A könyvtár- és információtudomány mestereinek harmadik seregszemléje*

Kategória: 2014/ 7

Szeretettel köszöntöm Önöket a Bölcsész Napok keretében megvalósuló 3. Masters of Library and Information Science (MLS) konferencián, azaz a könyvtár- és információtudomány mestereinek harmadik seregszemléjén.
Büszkén állok itt, és nyitom meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Képviselete által szervezett, tisztán hallgatói lebonyolítású rendezvényt. Egy olyan kivételes és hazai viszonylatban egyedülálló, haladó szellemiségű, innovatív rendezvényt, amely nem gyökerek nélküli. Az első MLS 2007 novemberében, a második pedig 2009 szeptemberében zajlott itt, az ELTE Bölcsészettudományi Karán**. A hosszú szünet talán annak is köszönhető, hogy az akkori főszervezők, vagy ha úgy tetszik, szellemi atyák már “felcseperedtek”, de nem szakadtak el az alma matertől. S nem csak azért, mert jelenleg is könyvtártudományi doktori programunk hallgatói. Nemes László ma a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársa, emellett pedig az ELTE Doktorandusz Önkormányzatának elnökhelyettese, Stummer János pedig Könyvtár- és Információtudományi Intézetünk oktatója.
A korábbi konferenciák mottóihoz – A progresszív tradíciók jegyében és Váltsunk szemléletet! – hűen igazodik a mai nap programja. Bizton állíthatom, hogy igazi szakmai töltekezés vár ránk négy szekcióban, amelyek mindegyike rendkívül aktuális, a könyvtárügy és az információtudományok szempontjából kiemelt témákat fog körbejárni informatikus könyvtáros alap- és mesterszakos hallgatóink moderálásával: úgymint (1) digitalizálás, (2) könyvtári szolgáltatások trendjei, (3) szerzői jog, (4) könyvtárostanár képzés.

Az MLS 3 szekcióinak programja:

1. Digitalizálás
Moderátor: Szabó Katalin, informatikus könyvtáros MA hallgató
• Takács Dániel: A digitális dokumentumszolgáltatás lehetőségei
• Moldován István: A MEK szolgáltatásai a mobil világ számára
• Fodor János: A digitalizált tudástárak szerepkeresése a közösségi médiában

2. A könyvtári szolgáltatások trendjei
Moderátor: Ritzl András, informatikus könyvtáros BA hallgató
• Wittinghoff Judit: A könyvtár szerepe a vállalati tudásmenedzsment folyamatban
• Kóródy Judit: Infoszabóság – nagyvállalati információszolgáltatás
• Sárközi Andrea: Szolgáltatások és azokon túl…: Országos Idegennyelvű Könyvtár 2008-2013

3. Szerzői jog
Moderátor: Barton Dávid, informatikus könyvtáros MA hallgató
• Horváth Sándor Domokos: “A hazai könyvtárügy esete Tóth Marival” – szerzői jogi értelmezések, félreértelmezések, slendriánságok és túlbuzgóságok az utóbbi évtizedekben és napjainkban
• Amberg Eszter: Az ELDORADO projekt szerzői jogi vonatkozásai, különös tekintettel az elektronikus kölcsönzésre
• Lábody Péter: Az árva művek felhasználásának hazai lehetőségei, különös tekintettel az új uniós szabályozás magyarországi bevezetésére
• Senkei-Kis Zoltán: Mindennapos jogsértéseink, avagy a könyvtáros hallgatók viszonya a szerzői jogokhoz

4. A könyvtárostanár képzés aktualitásai
Moderátor: Gujzer Zsuzsanna, informatikus könyvtáros MA hallgató
• Szakmári Klára: A könyvtárostanár hétköznapjai
• Hock Zsuzsanna: A könyvtárostanári életpályamodell a pedagógusok minősítési rendszerének tükrében
• Barátné Hajdu Ágnes: A könyvtárpedagógia-tanártól a könyvtárostanárig

A felkért előadók szakmájuk kiváló képviselői, akiknek nemcsak elméleti felkészültségük, hanem gyakorlati tapasztalatuk is garancia a konferencia magas színvonalára. Már most bátorítok minden kedves kollégát, hallgatót, hogy a szekciók nyújtotta formális lehetőségeken túl, akár a délutáni fogadás keretében, kötetlen beszélgetés során is mélyítse el szakmai kapcsolatait. Higgyék el, ezek az informális – bensőségesebb, személyre szabott konzultációra teret engedő – alkalmak legalább olyan fontosak életünkben, mint a kötöttebb formák.

Intézetünk pezsgő szakmai életének demonstrálására tekintsük át röviden az elmúlt év fontosabb eseményeit!
Tavaly áprilisban Vincze Erika tipográfusművész “Fecit” címmel meghirdetett kalligráfia kiállítása nyílt meg az Egyetemi Könyvtár dísztermében. Májusban ugyanott, Fodor András Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főmunkatársa hálózati életműkiadásának bemutatója zajlott le***. Májusban a Voit Krisztina néhai tanszékvezető, doktori programunk alapítója emlékének szentelt, Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben című hallgatói tanulmánykötetet ajánlottuk a szakma figyelmébe a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának fogadótermében. November végén Valóságos könyvtár – könyvtári valóság címmel tartottunk könyvtártudományi doktorandusz konferenciát itt, azaz az ELTE BTK kari tanácstermében. Év végén, decemberben egykori tanszékvezetőnk, Fülöp Géza tanár úr születésének 85. évfordulójára emlékeztünk. Az idei esztendőt pedig az E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai című kötetünk**** – Centrál Kávéházban zajlott – bemutatójával indítottuk.

Rendezvényeink is rávilágítanak arra, hogy intézetünk az első számú képzőhely Magyarországon, hiszen hallgatóink

  • informatikus könyvtáros alap- és mesterszakos (BA és MA), illetve az országban kizárólag nálunk könyvtártudományi profilú doktori (PhD) fokozatot is szerezhetnek, sőt, terveink szerint jövő év szeptemberétől már – a zenei könyvtáros alapszakos specializáció mellett – osztatlan könyvtárostanár végzettséget is;
  • az ország első egyetemének első karán tanulhatnak (lásd a HVG éves rangsorait);
  • nagy múltú, az országban elsőként, az 1948/49-es tanévben alapított – és egykor olyan neves tudósok vezetésével működő, mint Kovács Máté, Fülöp Géza, Voit Krisztina – könyvtártudományi intézetében sajátíthatják el a könyvtárosság, az információszervezés, az információgazdálkodás fortélyait – mottónk ezért “régi az újjal”;
  • korszerű infrastruktúrával felszerelt intézményben, nagy tapasztalattal bíró és emellett fiatalos szemléletű oktatók segítségével mélyíthetik el elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket;
  • egy vagy több szemesztert akár közel húsz külföldi ERASMUS partnerintézményünk egyikében tölthetnek el;
  • szakmai projektekben, műhelymunkákban, pályázatokon vehetnek részt;
  • számos együttműködő partnerünk (könyvtárak, nonprofit szervezetek, vállalkozások, többük közülük ma is jelen vannak) jóvoltából korszerű tematikájú szakmai gyakorlatokon vehetnek részt;
  • tanulmányaikat élénk, mozgalmas hallgatói élet kíséri Budapest szívében, a Trefort Kertben, amelyre a Bölcsész Napok, benne e rendezvény is kitűnő bizonyíték;
  • diplomáik jól konvertálhatóak, szakirányos kínálatunknak köszönhetően a könyvtárak mellett a non-profit szektor más munkaadóinál vagy akár a versenyszférában is el tudnak helyezkedni;
  • ott tanulhatnak, ahová a legtöbb jelentkező szeretne bekerülni, és ahol a legmagasabb az országban a hallgatói létszám.

Ezúton is szeretném megköszönni, hogy idén is minket választottak a legtöbben, hiszen mind a BA, mind az MA informatikus könyvtáros jelentkezők tekintetében, az összes és az elsőhelyes statisztikák vonatkozásában vezetjük a rangsorokat.

A mai nap középpontjában az a könyvtár áll, amely mindenkihez elér, a falusi gazdálkodótól kezdve a városi szakközépiskolásig, vagy a fővárosi nyugdíjastól az agysebészig. A könyvtári rendszer Magyarország legnagyobb és (még mindig) leglátogatottabb kulturális intézményrendszere. Ennél fogva elméleti és gyakorlati művelőinek igen nagy a felelőssége, de – bármily furcsán is hangzik e sokszor nem a helyén kezelt, valljuk be: a közgondolkodásban számtalanszor méltatlanul alacsony presztízsű foglalkozásnak – a hatalma is.
A társadalmi különbségek mérséklése, a hordozótól független tudásmegosztás óriási alkalmazkodó- és állandó megújuló képességet követel. A könyvtárosság, illetve a könyvtártudomány – évezredek tapasztalata nyomán – olyan tudást halmozott fel, amelynek értékteremtő ereje vitathatatlan, a könyvtárosság éppen ezért hivatás, nem egy új keletű és rövid időre visszatekintő slágerszakma. Ezért is őrizzük féltve a könyvtár elnevezést, annak ellenére, hogy a korszerű könyvtár már réges régen nem csak a könyvek tára. Sokkal inkább egy, a dokumentumközpontú megközelítésen – nem csak az információforrások hordozóinak, illetve elektronizálódásának széles körű repertoárját figyelembe véve – jelentősen túlmutató komplex szolgáltató közösségi-kulturális-tudományos intézmény. Olyan közgyűjtemény, ahol már nincsenek leláncolva a könyvek, a légy zümmögését is hallani, sőt enni-inni, feküdni, de persze elmélyülten kutatni is lehet.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy intézetünk kiemelt küldetésének tartja a tehetséggondozást, a hallgatók mentorálását, amely nemcsak szervezett keretek között valósul meg, hanem tanórán kívül is. Ehhez a célhoz és a kiváló hallgatói-oktatói együttműködéshez illeszkedik szorosan a mai MLS 3, amely meggyőződésem, hogy méltó folytatása lesz az előző tanácskozásoknak. Köszönet a szervezőknek, Ritzl András informatikus könyvtáros végzős BA-s hallgatónak, az intézeti képviselet elnökének, és természetesen csapatának, hogy nem maradnak meg a minimum követelmények teljesítésénél. És amit külön öröm látni egy oktatónak, hogy a szakma szeretetével haladnak végig a képzés olykor rögös és fáradtságos útján, időt és energiát nem kímélve hoznak létre ismét egy olyan szellemi produktumot, amelyből mindannyian épülhetünk és gyarapodhatunk, ami viszi jó hírünket, és amiről még sokáig lehet és kell is beszélni.
S ha visszagondolok Nemes László 2009-ben megfogalmazott kérdésére - “Sikeres lehet-e egy tisztán hallgatói ötletekre építkező, hallgatói szervezésű konferencia, amelyet elsősorban a hallgatók számára szerveznek, annak érdekében, hogy találkozhassanak a szakma gyakorlóival, kiemelkedő szakértőivel?” – azt gondolom, hogy a válasz egyértelműen: igen. Szeretettel várjuk az MLS 4-t, 5-t és így tovább!

Eredményes konferenciát, jó munkát kívánok mindannyiuknak, az MLS 3-t ezennel ünnepélyesen megnyitom!

* 2014. május 6-án, az ELTE BTK-n megrendezetett MLS 3 konferencián elhangzott megnyitó szerkesztett változata.
** Lásd: Habók Lilla: A könyvtárügy kurrens kérdései. Az MLIS II. konferenciája. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. 2. sz. 46-49. p.
*** Lásd: Fodor János: A Fodor András hálózati életműkiadásról. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 5. sz. 31-38. p.
**** Ismertetése: Dippold Péter: E-könyvészet. A digitális könyvkultúra alapvonásai. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2014. 6. sz. 53-56. p.

Címkék