Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II.

Kategória: 2016/ 1

„Fölcsaptam könyvtárosnak, ahol helybe hozták nekem a világot.”

(Várkonyi Nándor)

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat 2015-ben a tudománynak mint hiteles ismeretszerzéshez segítő eszköznek a fontosságát emelte ki valós és a virtuális világunkban egyaránt. Ehhez kapcsolódva a könyvtárak valós és virtuális szerepének, lehetőségének bemutatását, a könyvtárak információközvetítő és tudományos kutatómunkát támogató küldetésének több aspektusú problémafeltárását célul választva került megrendezésre immár másodszor a Valóságos könyvtár, könyvtári valóság című konferencia az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében. (tovább…)

Címkék: , ,

Hegypályán

Kategória: 2015/10

Bevezető egy meredek összeállítás elé

Budai „hegypályának” nevezték egykoron a mai Országos Széchényi Könyvtárnak is otthont adó Budavári Palota megközelítésének egyik eszközét, a budavári siklót. A turisták által kedvelt hegyi vasút 1987 óta az UNESCO Világörökségének listáján is szerepel, mint a Duna-parti látkép egyik meghatározó eleme. A 95 méter hosszúságú út, a Széchenyi Lánchíd budai hídfőjénél lévő alsó és a budavári palota felső állomás közötti utazás mindössze néhány percig tart, ám nem olcsó szórakozás. (tovább…)

Címkék: ,

Szabálytalan esszé a könyvtárosságról

Kategória: 2015/10

Írásom többféle értelemben is szabálytalan, bár a szabálytalan jelző idézőjelet kívánna meg. Mindenekelőtt arról van szó, hogy az általam használt formára legjobban illő meghatározás nem valamely kézikönyvből, lexikonból, de még csak nem is a Wikipédiából származik, hanem egy prezentációból. Ennek megfelelően az esszé egy szakmai témáról szóló, a szerző saját látásmódját is kifejező, elemző leírásként határozható meg.1 Aligha árulok el titkot, ha megírom, hogy ezúttal mindebből az egyéni látásmód a fontos számomra, még akkor is, ha mások gondolatai is bőven szerepelni fognak dolgozatomban. (tovább…)

Címkék:

Könyvtár, tudomány, könyvtártudomány

Kategória: 2015/10

Példakép a XXI. században? Role model? Ez legalább annyira szánalmasan hangzik, mint amikor megpróbáljuk magyarra fordítani a szakmánkban manapság divatos frázisokat; például best practices „legjobb gyakorlatok”, mission statement „küldetésnyilatkozat”, knowledge transfer „tudásátadás”. Az olyanokról nem is beszélve, mint a strategic plan, ami engem speciel az ötéves tervre emlékeztet, vagy a national pride „nemzeti büszkeség”, amelyek esetleges használata politikai és egyéb töltettel is rendelkezik. (tovább…)

Címkék: ,

Fogas kérdés

Kategória: 2015/10

„Mi az a három legjelentősebb eredmény, amit elért életében?” Így hangzott az utolsó kérdés az egyébként kellemes, meglehetősen baráti hangulatú állásinterjún a tudományos kutatóintézetben, ahova pályázatomat beadtam a meghirdetett információs szakember pozíciójára. Az interjú előtt, gyakorlott álláskeresőként, elvégeztem a szokásos teendőket. Tanulmányoztam az intézet és a könyvtár honlapját, megnéztem, kikkel kellene majd együtt dolgoznom, és előre elpróbáltam válaszaimat a várható kérdésekre: „Hogyan látja szakmai jövőjét az elkövetkezendő öt évben? Mit tekint legfőbb erősségének és gyengeségének szakmailag? Milyen szakmai kihívásokkal találkozott pályafutása során?” És így tovább. (tovább…)

Címkék: ,

Az első lépések. Konferenciákról diákszemmel

Kategória: 2015/10

Alig várom, hogy az év végén kézbe vehessem könyvtárosi diplomámat. Amikor az egyetemi évek vége felé az ember visszatekint az eltelt időre, óhatatlanul arra is gondol, hogyan alakult az informatikus-könyvtáros képzés a terveihez képest. Kétségtelen, hogy a képzés központi részét a tanítási órák jelentették, de számomra ugyancsak fontosnak bizonyultak a tanórán kívüli tevékenységek, amelyek megerősítették és kiegészítették a tanteremben tanultakat. Ide sorolhatjuk a különböző diákszervezetekben vállalt szerepeket, gyakornoki és egyéb fizetett vagy fizetetlen pozíciókat, amelyeket betöltöttem több egyetemi és főiskolai könyvtárban, levéltárban. Ezek mind olyan tevékenységi formák voltak, amelyeket szándékosan, előre beterveztem tanulmányaim szerves részeként, mielőtt elkezdtem a könyvtár szakot. (tovább…)

Címkék: ,

Közös kutatási program brit partnerekkel, 2002-2004

Kategória: 2004/ 3

Lassan befejeződik az a brit-magyar könyvtári projekt, amely a két ország közötti felsőoktatási, kutatási és kulturális program keretében jelenleg is zajlik a veszprémi megyei és egyetemi könyvtárban a Könyvtári Intézet és könyvtáros szakértők részvételével. Erről a projektről szeretnénk menet közben egy beszámolót közreadni, és egyben jelezni, hogy a projekt záró konferenciájára 2004 júniusában kerül sor Veszprémben.

A projekt terve

A támogatás elnyerésére benyújtott pályázat rövid címe így hangzott: “Könyvtári teljesítménymérés: projekt az irányelvek kidolgozására, bevezetésére és értékelésére”. A projekt ötlete onnan eredt, hogy a teljesítménymérés, a minőségbiztosítás és a teljes körű minőségmenedzsment a magyar könyvtárakban is egyre inkább előtérbe kerül. Nagy-Britanniában ezt a szemléletet és a hozzá kapcsolódó technikákat már jó ideje alkalmazzák, és könyvtári-tájékoztatási szolgáltatások területén is meghonosították. A pályázók úgy gondolták, hogy a stratégiai tervezés, stratégiai gondolkodás és a bevált gyakorlatra (best practice) támaszkodó kezdeményezések széles körű megismerése az egész magyar könyvtárügy fejlődésére pozitív hatással lehet. A projekt során a részt vevő könyvtárak munkatársai megismerik a teljesítménymérési-önértékelési technikákat, elemzik a szolgáltatások hatékonyságát, és kidolgozzák a minőségbiztosítás későbbi rendszerét. A projekt emellett hasznos adalékokkal szolgálhat majd a közkönyvtári és felsőoktatási könyvtári irányelvek megfogalmazásához és bevezetéséhez, továbbá a Könyvtári minőségfejlesztési program 21 megvalósításához is.

Résztvevők és munkamódszerek

A projekt két helyszíne a Veszprémi Egyetem Könyvtára (a továbbiakban egyetemi könyvtár) és az Eötvös Károly Megyei Könyvtár (megyei könyvtár), koordinátorai brit részről Margaret Keeling, az Essex County Council könyvtárakért felelős vezető munkatársa, magyar részről pedig Dippold Péter, a Könyvtári Intézet igazgatója. A projekt másik brit szakértője Mark Brown, a southamptoni egyetemi könyvtár igazgatója; magyar résztvevői a koordinátoron kívül: Egyházy Tiborné és Halász Béla a két veszprémi könyvtár részéről, Skaliczki Judit és Zalainé Kovács Éva könyvtári szakértőként, Hegyközi Ilona pedig a Könyvtári Intézet munkatársaként. A projekt során a résztvevők könyvtárlátogatások, értekezletek, tapasztalatcserék és munkamegbeszélések alkalmával találkoztak, a két találkozás között pedig folyamatosan konzultáltak egymással: elektronikus levélben tartották a kapcsolatot, és különböző dokumentumokat küldtek meg egymásnak. A brit szakemberek tájékoztatást kaptak a felmerülő problémákról, megküldték észrevételeiket, javaslataikat, és egyúttal – lehetőség szerint – tájékoztatást adtak a brit gyakorlatban bevált módszerekről.

(tovább…)

Címkék:

A könyvtár- és információtudomány tartalmi értelmezhetőségének problémái

Kategória: 1999/11

Amikor megkaptam a megtisztelő felkérést ennek az előadásnak megtartására, arra gondoltam, hogy könnyű feladatom lesz, hiszen Tamperében 1991-ben ebben a témában tartottak nemzetközi tanácskozást. Nincs más dolgom, mint összefoglalni és kommentálni az ott elhangzottakat. Aztán rádöbbentem, hogy a feladat mégsem olyan könnyű, mert ahány ország, a képzésnek annyi változata alakult ki, szinte követhetetlenül sokféle. Sőt, ahány képzési hely, annyi a változat pl. Magyarországon is.

A tarkaság ellenére is tapasztalható azonban a képzésben néhány általános tendencia. Az előadásban ezek közül szeretnék egyet-egyet vázolni megtoldva néhány hazai jellegzetesség ismertetésével is.

Mondandómat három téma köré csoportosítom.

  1. Az információtudomány (hagyományosan a könyvtártudomány, dokumentáció, szakirodalmi informatika nevet is viseli) meg tudja határozni önálló tárgyát; mondván, feladata az eredeti információ átalakítása reprezentációjává. Ennek az átalakításnak eredményeként jelenik meg az ún. szurrogátum – talán ezen a néven ismerősebb –, amely egy ötéves egyetemi vagy négyéves főiskolai képzés tananyagának központjában állhat. Ez a mai könyvtár, az ismeretgazdálkodó könyvtár fő problémája.
  2. Meg kell vizsgálnunk az információtudománynak és határterületeinek [szociológia, információelmélet, logika, nyelvtudomány (pontosabban szövegtan), számítógép-tudomány stb.) viszonyát abból a szempontból, hogy az információtudományt sokáig ezek valamelyikére kívánták építeni alkalmazott tudományként.
  3. A tudáshoz való hozzáférés emberi jog, ennek intézménye a könyvtár (bár nem feltétlenül). A mai, de főként a jövő társadalmában a jog gyakorlása összefügg azzal a kérdéssel, hogy a tudásalapú társadalomban mi köti össze az ismereteket a polgárokkal, akik az információhoz való hozzáférést életük természetes részének tekintik.

(tovább…)

Címkék: ,

Címkék