“Nézd csak, erre meg az van írva, hogy magyar tudósok” – hallottam a hátam mögött. A következő percben már a kezembe is nyomták a vékonyka dossziét az egyetemi levéltár alagsori kutatótermében, ahol harmadik napja próbáltuk átrágni magunkat az egyetemi káplán hagyatékán. Bradford Abernethy harmincnégy szürke egyendobozában viszonylag rendezetten és jó állapotban sorakoztak a dossziék, de azért bőven volt még tennivaló a könyvtáros-levéltáros-könyvtár szakos csapat számára. Közel harminc év alatt bármelyik szakmában sok dokumentum halmozódik fel, ha az ember hangyamód gyűjtöget. Az Egyesült Államokban szigorú szabályok léteznek az iratmegsemmisítésre vonatkozóan. A jelenségre a nyelv a maga kreatív módján külön kifejezéssel reagált: CYOA, vagyis Cover Your Own Ass a neve az intézményekben és szervezetekben divatos gyakorlatnak. Ennek célja cégünk virtuális és saját magunk valóságos hátsó felének védelmezése az adminisztratív ballépésektől, annak jogi következményeitől és a lesújtó kritikáktól. Feltételezhető, hogy az egyetem vallási dolgaiért felelős káplánjának nem ez volt az elsődleges célja az iratok felhalmozásával. Abernethy atya eredeti megbízatása mellett aktívan részt vett az egyetemi életben, nemcsak oktatott és konferenciákat szervezett, hanem egyik fő mozgatója volt a külföldi csereprogramoknak. (tovább…)

Felmérések szerint az amerikai lakosság kevesebb, mint fele olvas szépirodalmat. A szépirodalom értelmezése jelen írásban magában foglalja a populárisabb címeket is; némelyiktől ugyancsak elkerekedne a legtöbb magyar-könyvtár szakon végzett kolléga szeme. Mi tagadás, az amerikaiak kikapcsolódás céljából kézbe vett könyvei (a munkakör miatt, szakmai továbbképzés céljából olvasott szakirodalom és iskolai kötelező olvasmány kizárva), ugyanolyan változatosságot mutatnak műfajilag, mint az amerikai könyvtár olvasóközönsége etnikai, kulturális, iskolázottsági, anyagi és egyéb szempontból.

A szigorúan ellenőrzött költségvetésből gazdálkodó amerikai könyvtárak mindent megtesznek azért, hogy minél többen járjanak könyvtárba. A könyvtárhasználat sokféle módon számszerűsíthető: a kölcsönzési adatok, a könyvtári programok száma, összóraszáma és egyéb részvételi adatai, a tájékoztatópultnál megválaszolt kérdésekkel töltött idő mellett az elektronikus források letöltéseinek száma, a könyvtár honlapjának látogatottsága vagy épp az online érkezett kérdések mennyisége ugyancsak gyorsan és egyszerűen rögzíthető adatokkal szolgál. A mennyiségi értékelés mellett az amerikai könyvtárak sokat adnak az olvasói feedbackre, viszszacsatolásra, akár tömeges és célzott kérdőívek szabadon fogalmazott válaszai, akár spontán módon, kéretlenül a könyvtár honlapjára beküldött olvasói visszajelzések formájában. Az országos adatokkal összevethető teljesítménymutatók ugyancsak összemérhetők más, hasonló adottságú intézmény adataival, és jól jelzik egy-egy könyvtár szerepét és jelentőségét is az adott közösségben. A statisztikai adatok nyilvánosak, és az anyagi támogatásokról döntést hozó testületek kedvelt forrásai. Bár a könyvtárlátogatók nem feltétlenül könyvet kölcsönözni mennek be az épületbe, viszont ha már ott vannak és használják a könyvtár infrastruktúráját az adott olvasói igénynek az adott pillanatban megfelelően, a könyvtár jó helyzetbe kerülhet, hogy tegyen valamit az olvasási készségeik fejlesztéséért is. (tovább…)

Bevezető

Az amerikai könyvtárakkal foglalkozó szám ötlete először három évvel ezelőtt jutott eszünkbe. Már a kezdetben nyilvánvalóvá vált, hogy egy ilyen összeállítás csakis önkényes válogatáson alapulhat. Lehetetlen vállalkozás lenne egy folyóiratszámban keresztmetszetét adni a szakma bármilyen kis területének. De nem is szükséges, hiszen a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros olvasói a világháló és a média jóvoltából többé-kevésbé ugyanolyan jól informáltak a könyvtár helyzetének alakulásáról és a változások miatt felmerülő kérdésekről. A könyvtáros és könyvtárban dolgozó kollégák minden bizonnyal hasonló napi gondokkal küzdenek. Így tehát inkább megpróbálunk betekintést nyújtani a mai amerikai könyvtár életébe – napjaink történésein át.
A leíró jellegű ismertetések magyar vonatkozású könyvtárakkal és alkalmazásokkal foglalkoznak. Ezek közt találjuk a Kongresszusi Könyvtár magyar anyagának ismertetését a könyvtár magyar szakértője, Kenneth Nyirady tollából, valamint az Amerikai Magyar Alapítvány Könyvtárának és Múzeumának bemutatását egy interjú kíséretében, ezeket Sylvia Clark és Hajnal Ward Judit készítette. Az új alkalmazások között szerepel a háromdimenziós tárgyak katalogizálásának problémaköre Oldal Máriától, a New York-i Morgan Könyvtár osztályvezetőjétől, és két könyvtári-levéltári témájú írás a Fulbright-vendégkönyvtárosoktól (Kovács Ilona és Deák Nóra). A Seaton Hall Katolikus egyetem munkatársai pedig egy lehetséges tájékoztatási segédanyagot mutatnak be. (tovább…)