Szolnoki könyvtárostanárok a vándorgyűlés
KTE szekciójában
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 47. vándorgyűlését Szolnokon rendezte meg 2015. július 16-án és 17-én. A több mint 700 könyvtáros részvételével megtartott konferencia keretében a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) két programot is szervezett. Az első napon a 2011-es pécsi vándorgyűlésesen megkezdett „hagyományt” folytattuk, amely szerint a résztvevők számára iskolai könyvtárak látogatását is lehetővé tesszük. Szolnokon a helyi kollégáknak köszönhetően a program Könyvtár-pedagógiai sétává fejlődött, ennek keretében a harmincfős érdeklődő csoport a megyei könyvtár gyermekrészlegét és három iskolai könyvtárat látogathatott meg, és még egy kis városnézés részese is lehetett. A sétát részben kiegészítette a vándorgyűlés második napján Tanórán kívüli jó gyakorlatok címmel megrendezett KTE szekció, amelynek keretében elméleti előadások után az előző napon saját könyvtárukat bemutató könyvtárostanár kollégák könyvtárpedagógiai jó gyakorlataikba is betekintést nyújtottak. E program iránt is nagy volt az érdeklődés, mintegy ötven kolléga vett rajta részt.
Szakmári Klára, a KTE elnöke A tanórán kívüli jó gyakorlatok megjelenítési lehetőségei a pedagógus portfólióban című előadásával abban segítette a kollégákat, hogy tudatosítsák, jó gyakorlatot és pedagógiai munkát nemcsak a tanórák keretében folytatunk, de változatos formái vannak az egyéb foglalkozásokon végzett és a nem foglalkozásjellegű pedagógiai tevékenységeknek.
Az iskolai könyvtár mint a szakmai tudásmenedzsment központja című előadásomban egy gondolattérkép segítségével arra hívtam fel a figyelmet, hogy az iskolai könyvtárakban az iskolai szervezet és különböző szereplői (pedagógus, diák, szülő, fenntartó) tudásának támogatására hányféle szolgáltatást végeznek már (például iskolatörténeti különgyűjtemény, szakirodalmi szolgáltatások), és még mennyi irányba lehet nyitni (például jó gyakorlatok dokumentálása, tanulói portfólió). Ezek tudatosítása, bővítése, működtetésük jó gyakorlatainak hozzáférhetővé tétele még jórészt előttünk áll.
A jó gyakorlat és dokumentálása című előadásában Donkó Erika körüljárta a jó gyakorlat fogalmi kritériumait és pedagógiai szempontból fontos jellemzőit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyakorlat attól tud pedagógiai jó gyakorlattá válni, hogy probléma-érzékenyen tervezzük és folyamatosan tudatosítjuk céljainkat, módszereinket és azokra reflektálunk. Bemutatta a Nemzeti Köznevelési Portál jó gyakorlat adatlapjának legfontosabb adatmezőit is
Az elméleti bevezetők után a három szolnoki könyvtárostanár kolléga megvalósult jó gyakorlatait ismerhettük meg: Együttműködési formák és lehetőségek a közművelődési és az iskolai könyvtár között Szolnokon címmel Lustyik Istvánné a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium könyvtárostanára, Olvasásfejlesztés a SZOLMÜSZ Pálfy-Vízügyi Tagintézményben Erdősné Márta Mária az iskola könyvtárostanára, és Szaktanárok bevonása a könyvtári programokba címmel Kassainé Mrena Judit a Varga Katalin Gimnázium könyvtárostanára mutatta be munkáját, képekkel is gazdagon illusztrálva.
A szekció-program végén Jó gyakorlatok leírása címmel Donkó Erika és Dömsödy Andrea csoportmunkát szerveztek. Ennek keretében a kollégáknak a projektünk jó gyakorlat adatlapjának adatmezői mentén kellett leírniuk egy konkrét iskolatípusra kitalált író-olvasó találkozót. Ez egy olyan gyakran szervezett könyvtári program, amellyel kapcsolatban sűrűn érezzük, hogy nem előzi meg tudatos pedagógiai tervezés. A rövid csoportfeladat célja az volt, hogy felhívja erre és a tudatosabb pedagógiai probléma azonosítására a figyelmet.
A következőkben a szolnoki könyvtárostanár kollégák előadásainak összefoglalóját olvashatják. Írásaik is mutatják, hogy a vándorgyűlésen a szolnoki iskolai könyvtárakban folyó munkát érdemes volt megmutatni, sok eredményt láthattunk, és sok gyakorlati ötlettel gazdagodhattunk.
A részletes program, a prezentációk és a fotók elérhetők egyesületünk honlapjáról: http://www.ktep.hu/MKEvandgy2015