Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) irányításával – az Új Széchenyi Terv keretében – elindult az ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára (ELDORADO) komplex szolgáltatási rendszer megvalósítására irányuló projekt, amely 2014. október 31-ei határidővel zárul. A magyar könyvtári információ és dokumentumszolgáltató rendszer részeként működő szolgáltatás kiemelt célja, hogy a felhasználók digitális formában, jogszerűen hozzájuthassanak a szerzői jogi védelem alatt álló, illetve e védelem hatálya alól kikerülő dokumentumokhoz. Ennek keretében az OSZK Projektiroda célul tűzte ki az e-dokumentumok kölcsönzésére vonatkozó díjfizetési hajlandóság feltérképezését.
Online kérdőívünket közösségi oldalakon tettük közzé, valamint eljuttattuk az ODR-tagkönyvtáraknak és az informatikus könyvtáros képzőhelyeknek egyaránt. A kollégákat arra kértük, hogy tegyék elérhetővé 2014. február 10. és március 9. között honlapjukon kérdőívünket, hogy kellően árnyalt képet kaphassunk az olvasók, illetve a felhasználók elektronikus kiadványok kölcsönzésével kapcsolatos szokásairól és igényeiről.
Jelen felmérés adatait, amennyiben lehetséges volt, összevetettem egyrészt a FSZEK Király utcai fiókkönyvtára által*, másrészt a Könyvtári Intézet által** 2012-ben végzett, szintén nem reprezentatív vizsgálatok eredményeivel is.

A minta
nemek szerinti megoszlása

A minta
életkor szerinti megoszlása

A minta
legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása

Összesen 654-en töltötték ki kérdőívünket. A fentiekből is látható a minta nem reprezentatív volta, hisz’ a mintasokaság legfontosabb rétegződési adatai minden bizonnyal eltérnek az alapsokaság vagy populáció (a felmérés időpontjában Magyarország lakosságának) rétegződési arányaitól.
A mintába kerültek túlnyomó többsége 36-45 év közötti nő, az átlagéletkor 38 év. Két válaszadó nem árulta el életkorát.
A válaszadók háromnegyede felsőfokú végzettséggel, ötöde érettségivel, elenyésző számuk pedig szakmunkás vagy szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. Láthatjuk, hogy a nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzettek meglehetősen alulreprezentáltak a mintánkban, míg az érettségivel, főiskolai vagy egyetemi diplomával, tudományos fokozattal rendelkezők aránya kiugróan magas (95%). Tehát joggal állapíthatjuk meg, hogy mintasokaságunk az alapsokasághoz képest képzettebb, ezért vizsgálatunk eredménye vélhetően nem reprezentálja hűen a magyarországi lakosság elektronikus dokumentum-kölcsönzési szokásait és igényeit.

A könyvtári tagok
aránya

Megállapíthatjuk, hogy a válaszadóink több mint kétharmada (85%-a) jelenleg is beiratkozott tagja (legalább) egy könyvtárnak. Ez minden bizonnyal abból fakad, hogy online kérdőívünket nagyrészt könyvtárak honlapjáról tettük elérhetővé.
A könyvtári tagok kb. kétharmada (69%) főiskolai vagy egyetemi diplomával, ötöde (19%) érettségivel, tizedük (9%) tudományos fokozattal rendelkezik, míg 3 százalékuk nyolc osztályt vagy annál kevesebbet végzett, szakmunkás vagy szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik.

Milyen típusú e-dokumentumokat kölcsönözne
a könyvtárból?

Milyen jellegű
e-dokumentumot kölcsönözne?

470 válaszadó, a mintasokaság csaknem kétharmada (72%) nyilatkozott úgy, hogy kölcsönözne térítés ellenében a könyvtárból e-dokumentumokat. Mint a fenti táblázatokból kiolvasható, e 470 válaszadó közül a legtöbben e-könyveket, e-folyóiratokat és hangzó anyagokat, jellegét tekintve pedig szak- és szépirodalmat tulajdonképpen egyaránt szívesen kölcsönöznének. A FSZEK Király utcai fiókkönyvtára által megkérdezettek többsége (61%-a) inkább szépirodalmat kölcsönözne. Részdokumentumokat (e-cikkeket, e-könyvfejezeteket) e válaszadói kör több mint kétharmada (78%) kölcsönözne.
Mivel a fenti válaszadók nemcsak egy dokumentumtípust jelöltek meg, hanem többet is, ezért az egyes dokumentumtípusok előfordulásának összesített darabszáma természetesen több, mint azoknak a száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy kölcsönöznének térítés ellenében a könyvtárból elektronikus dokumentumokat.

Milyen formában fizetné meg az e-dokumentumok
kölcsönzését?

Mint láthatjuk, azoknak a válaszadóknak, akik kölcsönöznének térítés ellenében a könyvtárból dokumentumokat, valamivel több mint a fele (57%-a) évente magasabb beiratkozási díjat fizetne korlátlan számú e-dokumentum kölcsönzéséért. A legtöbben az éves 6000 Ft-os beiratkozási díjhoz képest 50 százalékkal fizetnének többet, azaz évi 9000 Ft-ot korlátlan számú e-dokumentum kölcsönzéséért. A válaszadók kisebbik része (43%) zömmel alkalmanként 500 Ft-ot fizetne egy e-dokumentum kölcsönzéséért.
A FSZEK 2012-es felmérése ezt nem támasztja alá, mivel abból egyértelműen az derült ki, hogy a résztvevők több mint kétharmada (77%-uk) alkalmankénti kezelési díj fizetését választaná a megemelt éves beiratkozási díjjal szemben. Ennek mértékét tekintve azonban igen nagy volt a szórás (200 Ft-tól egészen 1000 Ft/4 hétig terjedően). Tehát ez megerősíti, hogy ennél a kölcsönzési konstrukciónál átlagosan 500-600 Ft az a lélektani határ, amennyit a felhasználók hajlandóak lennének fizetni alkalmanként egy e-dokumentum kölcsönzéséért.

Az éves 6000 Ft-os beiratkozási díjhoz képest
hány százalékkal fizetne többet korlátlan számú e-dokumentum
kölcsönzéséért?

Mennyit lenne hajlandó fizetni alkalmanként
egy e-dokumentum kölcsönzéséért?

Milyen típusú e-dokumentumok megjelenítésére szolgáló
eszközzel rendelkezik?

Az összes válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik e-dokumentumok megjelenítésére szolgáló eszközökkel. A legtöbben laptoppal, személyi számítógéppel és okos telefonnal rendelkeznek, mint ahogy ez a 2012-es felmérésekből is már kiderült.

Milyen típusú e-dokumentum megjelenítésére alkalmas eszközt
kölcsönözne szívesen?

Azoknak a kétharmada (66%), akik nem rendelkeznek ilyen eszközökkel, amennyiben lenne rá lehetőség, szívesen kölcsönözne a könyvtárból e-dokumentumok megjelenítésére szolgáló eszközöket is. Legfőképpen e-könyv olvasóra, laptopra és táblagépre lenne szükségük, ahogy ez a Könyvtári Intézet felméréséből is kiderült.

* * *

Az ELDORADO szolgáltatási portfóliójában megtalálható az elektronikus kölcsönzés is, ezért e piackutatás eredménye orientáló jellegű számunkra. Az elektronikus kölcsönzés nem más, mint az elektronikus kiadványok korlátozott időtartamra történő nyilvánossághoz való közvetítése, amely a könyvtárak zárt helyiségein kívül történik. Ez az eset dokumentumok elektronikus úton, távol levő felhasználókhoz való ideiglenes eljuttatására vonatkozik.
Üzleti modellünk szerint mind a közkincseket, mind pedig az in- és out of commerce műveket is szeretnénk elektronikusan kölcsönözni. A kialakítandó licencmenedzsment felületen – terveink szerint – minden jogtulajdonos beállíthatná a különböző dokumentumszolgáltatások, így az elektronikus kölcsönzés esetében is a különböző paramétereket (pl. az engedélyezett egyidejűleg kölcsönözhető példányok számát, a példánykölcsönzés maximális számát, a kölcsönözhető példányok formátumát és árát).
Az elektronikus dokumentumok kölcsönzése esetében a dokumentum letöltődik a felhasználó számítógépére, azonban a kölcsönzési idő lejárta után az adott fájlt már nem lehet megnyitni. A jogosulatlan hozzáféréseket kemény DRM-rendszer fogja megakadályozni, a kölcsönözhető példány DRM-védelemmel, egyedi (a megrendelés későbbi azonosítására alkalmas) előlappal és vízjellel lesz ellátva.

* Kis Mariann: E-könyv és a közkönyvtárak. Egy kérdőív válaszai. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2012. 10. sz. 30-31. p.
** Tóth Máté: Mobilizált könyvtári szolgáltatások. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2013. 5. sz. 3-21. p.