A 2013. év fordulópontot jelentett a hazai könyvtárügyben éppen úgy, mint a külhoni könyvtári kapcsolatok alakulásában. Vegyük sorra a nagy jelentőséggel bíró eseményeket.
Kilencéves szünet után, 2013. május 28-29-én sor kerülhetett a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozójának megrendezésére, méghozzá a Magyar Országgyűlés elnöke fővédnökségével. A rendezvény célkitűzése volt, hogy felelős szakmai fórumként tekintse át az együttműködés kulcsterületeit és eddigi tapasztalatait, ezekre építve dolgozzon ki és fogadjon el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan egy olyan szakmai koncepciót, amely kijelöli a további együttműködés vállalható tartalmát, szintjeit, kereteit és formáit, egységbe foglalva a Kárpát-medencei és a nyugati szórvány lehetőségeit a közös szellemi örökség megőrzése és szétsugárzása érdekében. A Világtalálkozónak a stratégiai tervezéshez ajánlott téziseit e lap hasábjain részletesen olvashattuk a 2013. évi júniusi számban. Emlékeztetőül most csak néhány kiemelés az ajánlások közül: képzési, kutatási, könyvellátási, digitalizálási együttműködés, érdemi szakmai kommunikáció, erőteljes civil szakmai szervezeti kapcsolatok, fiatal könyvtárosok pályázati lehetőségeinek kölcsönös biztosítása, kulcsfontosságú intézmények szerepének megerősítése.
Nem tudjuk, hogyan fog helyet kapni a 2014-2020 közötti időszak hazai könyvtári stratégiai tervében mindaz a sok fontos koncepcionális elhatározás, amelyet a Világtalálkozó résztvevői fogalmaztak meg. Egyelőre csupán azt nyugtázhatjuk jóleső érzéssel, hogy a két nagy szakmai szervezet, az MKE és az IKSZ valóban magáénak érzi, és vállalásainak megfelelően alakítja mindennapi tevékenységét.
A 2013-as világtalálkozó keretein belül a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége fórumot tartott a Kárpát-medencei könyvtáros szervezetek képviselőivel, és 2014-ben megújította a világtalálkozó alkalmából kötött együttműködési megállapodását.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség a 2013-as világtalálkozót megelőző napon, a május 26-27-én Csongrádon megrendezett rendes évi Kárpát-medencei könyvtáros találkozó alkalmából új együttműködési megállapodást kötött a külhoni könyvtárak képviselőivel, amely közös pályázatokról, könyvtári állományfejlesztésekről, továbbképzési lehetőségek kereséséről, alaposabb szakmai információáramlásról, tájékoztatásról szólt. A megállapodás záradékában szerepel, hogy évente közösen áttekintik az eredményeket Csongrádon, a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozóján. Örömmel jelentem, hogy a megújított együttműködési megállapodás alapelvei máris tükröződtek az idei csongrádi találkozó szellemiségében, szervezésében, munkaformáiban. A 2014. év júniusának első napjaiban, hagyományosan Csongrádon megrendezett konferencia nagyszámú résztvevője (mintegy száz fő) között örvendetesen sok fiatallal találkozhattunk; a programban pedig a főszerep a külhoniaké volt! Az eddigiekhez képest végre megfordultak vagy inkább kiegyenlítődtek az arányok. Stratégiai elképzeléseikről, műhelymunkákról, változatos és sokrétű partnerkapcsolatokról szóltak az előadásaik. Jelen összeállításunkban ennek bizonyítására készítettünk ízelítőt a Csongrádon elhangzott előadásokból.*
És most pillantsunk a hazai stratégiai előkészületekre, természetesen csakis a témánkkal összefüggő nézőpontból. Az MKE és az IKSZ már 2012 őszén Országos Könyvtári Konferenciát hívott össze a stratégiai tervezés megindítására. Az ekkor megkezdett munka folytatására az MKE szervezésében, az NKA által támogatott Műhelynapok 2013-2014 program keretében került sor, amelynek téziseit lapunk 2014. áprilisi számában olvashatták. A kiválasztott stratégiai kulcsterületek között nagy súllyal szerepelt a külhoni magyar lakosság könyvtári ellátása érdekében megvalósítandó tevékenységek számbavétele. A Nemzeti kulturális értékek, határok nélküli ellátás című kulcsterület, érvényesítve a Világtalálkozó ajánlásait is, igyekezett szintézist teremteni a közös tennivalók ügyében: nemzetpolitikai és könyvtárszakmai szempontok figyelembevételét, stratégiai és technológiai feladatok összehangolását, kölcsönösen előnyös szolgáltatások fejlesztését, új és alkalmas támogatási- és munkaformák kialakítását határozva meg.
Végül egy mondat a műhelynapokat összefoglaló dokumentumból:
A határon túli magyar könyvtári szervezeti stratégiák főbb gondolatait az anyaországi stratégia erősítheti, támogathatja”.
Csakugyan támogathatná, de a hazai stratégia késlekedik. Így azután ezek a jelen összeállításban bemutatott stratégiai megközelítések az anyaország közvetlen szakmai segítsége nélkül, sokkal inkább az európai követelményekhez és az adott országok könyvtárügyéhez való igazodás, esetenként az erős külhoni szakmai szervezetek tudatossága jegyében születtek meg. A megvalósítás éveiben még pótolhatjuk a hazai késlekedést.
* Lásd a következő három cikket.