és rendelettel harmonizálta a tagállamok törvényeit [ 23 ]:

  • 95/46/EC direktíva: Az egyének személyi adatainak védelméről
  • 2002/58/EC direktíva: Az elektronikus kommunikációs szektorban történő személyi adatfeldolgozásra vonatkozóan
  • (EC) 45/2001 rendelet: Az egyének védelme a társadalmi intézmények és testületek által történő személyi adatfeldolgozás és adattovábbítás tekintetében.

Az egyénekre vonatkozó információkat, vagyis személyes adatokat számtalan helyen használják a mindennapi életben, mint például akár a könyvtári beiratkozásnál is.

Ha egy intézmény személyes adatokkal dolgozik (bármilyen módon és formában gyűjti, használja, továbbítja, feldolgozza, megosztja valakivel, rögzíti, stb., akár a weben, akár off-line módon) kötelező számára az adatok tisztességes és biztonságos kezelése. Az adatbiztonsággal kapcsolatos felelősség az esetleges harmadik félre is vonatkozik: Amennyiben az adatok feldolgozását más cégre bízzuk, a szerződésben világosan ki kell emelni, hogy a szerződő fél a törvényes előírásoknak megfelelően, biztonságosan tárolja és továbbítja az adatokat..

Az Európai Jog értelmében az adatfeldolgozást nyolc alapelv figyelembevételével kell végezni:

  • tisztességesen és jogszerűen
  • korlátozott célokra
  • az adatok adekvátak és helyesek legyenek, és csak annyi adatot gyűjtsünk, amennyire valóban szükség van
  • az adatok legyenek pontosak
  • az adatokat csak annyi ideig őrizzük meg, amíg erre szükség van
  • az adatfeldolgozás a jogi rendelkezéseket szem előtt tartva történjék
  • az adatbiztonságról való gondoskodással
  • az adatok küldése csak megfelelő védelem biztosításával valósítható meg

Kemény szabályok vannak az ún. érzékeny adatok feldolgozására vonatkozóan.(Pl. a faji vagy etnikai származással, politikai elkötelezettséggel, vallási vagy filozófiai meggyőződéssel, szakszervezeti tagsággal, egészségi állapottal vagy szexuális irányultsággal kapcsolatos adatok esetében.) A z ilyen adatok feldolgozása kizárólag bizonyos körülmények között, az adatok tulajdonosának hozzájárulásával végezhető.

Adatgyűjtéskor igen lényeges annak tisztázása, hogy milyen személyes adatok gyűjtésére terjed ki a munka, és hogy mi a célunk az adatokkal. Ajánlatos úgynevezett titoktartási nyilatkozatot is megfogalmaznunk, amely a következő elemeket tartalmazza:

  • Mi a célja a személyes adatok gyűjtésének
  • Mi a szándékunk az összegyűjtött információval
  • Milyen módon használhatóak az adatok
  • Ki férhet hozzá az adatokhoz
  • Mennyi ideig akarjuk tárolni az adatokat
  • Fogunk-e használni cookie-kat a felhasználói aktivitás figyelésére
  • Feldolgozzuk-e az összes adatot

Amennyiben személyes adatokat gyűjtünk, minden esetben hozzáférhetővé kell tennünk a titoktartási nyilatkozatot. Az OECD [ 24 ] honlapján találunk a titoktartási nyilatkozat elkészítéséhez segítséget. Egy szoftver segítségével létrehozhatjuk saját titoktartási nyilatkozatunk vázlatát. Számos mintát is taláhatunk a weben, például: Europe Direct, University of Leicester, Russian Archives Online [ 25 ].

A törvények garantálják az egyének jogait . Ezek között szerepel például:

  • Amennyiben az egyén adatait felhasználják, joga van ahhoz, hogy erről informálják
  • Az adatfeldolgozás okának ismeretéhez való jog
  • Az adatokhoz való hozzáférés joga
  • Az adatok módosításához vagy törléséhez való jog

Az adatok tulajdonosainak minden olyan kérését, amely az adatokhoz való hozzáférésre irányul, azonnal teljesíteni kell. Harmadik félre vonatkozó személyes információk csak a harmadik fél hozzájárulásával fedhetők fel.

(További információ: Europa data protection website (EU adatvédelmi web site) [ 26 ] továbbá a nemzeti adatvédelmi bizottságok honlapjain [ 27 ].)

Adatmegosztás Vissza a témakörökhöz

Adatmegosztáson ebben az esetben a nyilvános szektoron belüli adatmegosztást értjük, amely a hagyományos intézményi kereteket túllépve működik: Például egy államigazgatási intézmény egyes osztályai között, vagy egy helyi önkormányzat és nemzeti ügynökségek között jön létre. Ez látszólag teljesen összhangban van az ún. "joined up" , integrált szolgáltatásokat preferáló kormányprogramokkal, ugyanakkor az ilyen megoldások sérthetik az egyének adataik titkos kezeléséhez való jogait.

Meg kell találnunk az egyensúlyt a hatékonyság, a szélesebb nyilvánosság érdekei (Pl. ha egy bűncselekmény megelőzhető azzal, ha egy információt közzéteszünk), továbbá az emberek titoktartásra vonatkozó elvárásai között. Az adatmegosztásnak összhangban kell lennie az adatvédelemmel, az emberi jogokkal és az információszabadsággal kapcsolatos szabályozással. (Ld. még: Adatvédelem és titoktartás )

Az információ szabadsága Vissza a témakörökhöz

Az Egyesült Nemzetek 1946-os Közgyűlése szerint: Az információ szabadsága alapvető emberi jog, és minden ENSZ által szentesített jog ismérve. [ 28 ] Az EU tagállamok törvényeinek részletes ismertetését ld. a következő linkeknél: Freedom of information and access to government records around the world by David Banisar, Privacy International, Updated May 12, 2004 [ 29 ] and Freedom of information: a comparative legal survey by Toby Mendel, UNESCO, 2003. [ 30 ]

Európai szinten az Amsterdam Treaty [ 31 ] egy új (255. számú) törvényjavaslatot terjesztett fel. 2001 május 30-án az Európa Tanács és Európai Parlament az 1049/2001 határozatában elfogadta az Európai Parlament Európa Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó törvényjavaslatot. [ 32 ].

A könyvtárak, múzeumok és levéltárak dolgozóinak az a feladata, hogy kapcsolatot teremtsenek felhasználóik és az általuk igényelt információ között. Munkájuk során az információhoz való hozzáférés szabadságát kell képviselniük, ugyanakkor egyensúlyt is kell teremteniük a hivatalos információhoz való nyilvános hozzáférés szabadsága és a személyes adatok védelme között.

Amikor egy polgár valamilyen hivatalos információt keres, nem minden esetben tudja pontosan megfogalmazni, hogy valójában milyen információra van szüksége. Ilyenkor segítségre van szüksége, hogy világosabbá váljanak a kívánt információ paraméterei. A munkatársaknak ebben az esetben tárgyilagosan, bármilyen befolyásolás nélkül fel kell vállalniuk ezt a feladatot. A felhasználónak nyújtott segítség célja a kívánt információ világosabbá tétele, és nem a felhasználó irányítása, befolyásolása.

Az információszolgáltatás folyamata, e folyamat modellje, irányítása legyen a lehető legátláthatóbb és legnyitottabb. Az információt haladéktalanul és minden esetben a törvény által meghatározott időhatáron belül biztosítanunk kell a felhasználó számára. Abban az esetben, ha az információhoz való hozzáférésre vonatkozó kérés visszautasításra kerül, minden esetben hivatkoznunk kell az erre vonatkozó rendelkezésre, és el kell magyaráznunk, hogy a kérés teljesítésének mi az akadálya.

A felhasználóknak ismerniük kell a hivatalos reklamációs és jogorvoslati folyamatokat. A munkatársaknak a panaszokra azonnal reagálva, tisztességesen kell intézkedniük, és kötelesek a felhasználókat tájékoztatni panaszuk kivizsgálásának és orvoslásának státuszáról is.

A múzeumok, levéltárak és könyvtárak munkatársainak az anyagok tárolására és megőrzésére vonatkozó előírásoknak minden esetben eleget kell tenniük.

Az információkérések kezelésére és az adatkezelésre vonatkozó útmutatót az Egyesült Királyságban a Főkancellár Gyakorlati Szabálygyűjteményében találhatunk. [ 33 ]

A nyilvános információ újrafelhasználása Vissza a témakörökhöz

A nyilvános szektor által összegyűjtött és tárolt információ mind az üzleti szféra, mind az egyéni felhasználók érdeklődésére is számot tarthat. Ezeket (Pl.: földrajzi információk, üzleti információk, statisztikák) ugyanis remekül fel lehet használni alapanyagként a tartalomipari értéknövelt információ-szolgáltatásokhoz. Ezek az információk egyébként meglehetősen nagy társadalmi és gazdasági értékkel rendelkeznek: Például a földrajzi adatokat idegenforgalmi magánvállakozások is fel tudják használni új, értéknövelt termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Az EU felismerte, hogy az ilyen típusú információ újrafelhasználása az európai gazdasági életre pozitív hatást gyakorolhat - anyagi boldogulást és munkahelyteremtést biztosítva. Az Európai 2003/98/EC Nyilvános információ újrafelhasználásáról szóló Direktíva (Public Sector Information/PSI) [ 34 ], amelyet minden tagországban 2005 július 1-éig életbe kell léptetni, meghatározza a nyilvános információk kereskedelmi célú újrafelhasználásának szabályait - az európai tartalomipar fejlesztése és versenyképességének fokozása érdekében. A Direktívában az "újrafelhasználás" meghatározása kiterjed mind "a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú felhasználásra, amely eltér az eredeti felhasználási céltól, amelyre az adott dokumentumokat eredetileg készítették."

Az Információ Szabadságáról szóló szabályozás és Közösségi Ágazati Információival (Public Sector Information/PSI; amely kötelezően előírja a közérdekű dokumentumok nagy részének hozzáférhetővé és újrafelhasználhatóvá tételét, lehetőség szerint elektronikus formában) kapcsolatos dokumentumok rendelkezései elősegítik a kormány működésének adatvédelmi szempontú átláthatóbbá tételét. A PSI Direktíva [ 34 ] azonban az alábbiakra nem vonatkozik:

  • Oktatási és kutatási intézmények (Pl.: Iskolák, egyetemek, archívumok, könyvtárak, kutatóhelyek (ideértve a kutatási eredmények továbbításával foglalkozó intézményeket is) által létrehozott dokumentumok
  • Kulturális intézmények (Pl.: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak, zenekarok, operák, balettkarok és színházak) által létrehozott dokumentumok

A könyvtárakat, levéltárakat és múzeumokat mégis érinteni fogja ez a szabályozás, ugyanis ezek az intézmények közhasznú információval is ellátják a felhasználókat : "abban az esetben, amikor a közösségi ágazathoz tartozó szervezetek bérbeadnak, eladnak, terjesztenek vagy átadnak közösségi információt".

(A Közösségi Ágazati Információk /Public Sector Information/PSI, hozzáférés és újrafelhasználás, Eu tagállamok-beli gyakorlatáról lásd: Europa: Public Sector Information : Access and Re-use [ 35 ].)

E-kereskedelem (e-commerce) Vissza a témakörökhöz

Az E-kormányzat célkitűzések a legtöbb közösségi szolgáltatás elektronikussá (telefon, televízió, mobil technológiák, internet segítségével) tételét irányozzák elő. A termékek és szolgáltatások internetes értékesítéséhez az intézményeknek meg kell felelniük az EU előírásoknak: 2000/31/EC (Ld.:The E-commerce Directive/ E-keresedelemről szóló Direktíva) [ 36 ] és az EU 97/7/EC (The Distance Selling Directive) Táv-értékesítési Direktíva [ 37 ].)

Az E-kereskedelmről szóló Direktíva (e-Commerce Directive [ 36 ]) kimondja, hogy a tagállamok biztosítják a szerződések elektronikus módon való megkötésének lehetőségét. A Direktíva korlátozza az ISP (Internet Service Providers/ Internet Szolgáltatók) felelősségi körét is az olyan esetekben, amikor az ISP-k pusztán közvetítői szerepet töltenek be, és üzenetek tartalmának ellenőrzére nem terjed ki hatáskörük (ideértve a becsületsértésre vonatkozó felelőséget is). Ez a Direktíva az E-kereskedelem minden fajtájára alkalmazandó, így a múzeumok, levéltárak, könyvtárak esetében is, amennyiben harmadik féllel elektronikus kereskedelmi tevékenységet folytatnak: Például az elektronikus dokumentumszolgáltatás, dokumentumok e-mailen való fogadása, vagy e-mailen való rendelése esetében. Az ISP szabályozások azokra az intézményekre alkalmazandók, amelyek saját maguk tartják fent weblapjukat.

A Táv-értékesítési Direktíva (Distance Selling Directive [ 37 ]) abban az esetben alkalmazandó, amikor egy intézmény termékeit vagy szolgáltatásait internet, digitális televízió, e-mail (ideértve a katalógusból történő értékesítést is), telefon vagy fax segítségével értékesíti. Tehát, amennyiben például egy múzeum ajándékboltjának termékeit, vagy például egy levéltár fotóit ilyen módon értékesítik, ennek a Direktívának a rendelkezései követendőek.

Az E-kereskedelemmel kapcsolatos egyik legnagyobb aggály a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos. Az Elektronikus Aláírással kapcsolatos EU Direktíva (Directive 1999/93/EC (The Electronic Signatures Directive) [ 38 ]) az elektronikus aláírás használatának elterjesztése és legalizálása céljából keletkezett. A Direktíva szerint az EU tagállamokban az elektronikus aláírás ugyanolyan érvényes, mint a hagyományos kézi aláírás. A Direktíva az elektronikus aláírás törvényességéhez előír bizonyos minimális kötelező érvényű autentikációs sztenderdeket, amelyek a következőek:

Az aláírás

  • Kizárólag az aláíróhoz kapcsolódik
  • Alkalmas az aláíró azonosítására
  • Keletkezésekor az aláírónak van módja az ellenőrzésre
  • Oly módon kapcsolódik a hozzá tartozó adatokhoz, hogy az adatokban történő bármilyen változás nyomon követhető legyen.

Ezt a gyakorlatban kizárólag a " Public Key Cryptography" (Ld.: Biztonság) használatával lehet megvalósítani.

Hátrányos helyzetűek hozzáférési lehetőségei Vissza a témakörökhöz

Az EU elkötelezett amellett, hogy a szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, és a fogyatékkal élők ne legyenek hátrányosan megkülönböztetve. Több tagállamban nemzeti törvényeket alkottak a hozzáférésre vonatkozóan. Az Egyesült Királyság-beli Disability Discrimination Act / Fogyatékkal Élők Diszkriminációjával kapcsolatos törvény törvénytelen eljárásnak minősíti, ha a hátrányos helyzetűeknek alacsonyabb minőségi színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak. Az egyes tagállamok erre vonatkozó törvényi szabályozásáról ld. az Útmutató Hátrányos helyzetűek információhoz való hozzáférése című rész Függelék -ében.

Az EU 2001/29/EC [ 5 ] Direktívája a látáscsökkentek számára jelentős kivételt tesz; tekintetbe veszi, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor a látáscsökkenteknek szükségük van bizonyos művek másolataira. Egyes államok (mint például az Egyesült Királyság) már beépítették nemzeti törvényeikbe ezt a kivételt, és licensz struktúrák keretében biztosítják a látáscsökkentek számára az egyes művek sokszorosított változatának bármilyen formában történő felhasználását - a sokszorosítási korlátozásokra vonatkozó előírások szem előtt tartásával. [ 39 ]

JÖVŐBELI FELADATOK Vissza a témakörökhöz

Ahhoz, hogy megfelelően tudjanak lobbi tevékenységet folytatni az információhoz való szabad hozzáférés mindenki számára való biztosítása céljából, továbbá annak érdekében, hogy követendő példákkal járjanak elöl, a múzeumoknak, levéltáraknak és könyvtáraknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a nemzetközi és hazai copyright törvényeket.

Az európai szinten tevékenykedő szakembereknek ajánlatos tisztában lenniük egyéb, a copyrighttal és szellemi jogtulajdonnal nem szorosan összefüggő kérdésekkel is, ismerniük kell az EU direktíváit, valamint képeseknek kell lenniük az ezekkel kapcsolatos konzultációkra (Green Papers) is.

  • A múzeumoknak, levéltáraknak és könyvtáraknak fel kell készülniük arra, hogy összegyűjtsenek minden evidenciát azokra az esetekre vonatkozóan, amikor a copyrighttal kapcsolatos korlátozások miatt szolgáltatásaik akadályba ütköznek. Ezeket az evidenciákat országos egyesületeik és intézményeik tudomására is kell hozniuk. Az EU direktívákat folyamatosan felülvizsgálják, tehát (elméletileg) arra is van mód, hogy változtassanak rajtuk, ha erre alapos ok mutatkozik. Például a a copyrightra vonatkozó EU Direktíva jelenleg éppen felülvizsgálat alatt van.(Ld.: Commission Staff Working Paper on the review of the EC legal framework in the field of copyright and related rights [ 6 ] : SEC (2004) 995 /19.7.2004)
  • Az olyan kezdeményezéseket, amelyekben a a kulturális örökségi ágazat szakemberei és a jogtulajdonosok együttműködnek a problémás esetek megoldása érdekében (ECUP, TECUP, Frankfurt Group) pártfogolni kell. (Ld.: Linkek - Európa)
  • A múzeumok, levéltárak és könyvtárak döntéshozóinak ajánlatos felvenniük a kapcsolatot olyan nemzetközi és európai szervezetekkel, mint például az (1992-ben alapított, kormányfüggetelen, nonprofit ernyőszervezet) EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Association). (Ld.: Linkek - Európa). Az EBLIDA európai szinten képviseli a könyvtárakat annak érdekében, hogy a copyright törvények ne befolyásolhassák hátrányosan Európai Információs Társadalom program céljait. Az EBLIDA rendelkezik egy jól működő Copyright Szakértői Csoporttal (Copyright Expert Group), amelyben a legtöbb EU tagállam képviselteti magát.

A könyvtáraknak, levéltáraknak, múzeumoknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körű engedményeket kapjanak az anyagok a szerzői jogi engedélyek beszerzésének követelménye nélküli reprodukálására, ez ugyanis egyértelműen a felhasználók érdekeit szolgálja. Ugyanakkor ügyelnünk kell arra is, hogy a jogtulajdonosok és a felhasználók jogai

egyensúlyban legyenek. A múzeumoknak, levéltáraknak és könyvtáraknak ki kell dolgozniuk a jogkezelés menetére, vonatkozó módszereket is. Érdemes nyilvántartani a harmadik féltől kapott engedélyeket, továbbá a saját szellemi tulajdonukban álló tartalmakra vonatkozó jogi információkat is. A DRM (Digital Rights management/ Digitális jogkezelés) rendszerek, megoldások technikai fejlesztéseit is hasznos figyelemmel kísérni.

A múzeumoknak, levéltáraknak és könyvtáraknak azt is ajánlatos megfontolniuk, hogy - alternatív bevételi forrásként - milyen előnyökkel járhat saját tulajdonukban lévő anyagaik közzététele. Ennek megvalósításához azonban szükséges, hogy a legújabb technológiai fejlesztésekkel is tisztában legyünk (például DRM megoldások, a "micro-payments" vagy a licensz-szerződések ismerete), annak érdekében, hogy a számunkra legmegfelelőbb megoldást tudjuk választani.(Ld.még: Üzleti modellek)

A digitális adatkezelés az E-kormányzat technológiai alappillére. A digitális adatkezelési lehetőséget (szempontokat) mind a rekordgeneráló mind a rekordtároló rendszerek tervezésénél figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy az elektronikus adatok kezelése a megfelelő módon, az adott rendszeren belül megvalósulhasson.

A múzeumok, levéltárak és könyvtárak számára alapvető fontosságú és egyre növekvő feladatot jelent egyes jogtulajdonosok monopolista magatartásával szembeni fellépés lehetőségeinek megteremtése, például általános, mindenre kiterjedő digitalizálási licensz-lehetőségek felkutatásával. Lényeges, hogy ismerjük a licensz-szerződések alternatív fajtáit, mint például a Creative Commons kezdeményezését, amely előnyös megoldást nyújthat mind a mások tulajdonában lévő tartalmak felhasználása, mind saját anyagaink hozzáférhetővé tétele területén.

A copyrighttal kapcsolatos szerződések tekintetében alkalmazható, országonként eltérő szerzői jogi törvények EU szintű összehangolásának problémája még megoldásra vár.

A copyrighttal és az azzal kapcsolatos egyéb jogi kérdésekre vonatkozó együttműködő-képesség (interoprábilitás) technikai problémáira is minél hamarabb megoldást kell találni.A copyright és azzal kapcsolatos egyéb jogok EU-n belüli kezeléséről szóló COM DOC (2004) 261 [ 11 ] kimondja, hogy " a DRM rendszerek - az érintett felek közötti konszenzuson alapuló - technikai együttműködőképességének kialakítása nélkülözhetetlen kiegészítője a jelenleg működő jogi keretrendszereknek, és egyben alapfeltétele a jogvédelem alatt álló tartalmak EU-n belüli hatékony terjesztésének és hozzáférhetőségének".

Az adatvédelem területén igen lényeges a megfelelő egyensúly kialakítása a teljes nyitottság és a személyes adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettség esetleges megsértésének szükségessége között (Pl.: a terrorizmus-veszély, csalás vagy más bűncselekmény gyanújakor). Az ilyen igényeket folyamatosan ellenőrizni kell annak érdekében, hogy az egyensúly ne boruljon fel: Az állampolgárok biztonságának védelmére vagy a terrorizmus elleni harcra irányuló helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kezdeményezéseknek (Pl.: E-kormányzat) ügyelniük kell arra, hogy megfelelő védelmet kell biztosítsanak az állampolgárok számára. (Ideértve például az ahhoz való jogot, hogy kulturális örökségi intézményekben - törvényes célokra - internetet használjanak )

Van egy probléma, ami mindenképpen megoldásra vár: Hogyan lehet biztosítani, hogy az állami szervezetek ne tarthassanak vissza információt adatvédelemre vagy titoktartási előírásokra hivatkozva. Az adatvédelemmel kapcsolatos törvényeket egyébként is át kellene dolgozni abból a szempontból, hogy megfelelőek legyenek a technológiai fejlődés következtében létrejött új szituációkra való alkalmazásokra is.

Az információ szabadságával kapcsolatosan az állampolgárok részéről egyre nő az az igény, hogy információhoz való hozzáférésük lehetőségeivel minél inkább tisztában lehessenek. A közintézményeknek biztosítaniuk kell az állampolgárok számára a hivatalos információhoz való hozzáférés lehető legkönnyebb módját. EU szinten például voltak felhívások közös "portál" készítésére, abból a célból, hogy az egyes intézmények adatai egy közös helpdesk segítségével elérhetőek legyenek. Az EU erős iramot diktál az Információszabadság (Freedom of Information/FOI) tekintetében, és tagállamaiban törvényekkel is érvényt szerez az Információ Szabadságának.

Egyre növekszik az igény a spam elleni jogi, technikai, társadalmi és oktatási eszközökkel történő küzdelem fokozására. A jogi szabályozás tekintetében nem elég, ha ez nemzeti vagy EU szinten valósul meg, hiszen számtalan esetben kapunk (kéretlenül) nemzetközi kerekedelmi e-maileket is.

HIVATKOZÁSOK Vissza a témakörökhöz

[ 1 ] Berne Convention for the Protection of Literary and Artistic Works

http://www.wipo.int/treaties/en/ip/berne/ .

[ 2 ] WIPO (World Intellectual Property Organisation) Copyright Treaty (WCT) http://www.wipo.int/clea/docs/en/wo/wo033en.htm

[ 3 ] WIPO (World Intellectual Property Organisation) Performances and Phonograms Treaty (WPPT)

http://www.wipo.int/clea/docs/en/wo/wo034en.htm .

[4] United States Copyright Office

http://www.copyright.gov/

[ 5 ] EU Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 on the harmonisation of certain aspects of copyright and related rights in the information society

http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=EN&numdoc=32001L0029&model=guichett

[ 6 ] European Commission staff working paper on the review of the EC legal framework in the field of copyright and related rights SEC (2004) 995 (19/7/04)

http://www4.europarl.eu.int/registre/recherche/ResultatsAbreges.cfm?relation=REFSOURCE&typerelation=SEC(2004)995

[ 7] EBLIDA (the European Bureau of Library, Information and Documentation Associations): Response to the European Commission staff working paper on the review of the EC legal framework in the field of copyright and related rights SEC (2004) 995 of 19 July 2004.

http://www.eblida.org/position/Copyright_Response_CommissionReview_October04.htm

[ 8 ] IFLA Position Paper on Copyright in the Digital Environment.

http://www.ifla.org/III/clm/p1/pos-dig.htm ;

Public domain, from Wikipedia.

http://en.wikipedia.org/wiki/Public_domain

[ 9 ] Council Directive 92/100/EEC on Rental and Lending Right and on Certain Rights related to Copyright in the field of Intellectual Property.

http://europa.eu.int/ISPO/ecommerce/legal/documents/392L0100/392L0100_EN.doc

[ 10 ] Directive 2004/48/EC of the European Parliament and of the Council of 29 April 2004 on the enforcement of Intellectual Property Rights

http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2004/l_195/l_19520040602en00160025.pdf

[ 11 ] EC Communication (COM (2004) 261 (Final): The Management of Copyright and Related Rights in the Internal Market.

http://europa.eu.int/comm/internal_market/copyright/management/management_en.htm

[ 12 ] Stokes, Simon: Digital copyright : law and practice . London: Butterworths, 2002. ISBN 0406947023 (pbk.)

[ 13 ] WIPO (World Intellectual Property Organization)

http://www.wipo.int/

[ 14 ] UNESCO: Collection of national copyright laws

http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-URL_ID=14076&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html

[ 15 ] European Council Directive No 96/9/EC on Legal Protection of Databases

http://europa.eu.int/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!CELEXnumdoc&lg=en&numdoc=31996L0009&model=guichett

[ 16 ] European Museums' Information Institute

http:www.emii-dcf.org

[ 17 ] Council regulation 44/2001 of 22nd December 2000 on jurisdiction and enforcement of judgments in civil and commercial matters

http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2001/l_012/l_01220010116en00010023.pdf

[ 18 ] International Coalition of Library Consortia (ICOLC): Statement of Current Perspective and Preferred Practices for the Selection and Purchase of Electronic Information. 1998.

http://www.library.yale.edu/consortia/statement.html

[ 19 ] IFLA Licensing principles. 2001.

http://www.ifla.org/V/ebpb/copy.htm

[ 20 ] Giavarra, Emanuella: Licensing Digital Resources: How to avoid the legal pitfalls. 2nd ed. 2001.

http://www.eblida.org/ecup/publica/

[ 21 ] Creative Commons

http://creativecommons.org/

[ 22 ] European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms

http://www.pfc.org.uk/legal/echrtext.htm

[ 23 ] Europa data protection legislative documents

http://europa.eu.int/comm/internal_market/privacy/law_en.htm

[ 24 ] OECD Privacy Statement Generator

http://www.oecd.org/document/39/0,2340,en_2649_34255_28863271_1_1_1_1,00.html

[ 25 ] Europe Direct

http://europa.eu.int/europedirect/privacy_en.htm

University of Leicester http://www.le.ac.uk/li/libservices/dataprot.html

Russian Archives Online http://www.russianarchives.com/rao/privacy.html

[ 26 ] Europa data protection website

http://europa.eu.int/comm/internal_market/privacy/index_en.htm

[ 27 ] National Data Protection Commissioners

http://europa.eu.int/comm/internal_market/privacy/links_en.htm

[ 28 ] United Nations. Resolutions adopted by the General Assembly during its First Session, 1946. Resolution 59(1).

http://ods-dds-ny.un.org/doc/RESOLUTION/GEN/NR0/033/10/IMG/NR003310.pdf?OpenElement

[ 29 ] Banisar, David: Freedom of information and access to government records around the world. Privacy International, Updated May 12, 2004.

http://www.freedominfo.org/survey.htm

[ 30 ] Mendel, Toby: Freedom of information: a comparative legal survey .

UNESCO, 2003.

http://portal.unesco.org/ci/en/ev.php-URL_ID=14139&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html

[ 31 ] The Amsterdam Treaty. http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/a18000.htm

[ 32 ] Regulation (EC) No 1049/2001 of the European Parliament and of the Council of 30 May 2001 regarding public access to European Parliament, Council and Commission documents.

http://www.iue.it/ECArchives/pdf/1049EN.pdf

[ 33 ] Lord Chancellor's Code Of Practice on the discharge of public authorities functions under Part I of the Freedom of Information Act 2000.

http://www.dca.gov.uk/foi/codepafunc.htm

and, Lord Chancellor's Code of Practice on the Management of Records issued under section 46 of the Freedom of Information Act 2000.

http://www.dca.gov.uk/foi/codemanrec.htm

[ 34 ] European Directive 2003/98/EC on the Re-use of Public Sector Information

http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2003/l_345/l_34520031231en00900096.pdf

[ 35 ] Europa. Public Sector Information: Access and Re-use.

http://europa.eu.int/information_society/policy/psi/index_en.htm

[ 36 ] EU Directive 2000/31/EC (The E-commerce Directive)

http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2000/l_178/l_17820000717en00010016.pdf

[ 37 ] EU Directive 97/7/EC (The Distance Selling Directive)

http://europa.eu.int/comm/consumers/cons_int/safe_shop/dist_sell/index_en.htm

[ 38 ] Directive 1999/93/EC (The Electronic Signatures Directive)

http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2000/l_013/l_01320000119en00120020.pdf

[ 39 ] Copyright Licensing Agency Ltd. Visually Impaired Persons Guidelines.

http://www.cla.co.uk/directive/vip.html

LINKEK Vissza a témakörökhöz
Nemzetközi

Museums Computer Network - Copyright and Intellectual Property Law Resources

Copyrighttal kapcsolatos weblapok a világ minden tájáról (többek között Kanada, Japán and Ausztrália).

http://www.mcn.edu/resources/copyright.htm

UNESCO

Copyrighttal kapcsolatos információk, egyezmények, az UNESCO tagok közötti copyright egyezmények, továbbá linkek az egyes UNESCO tagországok szerzői jogi törvényeihez.

http://www.unesco.org/culture/copyright

World Intellectual Property Organisation (WIPO)

A szellemi jogtulajdonnal kapcsolatos átfogó információgyűjtemény; a Berni és egyéb copyrighttal kapcsolatos egyezmények szövegének és szerződő feleinek ismertetése.

http://www.wipo.int

Európa

Council of Europe/EBLIDA

Az európai könyvtári szabályozásról ad útmutatót:

http://www.coe.int/T/E/Cultural_Co-operation/Culture/Resources/Reference_texts/Guidelines/ecubook_R3.asp

EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations)

Levéltárak és könyvtárak lobbi-lehetőségei:

http://www.eblida.org/

EDRI (European Digital Rights)

A European Digital Rights (Európai Digitális Jogok) nemzetközi nonprofit szervezet, a magánjogok védelme érdekében fejti ki tevékenységét. Olyan tevékenységek kötődnek az EDRI nevéhez, mint pl. a copyrighttal kapcsolatos korlátozások, az internetes tartalmak szűrése, blokkolása stb.

http://www.edri.org/

EMII-DCF (European Museums Information Institute Disseminated Content Framework)

Az információmenedzsmenttel kapcsolatos sztenderdek hatékony használatára vonatkozó útmutatás:

http://emii-dcf.org

EUROPA Intellectual Property News

http://europa.eu.int/comm/internal_market/en/intprop/news/index.htm

European Archival Network

Alapvetően fontos információkat tartalmaz minden európai levéltár számára.

http://www.european-archival.net/

European Copyright User Platform (ECUP)

Európai Copyright Használói Platform

Copyrighttal kapcsolatos tudnivalók - ld. még TECUP (Testbed implementation of the ECUP framework/ Az ECUP rendszer implementálása ). A TECUP projekt célkitűzése jogtulajdonosoktól származó elektronikus dokumentumok terjesztésének, archiválásának és használatának elemzése.

http://www.eblida.org/ecup/

http://gdz.sub.uni-goettingen.de/tecup/

TECUP Memorandum of understanding 2001 (TECUP project report D6.4)

http://gdz.sub.uni-goettingen.de/tecup/mou.pdf

Dreier, Thomas: Towards Consensus on the Electronic Use of Publications in Libraries - strategy issues and recommendations. 2001 (TECUP project report D6.6).

http://gdz.sub.uni-goettingen.de/tecup/towacons.pdf

The Frankfurt Group

Egyetemi és Kutatási Fórum Consensus Forum for Academic and Research Information; A TECUP projekt folytatása. Többek között pl.a retrodigitalizlásra vonatkozó javaslatokat publikáltak

http://www.sub.uni-goettingen.de/frankfurtgroup/

Spanyolország

La Federación Espanola de Sociedades de Archivística, Biblioteconomía, Documentación y Museística (FESABID)

The Guadalajara Állami Könyvtár és a FESABID kiemelkedő szerepet játszott egy országos kampányban, amely azt tűzte ki célul, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a közkönyvtárakra ne vonatkozzon a kölcsönzési díjfizetési kötelezettség. Azzal érveltek, hogy a spanyol könyvtárak már így is meglehetősen nehéz pénzügyi helyzetben vannak, ráaadásul a spanyol könyvkölcsönzési mutatók Európában a legalacsonyabbak.

http://www.maratondeloscuentos.org/librolibre/jornadaslibrolibre.htm

http://www.bib.uab.es/project/cas/piadr0.htm

Egyesült Királyság

LACA (Libraries and Archives Copyright Alliance)

A főbb Egyesült Királyság-beli, könyvtárosokat, levéltárosokat és információs tudománnyal foglalkozó szakembereket tömörítő szakmai szervezetek képviselete.

http://www.cilip.org.uk/committees/laca/laca.html . A LACA a Museums Copyright Group/ Múzeumi Copyright Csoporttal is együttműködik.

http://www.mda.org.uk/mcopyg/cdpa.htm

Museums Copyright Group

Múzeumi szakemberek csoportja, a múzeumok copyrighttal kapcsolatos problémáival foglalkoznak, különös tekintettel a lobbi, licensz és digitalizálás témaköreire.

http://www.mda.org.uk/mcopyg/

NESLI (National Electronic Site Licensing Initiative)

A program célja egy nemzeti elektronikus folyóirat kiadása az angol felsőoktatási és kutatói közösségek számára.

http://www.nesli2.ac.uk/index.htm

PA/JISC guidelines

Az Egyesült Királyság-beli felsőoktatási intézmények és kiadók közt létrejött megállapodás eredményeit tartalmazza: Melyek a szabadon másolható elektronikus anyagok. http://www.ukoln.ac.uk/services/elib/papers/pa/clearance/study.doc

SCRAN (Scottish Cultural Resources Access Network)

A projekt célja multimédiás anyag létrehozása a skót kultúra és történelem oktatására. http://www.scran.ac.uk

UKOLN

Az UKOLN Szakértői csoport a digitális információmenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekben ad tanácsot és nyújt szolgáltatásokat a könyvtárak, kulturális örökségi és oktatási intézmények számára.

http://www.ukoln.ac.uk/

Egyesült Államok

Coalition for Networked Information (CNI)

A CNI célja a hálózati információtechnológia támogatása a tudományos igényű kommunikáció fejlesztése érdekében.

http://www.cni.org/

Legal insight

Amerikai jogi weblap. Jogi szakértőkkel készült interjúkat közöl, továbbá átfogó képet ad a copyrighttal, szellemi tulajdonjoggal, zenével kapcsolatos jogi kérdésekről. http://www.legalinsight.net

LIBLICENSE

A projekt az USA-ban indult, 1996-ban az amerikai Könyvtári és Információs Források Tanácsa (Council on Library and Information Resources/CLIR) kezdeményezésére. Célja a tagok informálása és oktatása az elektronikus dokumentumokra vonatkozó szerződéskötésekkel kapcsolatban. A weblapon minta-licensz szerződést is találunk. http://www.library.yale.edu/~llicense/index.shtml

Vissza a tartalomhoz

 

Főoldal << Előző Következő >>