A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosának online könyvtári tevékenysége
a koronavírus-járvány idején

Az online megbízatás kezdete

2020. március 11-étől az iskolák zárva maradtak a diákok és a tanárok előtt. A személyzet továbbra is bejárt, noha a tevékenységük más formát öltött. Az iskolai könyvtárosok nagy része minden további nélkül bekapcsolódott az iskolai teendők elvégzésébe, valamint online folytatta munkáját. Elsőnek a tankönyvrendelés feladatának teljesítése került terítékre, majd később a diákokkal és a tanárokkal való kapcsolattartás. (tovább…)

A biblioterápia közelről : „a szentendrei modell” / szerk. Bartos Éva. – Budapest : Pont Kiadó, cop. 2020. – 144 p. : ill ; 23 cm

Bartos Éva szerkesztésében nemrégiben látott napvilágot A biblioterápia közelről címet viselő kötet, amelynek alcíme – A szentendrei modell – utal arra, hogy témája a szentendrei székhelyű Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete szervezésében zajló biblioterápiás képzés. (tovább…)

Biblioterápiás beszélgetéssorozat az MTA KIK-ben

            2013 ősze óta zajlanak Üzenet a palackban címmel biblioterápiás beszélgetések az MTA Könyvtár és Információs Központban. Ez a hat év 62 alkalmat jelentett mindeddig, s ez talán már elég hosszú idő, amelyre érdemes visszatekinteni és összefoglalni a tapasztalatokat. (tovább…)

25 éve halt meg Oláh Andor orvos, természetgyógyász, szakíró

A Magyar Biblioterápiás Társaság és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár képviselői koszorúzással emlékeztek meg a Sztaravodai úti temetőben nyugvó szentendrei hírességről halálának 25. évfordulóján, 2019. február 13-án. (tovább…)

2018 szeptembere és novembere között zajlott iskolánkban az Olvasói utazás elnevezésű program, amelybe a XI. A. filológia osztály diákjait vontam be. Az osztályból kialakított két csoportban ugyanazok a művek kerültek bemutatásra. A művekről a felolvasás után a kérdések mentén beszélgettünk. A diákok hamar megtalálták azt a hangot, amellyel a mű kapcsán elmondták véleményüket, benyomásaikat, észrevételeiket, és nem utolsósorban élményüket. A foglalkozás után is többször tették/teszik tiszteletüket a könyvtárban. Nem sokkal a könyvtárban tartott biblioterápiás foglalkozássorozat után bejelentették, hogy Ráduly Margit képzőművészet tanár irányításával elő fogják adni Max Lucado Értékes vagy című művét. Bevallásuk alapján jómagam ihlettem a mű színpadra vitelét. Ennek igazán örültem. Azt jelentette, hogy az általam bemutatott műnek sikeresen átment az üzenete. (tovább…)

Biblioterápia egy borsodi település roma iskolásainak^*

Napjainkra a hagyományos értelemben vett könyvtári funkciók sok tekintetben átalakultak, jelentős mértékben kibővültek, a könyvtárakkal szemben támasztott fenntartói, használói, szakmai elvárások egyre sokrétűbbek. Ma a helyi könyvtár egy település lakóinak az életében nemcsak a dokumentum- és információellátás, a művelődés, az egész életen át tartó tanulás, a szabadidő eltöltése terén játszhat fontos szerepet. A könyvtárak a társadalmi szerepvállalásuk erősödésével mind aktívabban vesznek részt az őket körülvevő, általuk elérhető közösségek fejlesztésében, erősítésében, így végső soron az egyén életminőségének a javításában. (tovább…)

Hajnal Ward Judit: Tintásüveg. Történetek a tengerentúlról.
Budapest: L’Harmattan – ELTE PPK, 2019. 209 p.

Biblioterápia az addiktológiában

A biblioterápiának (irodalomterápiának) számos fajtája és értelmezése létezik, amelyek korszakonként, szerzőnként és nemzetenként is nagy eltéréseket mutatnak. Hajnal Ward Judit Tintásüveg. Történetek a tengerentúlról című új könyve az Amerikai Egyesült Államok biblioterápiás gyakorlata felől olvasandó, hiszen – lévén a szerző magyar származású, Amerikában dolgozó könyvtáros – abban a kontextusban született, s mint ilyen, számos tanulságot és lehetőséget is tartalmaz a részben más utakat járó magyarországi biblioterápia számára. (tovább…)

A biblioterápia módszerét csak könyvekből, illetve a világhálóra feltett anyagokból ismertem. Mint megtudtam, Erdélyben még egyáltalán nincs elterjedve a könyvek általi gyógyítás művészete. Megkérdezve a kollégákat megtudtam, hogy néhányan próbálkoztak ezzel a lehetőséggel. A közeljövőre nézve egyre többen szeretnének foglalkozást indítani minálunk. (tovább…)

„Jó, akkor most elindulunk. Felkészültél? Mert én készen állok!
Mesebeli tarisznyádba bátorságot sütök neked hamuban, mert bátorság kell ahhoz,
hogy egyedül végigmenj az úton, a Te utadon, Kicsi Manó, amit csak te tudsz bejárni.
Én elkezdek mesélni, és ha elakadsz menet közben, segítek, ne félj…”

(Mirtse Zsuzsa: Égforgató csodagyűrű)

A Budapest IX. Kerületi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóinak körében – egy irodalmi projekt keretében – kezdtünk el az alsó tagozatosoknak meséket mondani, az erre legmegfelelőbb környezetben, az iskola könyvtárában. (tovább…)

A sok ugrándozás alatt
Kifolyt a tinta; foltja megmaradt.
/Petőfi Sándor: A tintásüveg/

Könyv a pohár helyett? De jót derülnének ezen az ötleten a foltos-nedves, de szilárd italpultra támaszkodva egy külvárosi vendéglátóipari egység törzsvendégei. A felesekkel és korsókkal átküzdött éjszaka után azonban mindig eljő a másnap, a hétköznapi csaták ideje, szeretteinkkel és önmagunkkal. Mindeközben talán érik az elhatározás, hogy ebből elég, lépni kell. (tovább…)

Végzős egyetemisták munkaerő piacra történő belépésének támogatása ‒ egy pilot-projekt tapasztalatainak bemutatása

Bevezetés

Fejvadászként és egyetemi oktatóként is találkozom a fiatalok karrier-témát érintő problémáival. A szakember-kiválasztás területén szerzett közel három évtizedes tapasztalatom alapján pedig úgy gondolom, hogy reális önismeret, fejlett empátia, az egymáshoz és a változáshoz való megfelelő viszonyulás nélkül szinte elképzelhetetlen a sikeres álláskeresés és a munkaerőpiaci jelenlét. (tovább…)

2014 májusában Nyíregyházán rendezte meg a Magyar Olvasástársaság – Segített a könyv, a mese címmel – országos konferenciáját a biblioterápiáról. A tanácskozás szakmai sikere és országos visszhangja indította arra a HUNRA-t, hogy a konferencia előadásainak szerkesztett változatát könyv alakban tegye közzé, hogy az fontos szakirodalmi forrása lehessen a téma iránt érdeklődőknek. Így született meg Gombos Péter és Vörös Klára szerkesztésében a Könyv és lélek című kötet. (tovább…)

A biblioterápiával – mint olvasást népszerűsítő módszerrel – 2012-ben kerültem kapcsolatba, amikor az Országos Idegennyelvű Könyvtárban részt vettem a Sóron Ildikó által vezetett csoportfoglalkozáson. Az első alkalom meghatározó volt számomra. (tovább…)

A biblioterápia gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. Külföldön – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, Európában pedig Németországban és Angliában – elterjedt szolgáltatás a könyvtárakban. Tanulmányomban szeretném bemutatni a módszer korai előzményeit, majd azt, milyen változásokon ment keresztül a történelem során. Kitérek a fogalom változásaira, és arra, hogyan alakult az alkalmazása, valamint a jelenlegi külföldi könyvtári szolgáltatás, a könyvlista (booklist) lehetőségére. Ezen kívül szó lesz arról is, némelyek miért tartják veszélyesnek a biblioterápiát. (tovább…)

Biblioterápia-konferencia
a Magyar Olvasástársaság szervezésében¹

A Magyar Olvasástársaság neve hallatán, reméljük, az érintetteknek sokféle olvasásra serkentő asszociációja támad. Azonban abban biztosak vagyunk, hogy biblioterápiás körökben egyesületünk neve összekapcsolódik a konferencia-címet adó könyvvel, amely Bartos Éva szerkesztésében, Társaságunk segítségével jelent meg 1999-ben2.
A konferencia megrendezésére sikeresen pályáztunk a Nemzeti Kulturális Alapnál, és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár megbízott igazgatója, Csontosné Maleczki Ilona is házigazdai támogatásáról biztosított bennünket. (tovább…)

Olyan világban élünk, ahol a pszichoszomatikus betegségek egyre nagyobb számban jelennek meg a társadalomban. A lelki sebek gyógyítása legalább olyan nehéz feladat, mint a testi bajoké. A lélek gyógyítását szakpszichológusok, pszichiáterek végzik, de a prevenciót a pedagógusok és a könyvtárosok is szolgálhatják, miközben a biblioterapeuták működésének jogi szabályozása még nem született meg. (tovább…)

Ha visszaemlékezünk gyerekkorunk könyvtári világára, kicsit más képet látunk, mint amilyet a XXI. század diákjai élnek meg nap mint nap. Legtöbben, még az olvasni szeretők is csak villámlátogatást tettünk, gyorsan kiválasztottuk a keresett könyvet, majd a kölcsönzés procedúráján átesve, kimenekültünk a roskadásig telezsúfolt, levegőtlen, gyakran gyéren megvilágított helyiségből, ahol a könyvtáros néni sem erőltette a maradásunkat. Aztán vagy az új könyvtáros személyisége, vagy a könyvtár áthelyezése egy tágasabb, barátságosabb térbe, vagy az igényeinkhez igazított szolgáltatás szépen lassan vagy éppen villámcsapásként bevonzott minket a könyvtárba, és ami a legfontosabb, ott is tartott, sokunkat egy egész életre.
Nekem a könyvtár, az olvasás és írás iránti nagy szerelmet gimnáziumi könyvtárosunk hozta meg. Kamaszként őt egy különleges tanárnak láttam, aki az átlagnál sokkal műveltebb, olvasottabb, érdeklődőbb. Mindig kedvesen fogadott mindenkit, néhány jó szava és ami még ennél is fontosabb, néhány kérdése is volt mindenkihez. Így aztán hamar megismert minket, pontosan tudta, kinek milyen olvasmányt ajánljon, kit hívjon meg a szavaló- vagy a színjátszó körébe. Engem nem zaklatott ilyesmivel, tudta, én csendes típus vagyok, mindenem az olvasás, és szeretek írni, csak úgy magamnak. Ezért aztán formálgatott, alakított a könyvek által, hagyta, éljem át az olvasottakat, és amit megélek, megérzek, azt írjam meg. Sosem akart beleolvasni, csak figyelte, hogyan válok magabiztos, céltudatos felnőtté. (tovább…)

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban 2010 januárjában indítottunk el egy biblioterápiás módszerekkel dolgozó foglalkozássorozatot, műKINCSvadászat címmel. Kezdetben a résztvevőket főként a kíváncsiság vezette el a találkozásokra. A havi gyakoriságú foglalkozásokon 2010-ben 109 fő vett részt, 2011. első félévében 74 személy (ebből öt fő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem biblioterapeuta szakirányú továbbképzés keretében hospitált a foglalkozásokon). Így összesen 183-an kapcsolódtak be a sorozatba a másfél év alatt. (Nyáron kéthónapos szünetet tartunk a könyvtár nyitva tartásához igazodva.) A résztvevők többsége két-három alkalommal csatlakozott a csoporthoz, de akadt olyan is, aki már tízszer volt jelen. Önmagukban ezek az adatok talán nem túlzottan magasak, azonban az alábbi néhány tényező figyelembevételével mégis beszédesek.
A könyvtárban folyó biblioterápia csoportmunkában végzett tevékenység, amelynek határozott céljai vannak. Ezek a célok az önismeret-fejlesztésben, a kreativitás-fejlesztésben, a kommunikációs készségek fejlesztésében jelölhetők meg, hiszen általános fórumokon, hírportálokon és a könyvtár belső tereiben, valamint internetes felületein meghirdetett foglalkozásokon alapvetően egészséges személyiségű érdeklődők megjelenésére számítunk. (tovább…)