A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ – tehát a megyei és a városi hálózat – 2013. január 1-jétől összevont intézmény keretében, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár néven, nyilvános közkönyvtárként látja el a megye és a város lakosságát. A szervezeti átalakulással együtt járó stratégiai tervezés során a “kaleidoszkopikus” menedzsment elvnek kell érvényesülnie. Érdemes megnézni ezt a rendkívül sokszínű és különleges alakzatot! (tovább…)

A magyar közkönyvtári rendszer alapvető intézményei, – ahogy manapság mondják – “zászlóshajói” 1952-es megalakulásuk óta a megyei könyvtárak. Feladataik, funkcióik az évtizedek során gyakran változtak és nyilván változnak majd a következő időszakban is. (tovább…)

Ahogyan a választott cím sugallja, ez a cikk – legalábbis a szerző szándéka szerint – folytatása szeretne lenni a lap idei 3. számában megjelentnek (Az olvasás ára, 51-54. p.). Ugyanúgy mint abban, az elmúlt fél évszázad folyamatait, változásait próbálom tetten érni, azonban most a nagy vidéki közművelődési könyvtárak (“lánykori nevükön”: megyei könyvtárak) beszerzési, állománygyarapítási tevékenységét, lehetőségeit hasonlítva össze a könyvek árának változásával. Ez azonban sokkal nehezebb és komplexebb feladat, sokkal magasabban van a képzeletbeli léc, ezért távolabbról kell kezdenem. Rossz hasonlattal vagy párhuzammal élve, próbálom a témát úgy megközelíteni, ahogy a Google Earth ráfókuszál a kijelölt célpontra. (tovább…)

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár
(http://www.kkmk.hu)

Telt kék háttéren kontrasztos, jól olvasható szöveg jellemzi a könyvtár nyitó oldalát. Rövid ismertetőt angol és német nyelven nyithatunk erről az oldalról. Baloldalt menügombok, csúszkás keretben kiemelt hírek, aktualitások, fontos szolgáltatások láthatók. (tovább…)

II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
(http://www.rfmlib.hu)

A hűvös színű háttér (szürkéskék, rücskös falfelület és a Microsoft Office kelléktárából is ismert fehér márvány) kissé rideggé formálná a nyitóoldalt, jelen esetben mégis inkább a rendet, az áttekinthetőséget fedezhetjük fel benne. (tovább…)

Van annak már legalább hat éve, hogy az internetböngészés kiindulópontjaként leginkább a magyar honlapot volt érdemes választani. Megjelent az országtérkép, rajta piros háromszöggel a megyében és sárga koronggal a megyeszékhelyen elérhető weboldalakkal. Bizony némely megye zöldjéből még hiányoztak ezek a színek, s öröm volt felfedezni, ha egy-egy újabb megyefolt tarkább lett. (tovább…)

Tények, emlékek, gondolatok a megyei könyvtárak kezdeti időszakáról

2001. szeptember 7-én, amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó Wenckheim-grófi palota újjávarázsolásának befejezését és ezzel együtt az új részekkel teljessé vált, megnagyobbodott könyvtár építkezésének sikerét ünnepeltük, a zárókő elhelyezésének zárótételeként adott fogadás töltöttkáposztájáért sorban állván, az illatforrás irányába előttem oldalazó fiatalember váratlanul megkérdezte: “És a kolléga honnan jött?” – Hirtelen végiggondolva akkor és ott bizonytalan küldetésemet, a legitimációs magyarázkodás helyett csak annyit tudtam mondani: “A magyar könyvtárügy múltjából”. (tovább…)

Amikor valaki visszasandít egy jelenség ötven évére, szeretné, ha egy szép, felfelé ívelő, csupán kisebb ingadozásokat mutató vonalat látna. Különösen ha a tárgya iránt pozitív elfogultság él benne. (tovább…)

Az ötvenéves megyei könyvtárak a magyar könyvtári rendszerben

A könyvtárügy legnagyobb ünnepe, a nemzeti könyvtár alapításának 200. évfordulója alkalmából az ötvenesztendős megyei könyvtárak nevében nagy tisztelettel köszöntöm mindnyájukat, különösen pedig a bicentenáriumát ülő Országos Széchényi Könyvtár vezetőit és munkatársait. (tovább…)

Kísérlet a könyvtárak rendszerszerű működésének vizsgálatára

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folyó kutatásunk elsősorban arra irányult, hogy egy adott térségen belül számba vegye az ott működő könyvtárak együttműködését, a könyvtári funkciók rendszerré szerveződését. (tovább…)

A következő töprengések a szerző számára egy sorozat részeként fontosak. Keresi a centrumot: a Vörösmarty Mihály-i alapkérdéshez kapcsolódva a teljesítőképes könyvtári szolgáltatás meghatározónak vélt intézményét. Vizsgálatra érdemes objektumok: a nemzeti és országos könyvtárak, a felsőoktatás könyvtárai, a megyei és városi könyvtárak. (tovább…)

Mindjárt az elején egy kicsit bővítenem kell a címet, hiszen a regionalitás fogalmába beleértem a kistérségi együttműködési formákat is.

Miért van szükség arra, hogy a regionalitásról is szó essék a helyismereti munka kapcsán? Főleg akkor, amikor a helyismereti munka “hely” szava meglehetősen ellentétes ezzel a kifejezéssel. Azt hiszem, nemcsak a ma egyre divatosabbá váló térségi szemlélet indokolja ezt a témaválasztást, hanem az is, hogy a helyismereti munka bizonyos mértékig belemerevedett a közigazgatási határok által megszabott helységek irodalmának figyelésébe. Nagyon kevés az olyanfajta helyismereti tevékenység, mint amelyet pl. itt a Balaton partján folytatnak, ahol a Balaton végeredményben egységes régióként kerülhet föltárásra, függetlenül attól, hogy ez melyik megye érdeklődési körébe tartozik. A legáltalánosabb az a szemlélet, amely kifejezetten 1-1 megye vagy 1-1 helység határai által körülvett területrész problémáival foglalkozik. Ennek a képe él a helyismereti gyűjtőmunkát végző munkatársban, erre figyel oda, és ha beletekintünk a különböző bibliográfiákba, az egész visszakeresésünk is ezen nyugszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy a helyismereti munka túlságosan is belemerevedett az egyes településekkel foglalkozó irodalom gyűjtésébe és föltárásába. Ez meg is látszik a helytörténeti, honismereti munkával foglalkozók által írott dolgozatokban, tanulmányokban, ugyanis ezekben viszonylag nagyon kevés kitekintést találunk a települést környező vidék, országrész viszonyaira, történetére. Holott látnunk kell azt, hogy a közvetlen környezet rendkívüli mértékben befolyásolja egy-egy település életét, és ezek története nem választható el egy nagyobb országrész, esetleg az egész ország történetétől.

Voltak olyan elképzelések, hogy fölösleges országtörténetet írni, elegendő egy-egy résznek, egy-egy területnek a történetét megírni, és ebből össze fog állni az egész ország története. Ha azonban komolyabban belegondolunk, látnunk kell azt, hogy az ilyen mozaikkockákból történő építkezés nem fog kiadni egy összefüggő képet. Képünk töredezett lesz, a kövecskék nem illeszkednek egymás mellé, és nincsenek tekintettel a szomszéd mozaik színére, formájára. Vagyis nincs meg a közvetlen szerves összeköttetés az egyes települések, vidékek, régiók, az egyes országrészek között. Nyilván ez a gyakorlatlan kutatóknak a dolgozataiban jelentkezik elsősorban, hiszen az igazi tudományos eredmények mindig regionális szemléletet tételeznek föl.

(tovább…)