Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt évvel ezelőtt, a 2010. év végén vásárolta meg az ALEPH integrált könyvtári rendszert (IKR). Az egyetem nyilvános közbeszerzési pályázatán nyertes Ex-Lh Kft. a könyvtárosokkal együttműködve már a szerződéskötés napján megkezdte az addig használt Horizon rendszerről való zökkenőmentes áttérés előkészítését, az összes modulra kiterjedő oktatás megszervezését, amelynek eredményeként hat hét múlva mind a kölcsönzés, mind a hagyományos és időszaki kiadványok katalogizálása az új IKR-ben történt. (tovább…)

A győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér a volt Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár és a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár összevonásából jött létre. Mindkét könyvtár a HunTéka integrált könyvtári rendszert használta, de mindkét adatbázis rendelkezett egyedi jellegzetességekkel és fejlesztésekkel, ezért a konverzió nem volt egyszerű. (tovább…)

Manapság a könyvtáraink bemutatásakor, jellemzésekor a gyűjtemény ismertetésének fontos része a könyvtár adatbázisainak, elektronikus katalógusának ismertetése. Természetes hát, ha az egyházi könyvtárak bemutatásakor is szó esik róluk. (tovább…)

Beszélgetés Kovács Ilonával,
az Országos Széchényi Könyvtár
Hungarika Dokumentációs osztályának
nyugalmazott vezetőjével

2001. december 13-án rendezte az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat a New York-i Magyar Házban azt a nagysikerű előadást, ahol Kovács Ilona a Hungarika Információ, Hungarika WWW és a Hungarika Névkataszter adatbázisait ismertette a hallgatósággal. (tovább…)

A könyvtárak, de általában a közgyűjtemények alapfeladatai sorába ugyan beletartoznak azok, amelyek elvégzése mentén ezen intézmények dolgozói könyvek szerzőivé válhatnak, ám ezek az intézmények általában a tudománypolitika oldaláról nem tudományos műhelyként számon tartottak. Tanulmányomban megkísérlem számba venni azokat a jelenségeket, amelyek kialakították bennem azt a meggyőződést, miszerint a mai könyvtáraknak hallatlanul megnőtt az esélyük arra, hogy intézményként – és hangsúlyoznám az intézményes jelleget – olyan tudományterületekre, jobb esetben oktatási területekre léphessenek, amelyek kikerültek a kutatómunkát alapfeladatként végző intézmények, illetve főállásban ilyen tevékenységet folytatók tevékenységi köréből és sok esetben látóköréből is. Annak ellenére, hogy a közgyűjteményekből elmennek a tudományosan minősítettek, a humán szakmákban jelentkező újpozitivista szemlélet felértékeli a könyv-, kézirat- és levéltári alapkutatásokat, amelyek elvégzéséhez több generációnak már hiányoznak az alapismeretei. Az említett számbavétel során a humán tudományok, a felsőoktatás, a könyvtárosok képzése, illetve a könyvtári munka egyes területein mutatkozó jelenségekre térnék ki azzal a céllal, hogy felvessem a könyvtári napi feladatok és a tudományos kutató munka összekapcsolásának a lehetőségét.

* * *

A könyvtárosok, illetve a könyvtárban dolgozók társadalmi megítélésének változására az elmúlt három-négy évtizedből számos érdekes példát emelhetnénk ki. Azért nem akarok most történeti – a régebbi korokig visszamenő – példákat idézni, mert a közelibb idő s jelenünk éppen elég, mindenki által megtapasztalt jelenséget eredményezett.

(tovább…)

Rendkívül fontos témát tárgyalt az a tanácskozás, amelyre a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság rendezésében került sor 1997. augusztus 15-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A meghívó a következőképpen szólt:
“A fenti két szervezet tisztelettel meghívja a magyar bibliográfiai adatcsere formátumról (MARC szabványokról) rendezendő tanácskozásra (társadalmi vitára) (tovább…)

(Elhangzott a Networkshop ’97 konferencián, Keszthelyen)

1. Bevezetés
Örömteli látni, hogy a hálózaton elérhető katalógusaink és adatbázisaink száma milyen rohamosan növekszik. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a bibliográfiai szakadatbázisok mintha alulmaradnának a gyűjteményeket reprezentáló katalógusokkal szemben. Vajon miért? Magyarországnak miért nincs szüksége színvonalas szakirodalom-feltáró eszközökre, amelyeket az Internet segítségével bárki bárhonnan bármikor elérhet? (tovább…)

Új helyen a friss könyvtári szakmai publikációk adatai
Az elmúlt években megújult a könyvtártudományi és könyvtörténeti tárgyú cikkek dokumentációs feldolgozása a Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárában (KSZK). Az egyik legfontosabb változás – amely lényegében a továbbiakat magával hozta -, hogy a feldolgozás a Micro-ISIS-alapú MANCI adatbázisból fokozatosan átkerült a HUMANUS adatbázisba, amely a Bodza keretrendszert használja, tehát lezártuk a MANCI adatbázist, amely az 1980-as évek közepén indult, és közel 61 ezer tételt tartalmaz. Használói a nyitóoldalon (http://w3.oszk.hu/manci.htm) értesítést kaptak, hogy tudják: a frissebb magyar és külföldi szakirodalmat – a 2007-ben és azután megjelent magyar anyagot, illetve a 2008 második félévében és azután publikált külföldi cikkeket – a HUMANUS (http://www.oszk.hu/humanus) adatbázisban érdemes keresniük.
Az áttérés – a szabványos rekordok és egyéb előnyös megoldások mellett – azt is jelentette, hogy már nem munkaadatbázisokban kell dolgoznunk, és nem negyedévenként tölthetjük fel az új tételeket, hanem a bibliográfiai tételek a külföldi cikkek referátumaival/autoreferátumaival egyetemben folyamatosan kerülhetnek be az adatbázisba, és a használók számára az on-line adatbevitelt követően azonnal elérhetőek. (tovább…)

Az Országgyűlési Könyvtár 2008. június 11-én, sajtóbemutatón ismertette az Országház Delegációs termében az elmúlt évben végzett digitalizálási tevékenységének újabb jelentős eredményét, az Országgyűlési dokumentumok (képviselőházi naplók és irományok, főrendiházi naplók 1861-1918) című adatbázisát.
Az adatbázis létrehozataláig szövevényes út vezetett. Néhány fontosabb mérföldkő bemutatása bepillantást enged az Országgyűlési Könyvtár digitalizálási és ezzel összefüggő állományvédelmi tevékenységébe. Meglepő módon ugyanis a digitalizálás megkezdéséhez az állományvédelmen keresztül vezetett az út. A könyvtár Magyar parlamenti gyűjteményében féltve őrzött dokumentumok állapota folyamatosan romlott, ezért e folyamat megállítása, de legalábbis lassítása a könyvtár alapvető feladatává vált. (tovább…)

Könyvtáraink és olvasóink ma már nehezen boldogulnának adatbázisok nélkül, amelyek segítenek az információtengerben való eligazodásban. Az adatbázisok támogatják a gyűjteményeinkről szóló információk rögzítését, módosítását, karbantartását, és a nagy mennyiségű adat hosszú távú, biztonságos tárolását és visszakereshetőségét.
Ma már szinte mindenhol integrált rendszerekben kezeljük a könyveket és más dokumentumokat leíró metaadatokat, valamint a kapcsolódó gyarapítási és kölcsönzési információkat. Gyűjteményeinkről számos adatot tárolunk és szolgáltatunk, elemezzük ezek összefüggéseit, kapcsolatait, és az adatok többféle csoportosításával, tematikus válogatásával segítjük a használókat. Általános és szakbibliográfiákat építünk, cikkadatbázisokat, tematikus keresőket, diszkográfiát, filmográfiát kínálunk olvasóinknak. Szabványos leírásokkal, pontos és megbízható adatokkal, egységesített névalakok alkalmazásával, tárgyszavakkal, tezauruszokkal támogatjuk az információkeresést. Analitikus feltárással igyekszünk minél részletesebb adatokat szolgáltatni, és törekszünk a gyűjtemény teljes körű feltárására – mindezt az olvasók jobb kiszolgálása érdekében. De vajon mennyire élünk a lehetőséggel, amit az on-line katalógusok kínálnak? (tovább…)

2008. február 5-én adtuk át a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisát (HUMANUS) a nagyközönségnek: ettől a naptól érhető el a szolgáltatás honlapja, azon keresztül a bibliográfiai adatbázis. Elképzelhető tehát, hogy e cikk olvasói számára már ismerős e név. Az adatbázist az Országos Széchényi Könyvtár Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási Igazgatója, valamint az általa felügyelt, vezetett Humántudományi Bibliográfiai Osztály (HBO) “tervezte”. A következőkben a Humántudományi Bibliográfiai Osztály munkatársaiként amolyan “hogyan készült” ráadással, háttérmagyarázatokkal szeretnénk meglepni az olvasókat. Nem rendszerleírást, -ismertetést végzünk. Elöljáróban fontosnak tartjuk azt is megjegyezni, hogy ezt a nyitó állapotot nem tekintjük feltétlenül lezártnak, véglegesnek; a széles értelemben vett szakmai közönség, közösség véleménye kulcsfontosságú számunkra, így amennyiben majd megosztják velünk meglátásaikat, örömmel kamatoztatjuk. (tovább…)

“Valamint a házat is alulról kezdik építeni…”
(Benedek Elek)

Szülők, nagyszülők gyakorta tették fel a Magyar Olvasástársaság tagjainak azt a kérdést, tudnánk-e nekik segíteni abban, hogy értékes, színvonalas olvasnivalót adjanak gyermekeik, unokáik kezébe. A felnőtt családtagokon kívül az óvónők, tanárok és könyvtárosok is azzal fordultak hozzánk, hogy adjunk valamiféle útmutatót ahhoz, hogy értékálló könyvekkel ismertessék meg a rájuk bízott gyerekeket. Ezért hát egyre sürgetőbbé vált egy, a gyermek- és ifjúsági könyveket számba vevő, és azok tágas körében eligazító kiadvány elkészítése.
A könyvpiacon sok tetszetős, szemet gyönyörködtető, a gyermekeket színvilágával elvarázsoló, csalogató, ám gyakorta talmi csillogású kiadvány található. Ezek és a valódi értéket képviselő, színvonalas művek között azonban igencsak nehéz eligazodnia a témában járatlan, ám jó szándékú felnőtteknek, akik vélhetően már maguk sem tudják emlékezetükben felidézni azt az első pillanatot, amikor az olvasástudásnak arra a szintjére értek el, hogy már nem kellett bajlódniuk a betűk felismerésével, hanem gondolataik szabadon szárnyalhattak az író, költő által megfogalmazott, ábrázolt színes világban. Ha azonban valaki eljut arra a szintre, amikor az olvasás már élménnyé válik, soha nem tudja ezt az érzést mással helyettesíteni, hiszen általa egy gyönyörű világ részesévé válik, egy olyan birodalomé, amely mindig befogadja a hozzá segítségért, gyógyírért fordulót. Többek között ennek az érzésnek a feltáplálása is célja volt Magyar Olvasástársaságnak akkor, amikor Péterfi Rita vezetésével, a háromtagú (Bartók Györgyi, Hölgyesi Györgyi, Kis Klára) lelkes csapat elkészítette a Gyerekirodalmi Adatbázist, amelyet a Népmese Napjához kapcsolódóan mutattak be az Országos Széchényi Könyvtárban. (2005 óta szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Népmese Napját.) (tovább…)