Tanulás, tudás, hozzáférés, könyvtár, változás

Kategória: 2014/ 2

A könyvtárak jövője a digitális korban
a 2013. évi virtuális világkonferencia tükrében*

“Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek!
Ennyi az egész.”
(zen bölcsesség)

Amennyiben a könyvtárakban már régóta jól bevált, a tudományos közéletben is egyre gyakrabban alkalmazott és már a virtuális világban is meghonosodott tárgyszavas feltárással próbáljuk leírni a Library 2.013 világkonferenciát, úgy a címként használt felsorolás kifejezései, illetve azok fogalmi kapcsolódásai viszonylag pontosan tükrözik a lényegét. (tovább…)

Címkék: , ,

Szabad tudásáramlás, egyenlő hozzáférés – Könyvtárak az európai állampolgárokért*

Kategória: 2013/ 8

Tisztelt Elnök Asszony, Polgármester Úr, Főtitkár Asszony, Rektor Úr, Igazgató Asszony és Főigazgató Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében tisztelettel köszöntöm a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 45. Vándorgyűlésén részt vevő könyvtárosokat, amelyre a szervezők tájékoztatása alapján több mint hétszáz fő érkezett az ország különböző településéről a különböző típusú könyvtárak képviseletében.
Önök között bizonyára vannak olyanok, akik olvasták Johann Nikolaus Weislinger híres Friss Vogel oder stirb! című antilutherista könyvét, mely Strasbourgban jelent meg 1726-ban. Nos, én töredelmesen bevallom, jómagam nem tartozom közéjük, már csak azért sem, mert tudomásom szerint ennek a könyvnek az a nevezetessége, hogy a világ leghosszabb előszavát tartalmazza: a mű összesen 618 oldalából kíméletlen önzéssel 470-et tesz ki.
Szeretném megnyugtatni Önöket, én most nem török hasonló babérokra, és nem kívánom a köszöntőmet a vándorgyűlés előszavaként kötetnyi hosszúságúra nyújtani. De mivel a tanácskozás roppant izgalmas, kihívásokkal teli, összetett témát jár körül, néhány gondolatot – anélkül, hogy versenyre kelnék az előadókkal – mégis megosztanék Önökkel. (tovább…)

Címkék: , ,

Bibliopláza – a XXI. század könyvtára?*

Kategória: 2013/ 1

A (poszt)modernitás konstrukciói egy nagyvárosi könyvtármodell gyakorlatában

Bevezetés

A bibliopláza értelmezésemben egy olyan lehetséges könyvtári modell és gyakorlat, amely bizonyos értelemben a XXI. századi könyvtártörténet fontos fejlődési foka lehet; ezzel egyben a (poszt)modern könyvtári diskurzus folytatója, dialektikus “összegzője”, amennyiben a könyvtár történeti fejlődésének narratívái egyáltalán egységbe hozhatók azokkal a véleményekkel és gyakorlattal, amelyek szerint a kultúra, a kultúraelsajátítás (könyvtári aktusai is) pusztán életforma-féleségnek tekinthetők1. A könyvtár társadalomtörténeti jelenségvilágának fejlődési, történeti narratívái és életforma narratívái közötti “szakadék” jelenti az ütközőpontot a modern és posztmodern könyvtár filozófiai megalapozásánál, amelynek dialektikus áthidalásában a gyűjteményezés, a könyvtári épület, a tér kialakításának szintézisigényében feloldódva manifesztálódnak a modern és posztmodern könyvtár vívmányai, szolgáltatásai az olvasói térhasználat reprezentációiban. A modernitás és posztmodernitás könyvtári konstrukciói a modern könyvtári ontológia diskurzusától a posztmodern könyvtári fenomenológia diskurzusáig tartó axiomatikus trendekben vethetők össze. A modern könyvtár ontológiai megközelítése a fizikai dokumentum anyagi valóságán alapszik, míg a posztmodern könyvtári paradigma fenomenológiai értelmezésért kiált, nem utolsósorban a virtuális megjelenésének okán is. Már a filozófiai megközelítés diszkrepanciáinál is érezhetjük, hogy a modern és posztmodern könyvtár lételméletileg is “szemben áll” egymással. (tovább…)

Címkék: , ,

Digitalizációs ködfoltok – avagy eltévedtek a csodák az úton?*

Kategória: 2012/ 6

“A csodák eltévedtek az úton / megyek tovább /
foszladozó esernyőmmel / a szemerkélő esőben”.
(Horváth Károly: A csodák eltévedtek az úton.
1981. március 15.)

Ködfolt: mindaz, ami a fejünkben gyökeredzik és a fülünkbe suttog, hiúságunkat birizgálja és rivalizálásra ösztönöz – magyarán megnehezíti számunkra az együttműködés tényleges (és nem papír-rongyként deklarált) megvalósítását.
Csoda: egy olyan együttműködési rendszer kialakítása, amely nem valami ellen, valamitől elhatárolódva, avagy másvalamihez csatlakozva, emezt-amazt deklarálva, kinyilatkoztatva, alátámasztva vagy megcáfolva, hanem csakis a közjó érdekében, a felhasználó önfejlesztésének támogatása érdekében valósul meg, és lép tartós fejlődési pályára. (tovább…)

Címkék: ,

Bod Péter “üzenete” a XXI. századnak*

Kategória: 2012/ 4

Kedves Kollégák, tisztelt hölgyeim és uraim! Amint a konferencia programjából kitűnik, Bod Péter élete és munkája alapos és sokoldalú megvilágításba kerül a mai jeles eseményen. Ennek ismeretében nem hazánk e kiváló fiának a sorsát, tevékenységét igyekszem méltatni, hanem azt megvizsgálni, hogy életpéldája mit üzen, mit tanít számunkra, kései utódok számára, a könyvek sokak által halódónak minősített világában…
Természetesen képtelenség kikerülni a “visszavetítés” jelenségét, azt, hogy egy hatalmas szellem, egy szorgalmas és földön járó, ugyanakkor értékeket teremtő, hatványozó személyiség cselekedeteiben, működésében a mai problémák megoldására, a tőlünk elvárt helytállásra, etikus viselkedésre vonatkozó útmutatásokat próbáljunk felfedezni, holott Ő valójában korszakának gyermeke volt, csak éppen jobb, csak éppen éhesebb a szellem munkájára.
Az sem elhanyagolható körülmény, hogy árvaként a Teremtő kézen fogta, nemes pártfogóján keresztül útját egyengette, és minden gördült szépen előre, ahogyan egy művelt és művelődő, a nemzet által elkötelezett személyiség cselekvésétől azt elvárni lehet.
Az első, ami erről eszembe jut, az az, hogy mindannyian rémültek vagyunk. Rémültek azért, mert a teljes állami rendszer átalakulóban van, és még nem látjuk benne világosan a helyünket és a helyzetünket. A lét törékeny, az egzisztencia bizonytalan. (tovább…)

Címkék: ,

Nemzetállami könyvtárügy alulnézetben. Széljegyzet Balogh András tanulmányához

Kategória: 2012/ 1

A szerző nagy ívű és szélesen hömpölygő gondolatfolyamot vetett papírra, Könyvtárak a globalizáció korában 2.0. Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába: könyvtári globalizáció alulnézetben címmel (lásd: Könyv, Könyvtár Könyvtáros, 2011. 11., 12. sz.). Igencsak érdemes megjegyezni ezt a címet, és vissza-visszapillantani rá, hogy emlékeztessen, ez a hatalmas terjedelmű írás lényegében politikai gazdaságtan. A könyvtár ugyanis csak ürügyül szolgál a szerző téziseinek alapos kibontására, amelyekhez vélhetően szűkösnek érezte a rendelkezésére álló negyven flekknyi terjedelmet, így azt “bevezetésnek” titulálta.
A “bevezetés” szó használata tankönyvízűségre utal, a tankönyvízűség pedig egyfajta objektivitásra, ettől azonban e sorok olvastán nem kell tartanunk: valójában egy téma köré csoportosított, magas színvonalon megkomponált intellektuális csapongással van dolgunk.
A téma a gazdaságpolitika, annak világgazdasági és világpolitikai összefüggései és ezeknek a könyvtári vonatkozásai. Időnkint szubjektív koncepcióval, máshol más szerző téziseinek idézésével alátámasztott elméletekkel, helyenként utalásokkal a különféle összeesküvés-elméletekre, a szerző sugalmazott (?) egyetértésével. Persze, attól, hogy ezer összeesküvés-elmélet badarságnak bizonyul, korántsem biztos, hogy nincs egy ezeregyedik. Mindazonáltal gazdaságpolitika, imperializmus és globalizáció-bírálat, terrorizmus, digitalizáció és RFID békésen elfér egymás mellett, de ami miatt figyelmet érdemlő munka, az nem más, mint a szerző nyilvánvaló olvasottsága, absztrakciós készsége, és azok a gondolatébresztő könyvtár-filozófiai felvillanások, amelyek miatt igazából érdemes elolvasni ezt a tanulmányt. (tovább…)

Címkék: ,

Könyvtárak a globalizáció korában 2.0

Kategória: 2011/12

Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába: könyvtári globalizáció alulnézetben

II. rész

“For we are opposed around the world by a monolithic and ruthless conspiracy that relies primarily on covert means for expanding its sphere of influence – on infiltration instead of invasion, on subversion instead of elections, on intimidation instead of free choice. It is a system which has conscripted vast human and material resources into the building of a tightly knit, highly efficient machine that combines military, diplomatic, intelligence, economic, scientific and political operations.”19
John F. Kennedy

Könyvtárügy a szocialista forradalmak és az imperialista ellenforradalmak kettősségének “posztmodern dialektikájában”

A totalitarizmusok erőszakolt és ideológiailag presszionált selejtezési és gyarapítási “projektjei” tehát csak “kísérleti” és természetesen kétarcú előjátékai voltak a posztmodern korának, korántsem befejezett minőségei. A magyar könyvtárügy dokumentum-értékvesztésének, gyarapodásának mélyszerkezetét is e kettős elv alapján kell értékelni. A modern kor totalitarizmusai egyszerre jelentettek szociális-kulturális felemelkedésre való törekvést, a szükségletekben és kielégítőkben való bővelkedést, valamint ideológiai alapú kulturális ellátást, amely egyben jelentette bizonyos tartalmak alulreprezentálására, megsemmisítésére, míg mások felülreprezentálására, kizárólagosságára való törekvést, vagyis állománygyarapítást-állományapasztás is. (Némely “posztmodern” állományalakítási filozófiák kísértetiesen hasonló elvekkel reprezentáltatnák fölül a lektűrt, a “klasszikus” műveltség, az állomány még mindig döntő részének rovására.) (tovább…)

Címkék:

Könyvtárak a globalizáció korában 2.0

Kategória: 2011/11

Bevezetés a könyvtárügy nemzetközi politikai gazdaságtanába: könyvtári globalizáció alulnézetben

I. rész

“…the powers of financial capitalism had another far-reaching aim, nothing less than to create a world system of financial control in private hands able to dominate the political system of each country and the economy of the world as a whole. This system was to be controlled in a feudalist fashion by the central banks of the world acting in concert, by secret agreements arrived at in frequent private meetings and conferences.”1
Carroll Quigley: Tragedy and hope
A globális információs uralmi rend tendenciái a “fokozódó” nemzetközi pénzügyi helyzetben

Engedje meg a Tisztelt Olvasó, hogy az informatikai technológia szemléletmódjainak verziószámai hasonlatosságára “frissítsem” a könyvtárak globalizációjával kapcsolatos tanulmányomat, illetve – az autóipar által kölcsönzött kifejezéssel élve – “ráncfelvarrást” hajtsak végre korábbi munkámon2, amelyhez képest remélhetőleg újszerű, árnyaltabb, mégis az előző munkám gondolatmenetéhez kapcsolódó, egyben konkrétabb összefüggéseket is fel tudok mutatni a könyvtárügy globális világba ágyazódásának, komplex függési és működési struktúráinak kontextusában vizsgálva a kulturális elosztás könyvtár-politikai gazdaságtani dilemmáit. Politikai gazdaságtanról beszélünk tehát, ami azt a hitet (és persze feladatot) jelenti, hogy a pénzpiaci mechanizmusok nyomása ellenére hogyan képesek, képesek-e egyáltalán a nemzetállamok olyan politikára, amellyel “megvédhetők” a közszolgáltatások. Írásom a gazdaságfilozófia és a gazdaságpolitika határmezsgyéjén a kívánatos és a lehetséges dialektikájának határhelyzeteit kívánja megmutatni, olykor ütköztetni a kulturális elosztás problémakörében. (tovább…)

Címkék:

Az internetes információkeresés jövője és a könyvtárak

Kategória: 2011/ 3

E rövid írásommal az volt a célom: bepillantani az információkeresés közeli és kicsit távolabbi jövőjébe, és annak könyvtárakra vonatkoztatható hatásaiba. Nem alkalmas a terjedelem miatt áttekintést nyújtani minden, a szakterületet érintő hatásról, azaz még véletlenül sem merészelném hiánytalannak vélni (erre talán a terület szaktekintélyei sem vállalkoznának). Feladatom a megfelelő kérdések megfogalmazása, illetve azok előkészítéséhez némi információ megosztása az Olvasóval. Határozottan gondolatébresztő, vagy ha úgy tetszik, vitaindító céllal született tehát ez a cikk.
A felvetés indoklásaként talán elegendő annyi, hogy a XXI. század világában az információ mint erőforrás értékesebbé vált, mint valaha. Jelentősége elérte, vagy talán meg is haladta a nyersanyagok vagy a közlekedés fontosságát, az üzleti, politikai, katonai, társadalmi, kulturális stb. élet szinte minden területén a legmeghatározóbb tényezővé vált. Ez az írás – talán elfogadható módon – a mai világban fellelhető legfontosabb ismerethalmaz, az internet és az információkeresés jelenét és közeljövőjét kutatja, és szerzője ki kíván térni mindezek könyvtárakra gyakorolt hatására, különös tekintettel a XXI. századi könyvtárhasználók igényeire.
Az információkeresés fontosságát jól mutatja, hogy a legjelentősebb innovációk az internetet érintően pontosan ezen a területen zajlottak az utóbbi években. Talán az sem véletlen, hogy az internettel foglalkozó IT-cégek közül a legjelentősebbek is konkrétan erre a területre specializálódtak. Az is egyértelműnek látszik, hogy az internetes innovációk közül kettő emelkedik ki, és válik meghatározóvá: a keresés és a közösségi szolgáltatások. (Meglátásom szerint ez utóbbi is jelentős részben visszavezethető az információkeresés területére, azaz a két terület nem válik el igazán egymástól. Sőt!). A terület maga pedig olyan sebességgel változik, fejlődik, hogy igazán pontos előrejelzést ma senki nem képes adni. (tovább…)

Címkék: ,

Az infokommunikációs konvergencia és a könyvtár-politikai vakfolt közelítési kísérlete

Kategória: 2011/ 2

Jó pár esztendeje definiált trend a távközlés, az információtechnológia és a médiatechnológia konvergenciája, amelyet infokommunikációs konvergenciának nevezünk. E jelenség három fő eleme a technológiai, a piaci és a szabályozási integráció. Részint a digitális technológia fejlődése, részben az értékteremtő folyamatok szinergikus egymásra hatása indukálta, indukálja ezt a folyamatot, amelybe a tartalomipar, az elektronikus média is bekapcsolódott. “A távközlés, informatika és elektronikus média konvergenciája, azaz a három közeledő ágazat szinergikus szolgáltatásai, közös hálózatai és integrált eszközei, berendezései átalakítják, közelebb hozzák más ágazatok technológiáját, áthatják a tudáskezelési és szervezési folyamatokat, további területeket is integráló információs társadalmi szolgáltatások s alkalmazások kialakítására sarkallnak” (Sallai Gyula-Abos Imre: A távközlés információ- és médiatechnológia konvergenciája. = Magyar Tudomány, 2007/7.). (tovább…)

Címkék:

Könyvtárak a globalizáció korában*

Kategória: 2010/12

„A kultúra nem az írni-olvasni tudás.Ez csak eszköze a kultúrának.A kultúra nem iskolák, a múzeumok, a könyvtárak, a színházak sokasága.Ezek csak színhelyei a kultúrának.A kultúra egy nép összes öntudatos elemeinek összhangzatos, egységes ritmusú törekvése az emberiség legjobbjai által lehetõ magasra fejlesztett szellemi tulajdon részesévé, munkálójává, élvezõjévé tenni minden embert.”

Szabó Ervin:Szabad-e hinnünk? Népszava, 1902.június 10.

„Más szóval ez a rendszer, belsõ lényegét tekintve kemény diktatúra, amely azonban demokratikus formákat használ a politikai élet látható terében.Ennek az elkorcsosult hibridnek azért »demokratúra« a neve, mert olyan politikai–társadalmi–gazdasági rendszer, amely röviden megfogalmazva belül diktatúra, kívül pedig látszatdemokrácia.”

Drábik János:Világdemokratúra

A „posztmodern” könyvtárügy alapkérdései a globalizáció hatalmi konstrukciójában Umberto Eco világhírű regénye, A rózsa neve – olvasatomban – egy társadalom világnézeti–hatalmi tudatmanipulációjának, a „tudás” birtoklásának–megosztásának „összeesküvés-elméleti” archetípusa, amely tulajdonképpen egy krimibe ágyazott filozófiai–politikai vita, vagyis egy írói szemiotikai, „könyvtár-politikai” program „kódolt” üzenetét is hordozza. (tovább…)

Címkék:

Vázlat egy XXI.századi könyvtárképhez. Fenntartható fejlődés a kultúrában

Kategória: 2010/10

„Az életnek értéket csak a szolgálat adhat,
amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”
(Márai Sándor)

A különböző kulturális intézménytípusok közönségkapcsolataik erősítésére, új használói csoportok vonzására hagyományos tevékenységüket kiterjesztik a „közművelődés”, az élethosszig tartó tanulás, a játszva, szórakozva megvalósítható ismeret- és tudásbővítés irányába, s így a komplex információs, kulturális, oktatási, kutatási, szakmai szolgáltató és közösségi központok kialakítása jelenti a jövőt. (tovább…)

Címkék:

XXI. századi könyvtári ellátás

Kategória: 2010/ 6

A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.
(Gárdonyi Géza)

Vannak pillanatok, amikor érdemes megállni. Például egy útelágazás előtt, amikor döntenünk kell, hogy merre tovább, de akkor is, amikor alapjaink rendülnek meg. Úgy érzem, a könyvtárügy most ilyen pillanatban van. Pontosan nem is tudom, mikor történt mindez. Talán akkor, amikor először hangzott el a választ is sugalló kérdés, hogy az internet korában lesz-e a könyvtárnak társadalmi helye, szerepe? Talán ekkor roppant meg valami, ekkor vált ketté az út. Itt és most át kell gondolnunk, mi is a könyvtár, mi is az az intézmény, amit az internet oly könnyedén negligál. Egyszerűen azt állítva magáról, hogy több, más, jobb, alkalmasabb és hozzáférhetőbb! A kérdésfeltevés mögött megbújó logika szerint talán már el is jött az idő a könyvtár kiváltására. Csakhogy ez a logika nem tévút-e?
A választ keresvén érdemes gondolkodásunkat új pályára állítani. Válaszoljunk először talán arra a kérdésre, hogy mi a közös egy kihegyezett botban és az internetben? Az, hogy mindkettő ember által alkotott és valamilyen munkavégzést segítő eszköz. Az eszközök pedig alkalmasak egymás kiváltására. (tovább…)

Címkék:

A könyvtári kommunikáció szimbolikus tartalmai*

Kategória: 2007/11

“Hol alszik a könyvtáros? Két fedél között”.1
Miért jó ez a vicc? Mert rövid, ugyanakkor többsíkú értelmezést kíván: kódolunk, képzettársítunk, átéljük a hangulati töltést. Örömünket leljük a jelentésátvitelben. A következőkben a jelentésátvitelt, a képzettársítást, a többértelműséget sugalmazó, könyvtárban előforduló interakciókat vázolom fel.

Két kép

Arcimboldo híres, A könyvtáros című képe2 egy kifejtett allegória a könyvtárosról. Konkrét, nem felfedezni való a mögöttes jelentéstartalom. A képi és a fogalmi sík között egyértelmű az összefüggés. A “könyv-ség” megszemélyesítője a könyvtáros. Arcimboldo ma természetesen nem így festené meg a könyvtárost. A könyv előtag, amely intézménynek, hivatásnak is nevet ad, már nem allegória, nem tud képszerűen beszélni a ma könyvtáráról, a ma könyvtárosáról. Napjaink egyik karikatúrája3 ezt közli ezzel kapcsolatban: a teremben sűrű sorokban számítógépek, a falon software és CD-ROM eligazító táblák, a kölcsönző pult előtt álló olvasóhoz így szól a könyvtáros: Uram, ez egy könyvtár. Ha könyvet akar, menjen könyvesboltba… (tovább…)

Címkék: , ,

Könyvtári kis katekizmus

Kategória: 2007/ 7

(Álombeli beszélgetés)

Az ember sétál, közben gondolatai elkalandoznak. Hosszú utakat tesz meg repülőn, és míg felhőket, hegyeket, óceánt lát az ablakon át, gondolatai tisztulnak. Álomba merül, hangokat hall, kérdésekre válaszol. Minden a születés, a keletkezés szabad lebegését idézi. Kérdések – válaszok. A kérdező lehet akár egy precíz, igazságkereső matematikus, lehet pragmatikus üzletember, vagy fanyar-cinikus életfilozófus, sőt naiv ifjú hölgy (ki, milyen hangsúllyal ejtené ki a kérdéseket). A válaszoló? Az derüljön ki álombeli szövegeiből…

Kérdés (K): Könyvtáros vagy? Régóta? Nem unalmas? Elégedett vagy?
Válasz (V): Így alakult sok (majd’ száz) éve, máig tartó örömömre. Nem unalmas, sőt, egyre izgalmasabb foglalkozásnak tartom. Gondolj bele, emberekkel lehet foglalkozni, ami már önmagában véve mindennél érdekesebb. Elégedett épp nem vagyok, mert mehetne jobban is a szekér -, de ez úgyis kiderül a további faggatás során. Két legfontosabb tényező, amiért mérhetetlenül tetszik: demokratikus intézmény, mindenki azt kapja, kaphatja, amire igénye van, nem dezinformálunk, nem kegyet gyakorolunk. A másik: hallatlanul fejlődésképes, bár, igaz, ma soha nem látott kihívás előtt áll. (tovább…)

Címkék: ,

Mi a könyvtár? Milyen a könyvtár?

Kategória: 2007/ 5

A könyvtár csendes üzem, miután létrehozzuk, alig hallatja hangját, általában figyelmünkön is kívül esik. A veszély árnyéka eleddig ritkán vetült rá. Ám a könyvtár nem egy külön világ. Kontaktus intézményként számos hatás érte, módosult arculata, funkciókészlete. Békés átalakulásai után most gyűjtögető életmódjáról át kell térnie a halászatra, vadászatra.

Civilizációs alapintézmény

A könyvtár a társadalomban való létezés egy meghatározott intézménye, az ember körül kiépült társadalmi szféra része. A közös tudás megőrzésének szükséglete hozta létre. Az ember, Heidegger hasonlatával, a “távolság lénye” (Wesen der Ferne), aki nem egyidejűségben él. Szüksége van szellemi tartalmai, hagyományai őrzésére, továbbadására. Idők és terek távolságait befogó, áthidaló dokumentumok gyűjtését és a következő generációk számára a továbbadás szolgálatát, egy őrző, továbbadó mechanizmus működtetését várjuk a könyvtártól.
Koevolúcióban, egymásra hatásban él kultúra és könyvtár. A könyvtárak az egyes civilizációk (kulturális) alapintézményei.1 Kultúrába ágyazottak, tradíciókat folytatnak. Minden korszak könyvtára egy sajátos kulturális és információközvetítő szerepet képvisel. Ennek határain belül fejlődik, ennek követelményei szerint éri szelekciós hatás szerkezetét, funkcióját, ideáját. (tovább…)

Címkék: ,

Ami a XX. századból itt maradt*

Kategória: 2007/ 3

Nagy szerencséje van annak, aki az utolsók között szerepel egy konferencián. Kihúzhat az eredeti szövegből olyan részeket, amelyeket mások szebben és jobban kifejtettek, és beleszőhet friss reflexiókat. Az is nagyon jó, ha az ember a fél évvel korábbi bejelentkezésnél egy semmitmondó címet jelöl meg. “Ami a XX. századból itt maradt”.
Ezt a címet azért adtam a bejelentkezésnél, mert fogalmam sem volt még, hogy miről fogok beszélni, de azt szentül elhatároztam, hogy semmi XXI. századi hév, meg számítógép-láz nem fog elfogni, hanem hagyományos leszek, mint nagyanyám pogácsareceptje, nem fogok adatbázisokról, internetről meg effélékről beszélni, és nem mondom, hogy “nem úgy van az, mint vót régen.”
Sőt, ez a cím azért sem pontos, mert én nem “ami”-ről, hanem “aki”-ről szeretnék beszélni.
Miután 45 éve vagyok kisebb megszakításokkal pultmelléki, gyakorló közkönyvtáros, a könyvtári olvasás személyeiről szeretnék szólni néhány szót, a könyvtárosról és a könyvtárba járó olvasó emberről.
Mindannyian a XX. századból maradtunk itt. Könyvtárosok teljes létszámban, olvasóink, az óvodásokat leszámítva, úgyszintén. Tovább szűkítve és ezáltal jellemezve az időhatárokat, a XX. század második feléből származunk. (tovább…)

Címkék:

Címkék