Könyvtári capriccio BOBCATSSS 2015 ‒ Brno

Kategória: 2015/ 5

Bevezetés
Idén januárban is megrendezésre került a BOBCATSSS, a könyvtáros hallgatók nemzetközi konferenciája, amelyen oktatókat és könyvtárosokat is tárt karokkal várnak. A konferencia-sorozat 1993-ban kezdődött, neve pedig az alapító könyvtáros-képzőhelyek városainak nevének kezdőbetűjéből állt össze:  Budapest, Oslo, Barcelona, Copenhagen, Amszterdam, Tampere, Stuttgart, Szombathely, Sheffield. A rendezvény ez alkalommal a brnói Masaryk Egyetem és a Tamperei Egyetem együttműködése nyomán jöhetett létre, és Brno, Csehország második legnagyobb városa adott neki otthont. A fogadóintézmény, a Masaryk Egyetem, az ország négy könyvtáros-képzőhelyének egyike, ahol mind BA, mind pedig MA szakon tanulhatnak a könyvtár- és információtudomány iránt érdeklődők. Itt azonban még nincs lehetőség könyvtártudományi PhD-fokozatot szerezni, Csehországban erre csak Prágában van mód. A Masaryk Egyetem hosszú távú tervei között szerepel ennek megváltoztatása, ahogy ez a könyvtáros-képzőhelyek műhelybeszélgetésén is elhangzott. A BOBCATSSS ugyanis pár éve igyekszik megteremteni a lehetőséget arra, hogy a jövő könyvtárosainak kineveléséről létrejöjjön a nemzetközi párbeszéd, a közös fejlődés és fejlesztés érdekében.
A szervezők a konferenciára három kulcstémakört határoztak meg:

  1. dizájn (desing), amelybe olyan témák tartoztak, mint például a kreatív gondolkodás, problémamegoldás, információ- és adatkezelés, biztonság, infografikák, különböző szolgáltatások, fizikai és virtuális terek;
  2. részvétel (participation), amely magába foglalja az online kommunikációt és az online közösségeket, a karrier és az egész életen át tartó tanulás támogatását, valamint a felhasználókkal való mindennemű együttműködést;
  3. innováció (innovation), amely az új technológiákkal foglalkozik, azon belül is a játékokkal, nyílt hozzáféréssel, online szolgáltatásokkal és azok stratégiájával stb.

A három témakörhöz három keynote speakert kértek fel, hogy tartsanak megnyitó, gondolatébresztő előadásokat.
Jay E. Gillette az Indianai Állami Egyetem (USA) és az Oulu Egyetem (Finnország) professzora nyitó előadásában a jelent új reneszánsz kornak nevezte. A XV. századi reneszánsz sok jellemzője ugyanis korunkra is igaz, nevezetesen: számos területen megújulás tapasztalható, ugyanakkor a régi rendszerek alapvető értékei kérdőjeleződnek meg. A jelenben is azt tapasztaljuk, hogy óriási az emberiség előrelépése, a világ mégis tele van társadalmi zűrzavarral. Az előadás konklúziója, hogy az az ember lesz sikeres, aki tud élni a tudásalapú társadalom adta előnyökkel, a homo sapiens (bölcs ember) helyett a tudással rendelkező ember kerül előtérbe.1
Roberta Tassi, aki jelenleg a Frogdesign nevű cégnél dolgozik, és korábban Kommunikációs dizájn és szolgáltatás dizájn címmel írta diplomamunkáját, arról beszélt, hogy az egyre összetettebb világ mind nagyobb kihívásokat állít azok elé a szakemberek elé, akik a különböző termékeket és szolgáltatásokat megtervezik, hatékony munkájukhoz pedig innovatív módszerekre és új készségekre van szükség. Kiemelte, hogy a ServiceDesignTools.org nevű weboldal az első olyan repozitórium, amely hatékony segítséget nyújt ezekkel a problémákkal kapcsolatban. Hozzátette: a rendszerszerű gondolkodás előnyeinek meg kell jelennie a társadalmi innovációs folyamatokban és a szervezeti változásokban.2
Sinikka Sipilä, az IFLA elnöke szerint egy erős társadalmat jól tájékozott polgárok alkotnak, ehhez pedig erős könyvtárakra van szükség, amelyek képesek megfelelni a felhasználók szükségleteinek. A könyvtáraknak a demokrácia alapját kell képezniük, és biztosítaniuk az információkhoz való demokratikus hozzáférést.3

Magyar kutatások
Az idei konferenciára is több magyar előadónak sikerült kijutnia, akik változatos és érdekes előadásokkal álltak helyt, Nemes László pedig még egy posztert is bemutatott a nemzetközi, szakmai közösségnek.
Csorba-Simon Eszter, a pécsi Csorba Győző Könyvtár munkatársa a női fogva­tar­tot­takkal végzett biblioterápiás foglalkozássorozatát és az ahhoz kapcsolódó tapasztalatokat mutatta be Bibliotherapy with women prisoners című előadásában. A Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben tartózkodó hölgyek számára a körülbelül két hónapos, hetente egyszeri, egyórás biblioterápia-sorozat jelentette az egyetlen fejlesztő foglalkozást a büntetésük ideje alatt. A terapeuta célja az volt, hogy fejlődést, fejlesztést és szinten tartást érjen el a foglalkozáson részt vevő női elítélteknél, valamint feltérképezze, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, hogyan hat a börtön a nőiségük megélésére. Ezen kívül a célok között szerepelt még a kommunikációs készség, a problémamegoldó képesség, a kreatív gondolkodás, az önismeret és a női identitás fejlesztése, a türelem és az egymással szembeni tolerancia kiépítése, az olvasás népszerűsítése, az olvasási és szövegértési készségek fejlesztése.
A félig zárt csoportfoglalkozásain négy fő vett részt, akik közül három állandó tag volt. A társaság sok szempontból vegyes csoportnak volt tekinthető, hiszen a legfiatalabb résztvevő 16, míg a legidősebb 52 éves volt. Az általuk elkövetett bűncselekmények között szerepelt csoportos rablás, lopás, gazdasági csalás és gyilkosság. A foglalkozások során olyan művekkel foglalkoztak, mint Weöres Sándor Ki minek gondol, az vagyok annak… című műve, illetve Tóth Krisztina Nagy vonalakban a női szexualitásról című novellája, amelyek közül különösen az utóbbi hatására nyíltak meg egymás előtt a résztvevő hölgyek.
Bár a foglalkozássorozat eredményesnek tekinthető, és a célul kitűzött területeken sikerült előrelépéseket tenni, komolyan visszavetette a munkát, hogy mivel Pécsen nincs női börtön, így az itt tartózkodó rabok előzetesben vártak az ítéletükre, annak megszületése után pedig átszállították őket egy olyan helyre, ahol már nem volt lehetőségük további biblioterápiás foglalkozásokon való részvételre, így pécsi fogléalkozások hosszantartó hatása megkérdőjelezhető.4
Ugyancsak biblioterápiás témában tartotta meg Bibliotherapy for Disadvantaged Youth.  Participation, sharing and self-knowledge in non-virtual environment című előadását Béres Judit, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának oktatója. A biblioterápia középiskolai környezetben való alkalmazása segíthet a gyerekek pszichológiai jóllétének kialakulásában, az önismeret erősítésében, a szociális és érzelmi kompetenciák fejlesztésében. A nemzetközi gyakorlattal szemben Magyarországon sajnos, nagyon kevés publikáció született, amely kísérleti vagy esettanulmány formájában a biblioterápia alkalmazását mutatná be, a későbbieket segítené; ez a negatív jelenség azonban változóban van.
Az előadás központi témája az a biblioterápiás szakmai csoport, amely könyvtáro­sokból, pedagógusokból és pszichológusokból áll, és amely három típusú középiskolában (szakiskolában, szakközépiskolában és tehetséges gyerekek gimnáziumában) indított foglalkozásokat. A célkitűzés a szorongás és a szociális veszélyeztetettség csökkentése, a diákok érzelmi intelligenciájának és pozitív önképének fejlesztése, ezzel felhatalmazva őket a felelősségvállalásra az önsegítő tevékenységben, így elősegítve a pozitív irányú változást a fiatalok életében, amelynek következményeként mind a magánéletben, mind pedig a szakmai karrierjükben jobban boldogulnak majd.
A résztvevők a visszajelzések alapján értékelték azt a nem virtuális, mélyen személyes, interaktív és támogató közeget, amely a foglalkozások során kialakult. A biblioterápia sokat segített nekik, hogy jobban megismerjék önmagukat (az erősségeiket, a gyengeségeiket, a hiányosságaikat) és másokat. A gyerekek ráébredtek, mennyire fontos a jövőbeli sikereik eléréséhez a problémák megoldása, a kommunikáció és a különböző szociális képességek, mint az empátia és a tolerancia. 5
Kósik Melinda, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának hallgatója a siket diákok könyvtárismereti tudásával, valamint a kultúrájuk beható megismerésével foglalkozott. Developing library literacy skills of deaf pupils in Hungary című előadásában hét olyan speciális iskolát vett górcső alá, amelyek siketek oktatásával foglalkoznak, és megvizsgálta, hogyan fejlesztik a gyerekeket ezen a területen. A kutató a könyvtárak honlapjait vizsgálta, amelyekről aztán letöltötte az összes olyan tantervet, amelynek – akár csak érintőlegesen is, de – köze volt a könyvtárismerethez; ezen kívül kérdőíveket küldött ki, valamint telefonos interjúkat készített olyan tanárokkal és diákokkal, akik könyvtárakkal kapcsolatos oktatási programokért felelősek.
Az eredmények azt mutatják, hogy a könyvtárhasználat valamennyi siketeket oktató iskola tananyagába beépült. Ezzel szemben az is kiderült, hogy maguknak az óráknak még fejlesztésre van szükségük, hogy igazán hatékonyak legyenek. A siket diákok általában nagyon alacsony szinten állnak az információkeresés tudományában, és sok esetben emiatt és nem a fogyatékosságuk miatt maradnak le a korosztályuk többi tagjától. Így a valós kompetenciáiktól függetlenül sokkal korlátozottabbak a lehetőségeik a munkaerőpiacon. Ezen pedig csak változtathat, ha új módszereket alakítunk ki az információs műveltségük fejlesztésére. Ugyanakkor a kutatás eredményei alapján úgy tűnik, a tanárok nincsenek tisztában az információkezeléssel kapcsolatos ismeretek és kompetenciák fontosságával, így az általánosan kialakított kép és hozzáállás megváltoztatása is nagyon fontos lenne.
A könyvtár sok más módszerrel is segítheti a siket diákok életét: például ha a könyvtárosok elsajátítják a jelbeszédet, a könyvtár képes lehet ennek a speciális célcsoportnak is közösségi helyként szolgálni.6
Szalacsi Alexandra, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola PhD hallgatója Paradigm Shift in 21st Century Higher Education címmel tartotta meg előadását. Munkája során a tanulási-tanítási metódus paradigmaváltását vizsgálta, amelyet az a tény okozott, hogy a felsőoktatás szereplőinek egyre jobban és gyakrabban kell infokommunikációs eszközöket használniuk. Bár valamennyien rendelkeznek bizonyos tudással ezen a területen, illetve bejáratott módszerekkel a hatékony tanítással és tanulással kapcsolatban, mégis nagyon fontos a rendszeres tovább- és önképzés.
A kutatás célja a paradigmaváltás okainak és a magyar felsőoktatásban megjelenő következményeinek feltárása volt. Számos új trend jelent meg a XXI. századi egyetemeken: a multimédiás kommunikáció dominánssá vált, új lehetőségek nyíltak a távoktatásban és az e-learningben.
Az eredmények három fő megállapításhoz vezettek:

  1. Nincs szignifikáns különbség a magyar hallgatók és oktatók IKT ismeretei között.
  2. A tanítás és tanulás szabadságával élve hatékonyabb, jobb teljesítményt nyújtó lehet a tanulás folyamata.
  3. Nagyon markáns különbségek figyelhetők meg a tanítás és tanulás szabadságának jelenlegi és korábbi helyzete között.7

Németh Márton, a Monguz Kft. munkatársa iSchool community and Scandinavian library schools címmel tartott előadást. Munkája során először rövid áttekintést nyújtott az iSchool mozgalom fejlődéséről, majd pedig ennek a skandináv könyvtáros-képző iskolákra (Borås, Oslo, Koppenhága) gyakorolt hatását vizsgálta. Ezek az intézmények csak az elmúlt pár évben csatlakoztak az új hullámhoz, amely ma már jól csengő márkát takar, és amely főleg a könyvtár- és információtudomány oktatásában jelenik meg nagyon aktívan.
Az Egyesült Államokból tíz éve indult kezdeményezés 2015-re 59 intézményt számláló nemzetközi hálózattá nőtte ki magát, amelynek 75 százalékát könyvtáros-képzőhelyek alkotják. Azonban számos más diszciplína is képviselteti magát, így a különböző tudományterületek képviselői sokkal könnyebben kezdhetnek közös kutatásokba, mint korábban. Ez a mozgalom egyik legnagyobb előnye, és ennek megfelelően célul tűzte ki, hogy a sokkal aktívabb közös kutatásban és oktatásban ösztönözze a tudományterület tagjait. Az iSchool és a hagyományos intézmények közötti különbség főleg ezeken a területeken, a kutatási forrásokban és a kutatási kapacitásban mutatkozik meg. A célkitűzések között szerepel továbbá olyan szakemberek képzése, akik képesek helytállni a munkaerőpiac minden olyan szegmensében, ahol fontos feladat az információk kezelése, menedzselése és visszakeresése.
Bár az iSchool mozgalom nem „privát klubként” indult, sajnos, főleg az anyagi feltételekkel sok kis intézményt zártak ki a körből, amelyek kutatási büdzséje az elmúlt három évben nem érte el az évi egymillió dollárt.8
Tóth Máté és Jávorka Brigitta, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet munkatársai Which cartoon character reminds you to the librarian? címmel közös kutatásukat mutatták be, amely a könyvtárosok megítélésével foglalkozott. 2014 februárja és márciusa között 398 végzős diák töltötte ki azt a kérdőívet, amely a pályaválasztásukkal és a könyvtáros szakkal kapcsolatban kérdezte a véleményüket. A kérdőív utolsó kérdése a következő volt: „Melyik rajzfilmfigurához hasonlítanád a könyvtárost? Válaszodat pár szóban indokold is!”
A 17 és 20 év közötti fiatalok válaszait a kutatók több szempontból is megvizsgálták, és a választások indoklása alapján kategorizálták a kitöltők könyvtárosokkal szemben tanúsított attitűdjét. Így megtudhattuk, hogy a lányok 89 százaléka, míg a fiúknak a 75 százaléka ítéli meg pozitívan a könyvtárosokat. Érdekes azonban, hogy az érdeklődési körök szempontjából vizsgálva a humán beállítottságúak a legkritikusabbak a könyvtáro­sokkal szemben, 77 százalékuk viszonyul pozitívan hozzájuk, míg a reáltudományok iránt érdeklődők 86 százaléka; a mindkét területet érdeklődési körükbe sorolók 85 százaléka van pozitív véleménnyel a könyvtárosokról.
A többség, 59 százalék a belső tulajdonságok, 27 százalék a külső tulajdonságok és 13 százalék mindkettő figyelembevételével asszociál, ha egy könyvtárost egy rajzfilmfigurával kell összehasonlítania. A leggyakrabban említett tulajdonságok, amelyeket mind a könyvtároshoz, mind pedig a rajzfilmhőshöz társítanak, a következő: okosság, bölcsesség és nagy tudás, kedvesség és segítőkészség, sok könyv birtoklása és az olvasás szeretete, illetve a szemüveg viselése. A leggyakrabban említett negatív jelzők: az unalmasság és az élettelenség.
A felsorolt szereplők között mindössze három tényleges könyvtáros volt: Madam Cvikker a Harry Potter univerzumból, a Franklin című mesesorozat, illetve a Szörny Egyetem című mesefilm könyvtárosai. A leggyakrabban említett karakterek Dr. Bubó (43 alkalommal), Bagoly a Micimackóból (34), Okoska a Hupikék törpikékből (14), Micimackó (13), valamint Donald kacsa, Törpapa és Maja, a méhecske (9-9-9 alkalommal).
A kutatók úgy gondolják, hogy a könyvtárosok társadalomban betöltött pozitív szerepe növelésének érdekében a fiatal generációkat kell „megfogni”, többségüknek jó véleménye van a szakma képviselőiről. Ők azok, akik nemcsak potenciális könyvtárhasználók, hanem a későbbiekben lehetséges könyvtárosok is.9
Nemes László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtártudományi doktori programjának hallgatója Functions of university libraries in the third mission of universities című előadásában az egyetemi könyvtárak szerepét foglalta össze a felsőoktatás úgynevezett harmadik missziójában, amely az oktatáson és kutatáson kívüli egyetemi, főiskolai feladatokat, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális hatásokat takarja.
Ennek első lépéseként az egyetemek tudás-előállítási folyamatát tekintette át. Azon túl, hogy minden egyetem új tudást állít elő (ebben különbözik például a közoktatástól), fontos, hogy az úgynevezett Clark-féle háromszögben hol helyezkedik el, azaz mennyire erősen hat rá a piac, az állami bürokrácia, illetve a saját belső hatalmi tényezőinek rendszere. E folyamatok – ahogy a felsőoktatási rendszerek az utóbbi 10-15 évben – jelentős változásokon mentek keresztül, illetve új kihívásokkal szembesültek, például az élethosszig tartó tanulás, a nemzetköziesedés, a magánszektorral történő együttműködés és az ehhez kapcsolódó tudásértékesítés az akadémiai szférán kívül. Ezek fényében az egyetemi könyvtárak szolgáltatásai is átalakulóban vannak. A korábbi klasszikus szolgáltatásokon túl megjelentek olyanok is, amelyek a harmadik misszióhoz köthetőek, például az egyetemi vezetés támogatása, a korábban felhalmozott tudás mobilizálása. Utóbbi nem csupán a digitalizálást foglalja magában, hanem a klasszikus egyetemi szereplőkön kívül esők számára is elérhetővé teszi az egyetemi tudást. Mindezen folyamatot a 2008-ban kezdődött gazdasági válság elősegítette azáltal, hogy annak lecsengése után, az abból kilábaló országokban a start-up cégek felfutása felgyorsult. Ők már nemcsak nyitottak az ilyen tudásra, hanem igénylik is azt, keresik a kapcsolatot az egyetemekkel.10
Nemes László poszterében a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által az elmúlt három évben kialakított új tudományszervezési modellt mutatta be az információ és az információ áramlásának szempontjából. A DOSZ 2012-től új lehetőségeket próbált teremteni arra, hogy a fiatal kutatók intézményi, illetve doktori iskolai kereteikből kilépve építsenek szakmai kapcsolatokat. A koncepció lényege az volt, hogy a magyarországi doktori képzésben résztvevőket húsz, úgynevezetett tudományos osztályba szervezik, amelyekbe a jelentkezés a kutatási terület alapján, önkéntesen történik. Jelenleg a kb. 7500 magyarországi doktoranduszból mintegy 500 tagja e szervezetnek. A tudományos osztályok minden évben több rendezvényt (konferenciát, workshopot, wordcafet) szerveznek, ezáltal a tagjaikat aktív interakciós környezetbe helyezik. Az osztályok ugyanakkor egymással is együttműködnek interdiszciplináris projektekben. Így a jövő kutató nemzedékeinek ez a fajta együttműködés sokkal természetesebb lesz. Ennek első eredményei már most láthatóak, növekszik ugyanis a kutató teamek száma az osztályok tagjai között. Az információk és a tudásáramlása előállításának sebessége is növekszik.11

Külföldi előadások és szabadidős programok
A külföldi előadások között is több érdekes és figyelemfelkeltő volt, amelyek eredményei számunkra is relevánsak. Ilyen volt például Hana Marčetić horvát hallgató Exploring the methods and practises of personal digital information archiving among the student population című előadása. Ő a személyes információszervezéssel kapcsolatban készített egy felmérést egyetemisták körében. Az eredményei is, ahogy korábbi felmérések, arra mutatnak, hogy a hallgatók nem fordítanak elég figyelmet erre a területre. A személyes információszervezés témaköre hazánkban is csak nagyon kis arányban van jelen a szakirodalomban, még kevés kutató foglalkozik vele, pedig égetően fontos kérdés.12
A Lettországi Egyetem fiatal kutató csapata (Normunds Gutkis, Andris Krūmiņš, Zane Meldere) poszterében a lett középiskolások információkeresési szokásait mutatta be. A vizsgálat kiindulópontja a lett diákok információ-túlterheltsége volt, azaz rengeteg információ között nem képesek hatékonyan megtalálni a leginkább releváns információkat. Ennek okai feltárása érdekében a kutatócsoport a jövőben két felmérést végez. Az egyik a középiskolások információkeresési, míg a másik a könyvtárhasználati szokásait méri fel. A vizsgálatot követő összegzés esetében a kutatócsoport fókuszában a felhasználóbarát, információs túlterheltséget csökkentő módszerek kidolgozása áll.13
A konferencián a megszokott módon több workshopot is tartottak, ezek közül kiemelkedően ötletes volt egy könyvtáros társasjáték. A lyoni ENSSIB (École nationale supérieure des sciences de l’information et des bibliothéques) hallgatói és oktatói által készített, kooperatív játékban a résztvevőket két csoportra, azaz két könyvtárra osztották. Valamennyi játékos kapott egy „személyiséget” a felhasználó típusok közül (pl.: egyetemi hallgató, kisgyerekes anyuka, nyugdíjas stb.), akinek a preferenciái szerepeltek a karakterlapján, vagyis mindenki pontosan tudta, mire kell törekednie, milyen szintre kell fejlődnie a közös könyvtárnak ahhoz, hogy kielégítse az adott réteg szükségleteit. A táblán a könyvtár által nyújtott szolgáltatások fejlettségi szintjét lehetett követni (pl.: közösségi tér, informatikai felszereltség), a résztvevők pedig a kezükben tartott kártyák kijátszásával tudták ezeket az értéket növelni, illetve csökkenteni. Nagyon fontos kiemelni, hogy a játékban – ahogyan az életben is – minden döntésnek volt negatív és pozitív hatása is; ha a könyvtár a felhasználó akarata nyomán az informatikai felszereltségét javította, úgy más területeken rontott a helyzetén, hiszen újabb tereket kellett bevonnia, növekedett a zajszint és hasonlók. A játékosoknak ugyanakkor a kijátszott kártyákat, vagyis a fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseiket mindig meg kellett indokolniuk a saját karakterük szemszögéből, ami remek alkalom volt a résztvevők számára, hogy ténylegesen végiggondolják, szerintük mire van szüksége a felhasználónak. A játékosoknak akkor sikerült közösen győzniük, ha a könyvtár az előre meghatározott öt kör után képes volt kielégíteni valamennyi felhasználója igényeit, például elérte a hatos szintet az informatikai felszereltségben, amely az egyetemi hallgatók boldogságának alapfeltétele.14
A megszokott módon a rendezők idén is szerveztek különböző szabadidős programokat, amelyek a szórakozás elég változatos kínálatát nyújtották. A konferencia résztvevői meglátogathatták a brnói csillagvizsgálót és a planetáriumot, a Dél-Morva Innovációs Központot, Dušan Jurkovič 1906-ban speciális stílusban épített villáját, a Morva Regionális Archívumot, a Roma kultúra múzeumát, a Starobrno sörgyárat, és persze számos könyvtárat, köztük a Morva Könyvtárat (amely a második legnagyobb könyvtár Csehországban), a Jiří Mahen Könyvtárat (amely Brno legnagyobb könyvtára), valamint a Bölcsészettudományi Kar Könyvtárát, amely a könyvtárszakos hallgatókat és oktatókat is kiszolgálja.

A következő évben
Az idei konferencián igazi minőségi szervezéssel találkozhattunk, amely magasan felülmúlta az egy évvel korábbi rendezvényt. Reméljük, a következő BOBCATSSS-konferencia is hasonlóan jól sikerül, amelyről már tudjuk, hogy 2016. január 27-29-én, Franciaországban, Lyonban kerül majd megrendezésre, az ENSSIB (École nationale supérieure des sciences de l’information et des bibliothèques – Az információ- és könyvtártudomány nemzeti iskolája – Lyon), Descartes Egyetem (Párizs) és Knoxville Egyetem (Tennessee – USA) közös projektjeként. Az lesz az első alkalom, hogy amerikai egyetem is részt vesz a konferencia szervezésében.
A jövő évi tanácskozás kulcsterületei a következők lesznek:

  1. a könyvtárak szerepe a demokratikus kultúrákban;
  2. szellemi szabadság és cenzúra;
  3. könyvtárak, nyílt hozzáférés és szabadon elérhető adatok;
  4. személyes adatok védelme.

A konferencia felhívását itt olvashatjuk:

http://bobcatsss2016.com/program/call-for-papers/

A 2015. évi konferencia kötete és néhány előadás prezentációja már elérhető online a következő linken: http://www.bobcatsss2015.com/wp/proceedings/

JEGYZETEK

  1. Jay Edwin Gillette: Innovative Leadership for the Information Renaissance. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 105. p.
  2. Roberta Tassi: System Thinking: Design tools to drive innovation processes. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 17. p.
  3. Sinikka Sipilä: Strong Libraries, Strong Societies. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 215. p.
  4. Csorba-Simon Eszter: Bibliotherapy with women prisoners. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015.178-183. p.
  5. Béres Judit: Bibliotherapy for Disadvantaged Youth. Participation, sharing and self-knowledge in non-virtual environment. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 172-177. p.
  6. Kósik Melinda: Developing library literacy skills of deaf pupils in Hungary. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 218-222. p.
  7. Szalacsi Alexandra: Paradigm Shift in 21st Century Higher Education. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 280-284. p.
  8. Németh Márton: iSchool community and Scandinavian library schools. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 266-272. p.
  9. Jávorka Brigitta, Tóth Máté: Which cartoon character reminds you to the librarian?. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 208-212. p.
  10. Nemes László: Functions of university  libraries in the third mission  of universities. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 198-201. p.
  11. Nemes László: Community for Science: A new way of the knowledge transfer and innovation supporting among the Phd student in Hungary. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 295. p.
  12. Hana Marčetić: Exploring the methods and practises of personal digital information archiving among the student population. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 138-145. p.
  13. Normunds Gutkis, Andris Krūmiņš, Zane Meldere: The information seeking habits of high school students of Latvia. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 304. p.
  14. Marie Latour, Delphine Merrien: A Library’s Game: Create the Library You Want. In: Pavla Minaříková, Lukáš Strouhal (szerk.): Design, innovation, participation: BOBCATSSS 2015 Proceedings & Abstracts. Flow, o. s. : Brno, 2015. 330. p.

Címkék