ISBD és IFLA LRM

2019 augusztusától vált hivatalossá, hogy a jövőben az OSZK két munkatársa is részt vesz az IFLA könyvtári információfeldolgozás szempontjából meghatározó jelentőségű munkacsoportjainak tevékenységében. A két szabványfelülvizsgáló-munkacsoport közül az egyik az ISBD Review Group, amely a Nemzetközi Szabványos Bibliográfiai Leírási Szabályzat (International Standard Bibliographic Description – ISBD), míg a másik az IFLA BCM Review Group, amely a bibliográfiai fogalmi modellek fejlesztéséért és gondozásáért felel. Előbbiben Fejes Judit, utóbbiban pedig e sorok szerzője képviseli mostantól hazánkat és a nemzeti könyvtárat. A tagokkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy részt vegyenek az IFLA-közgyűlések keretében megtartott munkacsoport-értekezleteken. Utóbbiak a szokásos formalitásokon (elnökválasztás, munkabeszámolók és -tervek elfogadása stb.) túl a kurrens feladatokhoz köthető szakmai vitákra is kiterjednek. A fogalmi modellekkel foglalkozó szabványfelülvizsgáló-munkacsoport jelenlegi legfontosabb feladata a különböző modellek összehangolása, így mindenekelőtt a múzeumi szférával együttműködésben létrehozott FRBR-dokumentum felülvizsgálata, az új könyvtári referenciamodellel (IFLA LRM^[1]) való megfeleltetése, ennek folytán pedig egy új közös modell (LRM) kidolgozása. (tovább…)

Bevezetés

A könyvtárak összetett funkciórendszerében a publikált tudás teljességének gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyamatosan kiemelt feladatot jelent, amelynek előfeltétele a gyűjteményben lévő dokumentumok formai és tartalmi feltárása. A feldolgozás számos célja közül kiemelhetjük a tartalom reprezentációját, a dokumentumok egyetemes számbavételét, az egyedi rekord visszakereshetőségének biztosítását. Erre számos osztályozási rendszert dolgoztak ki a történelem folyamán, amelyek közül a XX. században emelkedett ki az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO), amely nemzetközi szinten egységes rendszert kínál a könyvtáraknak a dokumentumaik rendszerezésére, tartalmi feltárására. (tovább…)

Az információkereső nyelvek mint a tartalmi visszakeresés legfontosabb eszközei

A könyvtár alapvető feladatai közé tartozik, hogy segítse a felhasználót az információ gyors megtalálásában, gyűjteményét a célnak megfelelően rendszerezze, illetve, hogy gondoskodjon a sokrétű visszakeresést lehetővé tevő tartalmi feltáró eszköz(ök)ről. A könyvtárak alapvetően kétféle információkereső nyelvet használnak a dokumentumok tárgyi alapú visszakeresésének biztosítására: természetes nyelvi elemekből épülő hierarchikus tárgyszó-rendszereket, valamint a tartalmat kódok (jelzetek) alkalmazásával kifejező mesterséges nyelveket, amilyen az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) vagy a Dewey-féle osztályozás. A kétféle – analitikus és szintetikus – megközelítés ötvözése, a kétdimenziós visszakeresés alkalmazása adja a találatok optimumát. Az ETO-t emellett világszerte használják a nemzeti bibliográfiákban fellelhető dokumentum-leírások rendszerezésére, így az Országos Széchényi Könyvtár is az ETO alapján csoportosítja a Magyar Nemzeti Bibliográfia tételeit. Magának az ETO-nak a létrejötte a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet által megálmodott világbibliográfia céljához kötődik. (tovább…)

Vita a könyvtárosok Katalist levelező fórumán
(Összegzés)

Rövid áttekintéssel kezdem az ETO hazai állapotáról annak indoklásául, miért fordult az OSZK KMK oktatási és módszertani osztály a szakmai közvéleményhez a Katalist levelezőlistán. (tovább…)

Ha nem tudod megmondani, hogy a szomszéd szobából az elmúlt öt éven belül mikor ment nyugdíjba a kollégád, sürgősen írd le azt, amire még emlékszel szakmai múltadból s amiről vannak feljegyzéseid a fontosnak tartott dolgokból. Főként, ha selejtezni kényszerülsz.
És ha emlékezeted megcsal, meg feljegyzéseid is foghíjasak, az égiek elnézik majd neked. (A földiek is később…) (F. L.)

A tisztánlátás érdekében és az ETO-munkálatok felróható késlekedése magyarázatául (de semmiképp szerecsenmosdatásként) feltétlenül szükséges néhány tényt rögzíteni. Nem csak az ETO FID által működtetett rendszere omlott össze az 1990-es évek elején, aminek természetesen korszakos hatásai voltak a magyar ETO-kiadásra. Amikor a Könyvtári Intézet még KMK-ként (Könyvtártudományi és Módszertani Központként) működött, a két legfontosabb dokumentumfeldolgozási területnek, a formai és a tartalmi feltárásnak – mint a dokumentum-hozzáférés bástyáinak – referensei voltak az intézetben, akik főállásban csak ezzel foglalkoztak. Jött a rendszerváltozás, érdekes módon nemcsak társadalmi, gazdasági, hanem esetenként szakmai is, az utóbbi feltűnésmentes átstrukturálódással. Ami a formai feltárást illeti, ebben nem volt katartikus változás, a tartalminak viszont személyi következményei lettek.
Fontos megemlíteni, mert kapcsolódik témánkhoz, hogy ebben az időszakban vonult be a könyvtári számítógép-alkalmazásba a személyi számítógép, felváltva a mikroszámítógép-alkalmazás nálunk eufórikus időszakát. (Csak a tárolási lehetőségek léptékváltását érzékeltetendő: a 165 ezer bájtos – ugyanennyi betűnyi – hajlékonylemez helyett a PC-ket már 10-30 megabájtnyi (10-30 millió betűnyi tárolóképességű) merevlemezzel szerelték fel, ami mai léptékeinkez mérve mosolyogtató, akkor korszakosnak tűnő volt, 60-180-szoros tárolási helybővülést jelentett. (tovább…)

Hazai és nemzetközi tapasztalatok

Megjelent az ETO új magyar kiadása. Nagy munka volt, régen várt esemény. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a kiadvány nemcsak egy önálló szellemi produktum, hanem mind történetiségében, mind a nemzetközi folyamatokat és technikai fejlődést tekintve is csupán egy állomás az ETO publikációk százéves történetében. A 2006-os év nagy változásokat hozott az ETO magyarországi eseményei sorában. Ahhoz, hogy ezt megfelelően tudjuk megítélni, érdemes áttekinteni az előzményeket.

ÚJ KÉZBEN AZ ETO NEMZETKÖZI KIADÁSA
Federal International for Information and Documentation (FID)

A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség, majd Nemzetközi Információs és Dokumentációs Szövetségének (FID) sorsa szorosan összefügg az ETO történetével, hisz már létrejöttét (1894) is az osztályozási rendszernek, illetve Otlet és La Fontaine bibliográfiai terveinek köszönhette. A szövetség tevékenységének megközelítően első kilencven évében meghatározó volt az ETO fejlesztése, kiadása. Kidolgozták a módosítási javaslatok nyilvános ellenőrzésének, majd publikálásának ismert szabványos rendszerét. Bár a FID/CCC ügyvezető csoportjának terhei egyre jelentősebbek voltak, mégis az évtizedek lassú szervezeti átalakulásának ütemét nem ez a tény, hanem a FID Közgyűlés felkérésére elkészített Gilchrist-jelentés (1984) gyorsította meg. (tovább…)