Információs társadalom – Digitális Közösségi Terek

Kategória: 2013/ 7

Az információs társadalom szervez(őd)ése iránti – kezdetben külső, aztán később belső – igény a 2000-es évekre fordulván jelentkezett egyre hatványozottabb mértékben. Manapság lényegi, megkerülhetetlen kérdés az információs társadalom kiterjesztése és a mindenki számára egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása, ugyanakkor a divatos terminológiával Digitális Közösségi Terek gyűjtőnéven öszszefoglalt területek működőképes megoldásai, hosszú távú fenntartásuk és minél szélesebb elérhetőségük kevés esetben megoldottak. Az E-COOP-projekt éppen ezekre a szegmensekre koncentrál kitűzött céljaival, hogy a vidéki közösségek számára elérhető, megvalósítható, működő gyakorlatokat tárjon fel, és terjesszen el, olyanokat, amelyek segítik a Digitális Közösségi Terek továbbfejlesztését, a digitális írástudás általánossá tételét és a vonzó innovatív szolgáltatáskínálat kialakítását. A fejlettebb területeken a lakosság, a civil szervezetek, valamint a vállalkozások egyaránt igénylik e digitális szolgáltatások körének bővülését, a Digitális Közösségi Terek konstruktív létrejöttét, amelyek a XXI. század mikro- és makroközösségei számára megteremtik azt a bárhonnan elérhető fórumot, amely egyrészt revitalizálhatja az adott közösséget, másrészt pedig teljes szélességű értelemben vett kapcsolódási pontokkal szolgál: az információhoz, a tudáshoz és egymáshoz.A 2013. május 21-22-i olaszországi, célzottan Terni városába és az Umbria tartományba szervezett tanulmányút hasznosítható tapasztalatokkal, működőképes gyakorlatokkal, megvalósított és eredményességük okán adaptálásra váró konkrét példákkal a válaszok szintjén rendszerezte a témában rejlő és a témában szükségszerűen körbejárandó kérdéseket. A meglátogatott intézmények (s az ott folytatott munkák) különböző, a központi téma jelentős szegmenseire irányuló kezdeményezésekkel bizonyították, hogy az információs társadalom strukturált összetettsége olyan kiaknázható bonyolultsággal bír, amely magasabb rendű dimenzióba helyezi a Digitális Közösségi Terek szerepét az információáramlás, információfelhasználás, együttműködés, tanulás és a virtuális szociális szerveződés szintjein.

  • A Terni Köz(ös)ségi Multimédia Könyvtár (Biblioteca Comunale Terni) fejlesztései arra irányulnak, hogy a modern információs és kommunikációs technológiák bevezetése hozzáadott értékként jelenjen meg a bibliográfiai eljárások területén, így a kultúra kiterjesztett közvetítési lehetőségei mind hatékonyabban szolgálják a helyi közösség javát.
  • A CAOS (Centro Arti Opificio Siri) multifunkciós objektuma valójában egy olyan kulturális és innovációs központ, ahol a közszféra és az üzleti magánszektor partnerkapcsolatra léphet egymással, s az innovatív környezet támogatásával együttműködésük nyomán kreatív eredmények születhessenek. A három fő területet (tanulás, kultúra, partnerség) lefedő szellemi (fel)építmény lehetőséget biztosít az oktatási területek, valamint a (többnyire kortárs) kulturális irányultságú projektek mindkét oldali továbbfejlesztésére.
  • A Digital Umbria And Ideario digitális akcióprogramja az intézményi és közigazgatási innováció elősegítésére, a tömegerőforrások optimális felhasználására, valamint a környezet tervszerű fejlesztésére koncentrál.
  • A HACKLAB Terni nyílt (és éppen ezért nyilvános hozzáférésű) laborató-riuma pedig a legújabb információs és kommunikációs technológiák felhasználásával konkrét projektekhez gyűjti össze az innovatív, organikus (emberek) és digitális tudást a közös, eredményes megvalósításhoz.

Az elmélet tapasztalatai

A Digitális Közösségi Terek szervezése, szerveződése mára túlmutat azon a spontaneitáson alapuló megvalósuláson, amely nem feltételez megszabott szabály-, irány- és intézményrendszert. A digitális információáramlás formálta közösségek ugyanis elektronikus demokráciákként léteznek, ahol a civil jogok rögzítése közben elengedhetetlen tudatosítani az e-kormányzat, e-politika, e-szabályozás fogalmait is. A Digitális Közösségi Terek “beengedésének” – hogy létrejöttük egyáltalán lehetséges legyen – kiindulópontja és egyben alapfeltétele az attitűdbeli szemléletváltás, amely még a 2010-es években is roppant nehéz feladat. Hiányával nem történhet meg a nyitás az információs társadalom kiépülése felé.
A Terniben látott (kulturális) szolgáltató és tudományos intézmények célként megfogalmazott “régiós tudás összehangolása és megosztása” útiránya természetesen nem járható végig a szükséges infrastruktúra és támogató környezet (környezet mint fizikai objektumok; környezet mint szellemi értékközeg) kiépítése nélkül; az erőforrások megnyitása azonban csak a kiindulópontja mindazon lehetőségeknek, ahol a különböző hálózatok (szellemi, technológiai) egymás között interakciókba léphetnek.
A Terni Közösségi/Községi Multimédia Könyvtárban (és átvitt értelemben a CAOS Kulturális Központban is) a fő “szolgáltatási” cél az információtömegben való eligazodás elősegítése, a releváns és kurrens információkhoz történő hozzájutás támogatása. Az információk minőségi elkülönítésének fő feltétele a tudás- és ismeretanyag, ezért helyezik az oktatási feladatokat a prioritási lista elejére. Ezen felül cél az is, hogy az oktatási tevékenységeket egy európai kooperáció keretében egymáshoz igazítsák, amelyhez nagyszabású hálózatfejlesztésre van szükség.
Az online platformokon történő információáramlás megszünteti a fizikai elszigetelődést, lehetővé teszi a kooperációt helytől, nemtől, kortól, származástól függetlenül, amelyhez olyan digitális “eszközök” állnak rendelkezésre, mint a mindenki számára elérhető virtuális felületeken futó ötletek, felvetések, megoldási javaslatok; interaktív, akár prompt visszacsatolást biztosító hozzászólások; a különböző (köz)véleményfelmérés-kutatás széles spektrumú módszerei; nyílt prezentációk; letöltések. A digitális közösségépítés – amely már nem toborzást jelent, hanem sokkal inkább óriási mértékű gondozást – mind szélesebb platformhálózaton valósítható meg: Facebook, Twitter, a különböző blogok, flickR, Picassa, LinkedIn, valamint olyan tematikus oldalakon, mint Olaszországban például az ideascale.com, az eventbrite.com vagy éppen kimondottan Terni és környéke esetében az umbriadigitale.it.

Terni információs társadalma – a kézzelfogható közösségi terek

1. A (mostani) Biblioteca Comunale Terni – Multimedia Library (BCT) 2004 januárjában nyílt meg a nyilvánosság előtt (korábbi helyükről költöztek a csodálatosan felújított épületbe), amely egy brit modell alapján lett kialakítva. A funkcionálisan három épületszintre bontott elrendeződés elősegíti a különböző szolgáltatások és tevékenységek hatékonyságát:

1. szint: nagylégterű, kívülről is elérhető teremhelyiség, amely oktatásra, előadásra, kiállításokra, vetítésekre egyaránt alkalmas; restaurált, régi könyvtárterem muzeális gyűjteménnyel; tanulásra szolgáló ülőhelyek rendszere.
2. szint: szeparált tanulótermek; elkülönített, audiovizuális (CD, DVD, DVD-ROM, hangoskönyv) médiatár; kisebb, technikailag teljesen felszerelt modern konferenciaterem; újságolvasó terem; kávézó-büfé csodálatos panorámát biztosító nyitott terasszal.
3. szint: korosztályokra bontott könyvtári részlegek: 0-6 évesek; 6-14 évesek és 14-20 évesek részére; oktatási tevékenységet biztosító termek; zavartalan, önálló tanulást lehetővé tevő termek.

A BCT mára a város egyik legvonzóbb találkozóhelyévé vált, ahol a legújabb multimédiás lehetőségek felhasználásával szervezik meg a tradicionális kulturális események és rendezvények programjait. A BCT-projekt hangsúlyai döntően a felhasználókra, a szervezett programokra és a szolgáltatásokra helyeződnek, amelyek a legmodernebb innovatív irányelvekkel szolgálnak útmutatásul a személyre lebontott foglalkozások, a beszerzési politikák, az új technológiák használata, az oktatási programok és a pénzügyi források hatékony elosztásának területein. A nyilvános könyvtári beidegződések helyett az intézmény fő célkitűzése az információk, a digitális kultúra és a tudás összegyűjtése és terjesztése a helyi közösség számára a multimédiás anyagok, vagy akár az elő-iskolai szolgáltatások felhasználásával. Az új információs és kommunikációs technológiák (például a teljes mértékben számítógépekre helyezett eljárások) berobbanásukkal idővel a hagyományos könyvtári szolgáltatások egészét átalakítják, egyaránt biztosítják a helyi és távoli erőforrásokhoz való hozzáférést. A jövőbe pillantva a célok között szerepel továbbá az élethosszig tartó tanulás elősegítése, a távoktatás területére való betörés e-learning tevékenységek és virtuális osztályok/osztálytermek megvalósulásával.
2. A CAOS multikulturális kreatív hub épületegyüttese (egykori vegyipari gyár) egy frissen felújított komplexum (két színházteremmel, különféle, időszaki kiállításokra és rendezvényekre alkalmas csarnokokkal, termekkel), amely összességében úgynevezett kreatív inkubátorházként ad otthont a modern (előadó)művészeti ágak témájában szervezett belföldi és nemzetközi kiállításoknak, programoknak, fesztiváloknak. A komplexumhoz tartozik továbbá a Museum of Modern and Contemporary Art A. De Felice intézménye, a Régészeti Múzeum, a Secci Színház, egy könyvtár és egy videóterem, valamint egy kávézó-könyvesbolt. A 6000 négyzetméteres összterület tulajdonképpen a kultúra, a kísérleti munka és az innováció elkötelezett háromszögét jelenti. A CAOS úgy kötődik a megőrzendő hagyományokhoz, hogy közben – kapcsolódó projektjeivel – minden vonalon kulturális katalizátora és hajtóereje kíván lenni a további fejlesztési irányoknak. Nyílt hozzáférésű, kulturális központként definiálja magát, ahol a kreatív, fejlesztő javaslatoknak minden szinten biztosított a szabad részvétel lehetősége.
3. A Digital Umbria programja tulajdonképpen olyan “ötletbörzének” is tekinthető, amely nagymértékben járul hozzá Umbria tartomány digitális továbbfejlesztéséhez. A tervezet célja a 2014-2020-as időszakra, hogy a digitális tevékenységeket és fejlesztéseket eljuttassa azokhoz az intézményrendszerekhez, amelyek döntő befolyással bírnak a tartomány fejlődésében. Az umbriai régió mostanra jutott el a digitális paradigmaváltás küszöbére, megkezdődött azon tudás-hálózatok kiépülése, amelyek értékeket, kapcsolatokat adnak az embereknek, hogy hatékonyabban tegyék lehetővé számukra a szükséges információk elérését, megtalálását, mint a bevett “hálózati technológiák”. Ezek a változások a digitális infrastruktúra terén biztosítják a beruházások megtérülésének maximalizálását. Az Ideario pedig azon Umbria tartomány számára hasznos tervezési ötletek nyilvános konzultációja, amelyek a “digitális növekedés” témakörében beleillenek a 2014-2020-as programozási időszakba.
4. A HACKLAB Terni nyílt laboratóriuma közösségi térként kimondottan alkalmas arra, hogy az élet különböző területeiről érkezett emberek találkozzanak, és megosszák egymással tudásukat, tapasztalataikat, tanulhassanak a másiktól, illetve felfedezzék az elektronika, a tudomány és a művészetek kapcsolódási pontjait. Az Association for Social Promotion szervezete immár 2012 szeptembere óta működik; céljaik között a különféle technológiák kreatív használatának terjesztése, valamint a nyílt forráskódú hardverek és szoftverek fogalmainak közzététele szerepelnek. A HACKLAB Terni mára a robotika, a projekciós térképezés, a CNC szerszámgépek és az energiaszektor számos projektjében valósított meg fejlesztéseket, de a műszaki területek mellett például a Progetto Mandela nevű kulturális szervezet színházi produkcióinak megvalósításához is hozzájárult, részt vett különféle nyilvános eseményeken, projektbeszélgetéseken, workshopokon, Terniben és Rómában egyaránt. Több korosztály számára szervez tanfolyamokat, továbbá gyerekek részére szóló műhelygyakorlatokat a tanulási alapkészségek és -képességek fejlődésének elősegítésére.

Következ(tet)és – ami működhet itthon is

A tények vezetnek el a következtetéshez, és egyben a szükségesség indoklásához. Győr lakossága gyakorlatilag megegyezik Terni hivatalos lélekszámával, az itthoni vonzáskörzet pedig ugyancsak jelentős potenciális felhasználótömeget jelent. Győr rendelkezik egy nagy egyetemmel, amelyhez egy modern, multifunkcionális, technikai-informatikai felszereltséggel kitűnően ellátott könyvtár is kapcsolódik, valamint egy közepes méretűnek mondható főiskolai kar, továbbá olyan műszaki és humán tudásközpontok, amelyek a Terniben látott, széles értelemben tekintett közösségi terek kiindulópontjaiként képesek funkcionálni, méghozzá akár három szinten is:

  • katalizátorként,
  • fejlesztő-kezelő-lebonyolító-résztvevő partnerként,
  • felhasználóként.

A hazai trendek és attitűdök – még ha időben és volumenükben kissé csúszva és megnyirbálva is jelentkeznek – döntő százalékban követik az európai felbukkanást, rögzülést és – ami talán a legfontosabb – az eredményességet. A Digitális Közösségi Terek kérdéskörének kihívásait mára jóval meghaladják az irántuk fellépő igények, valamint mérhető szolgáltatási lehetőségeik – a könyvtárak (összkulturális intézmények) mint fizikai objektumok felé történő offline érdeklődés tendenciózus csökkenése az információs társadalom dimenzióbeli szélesedésével hatványozott online szükségletek formájában kompenzálja a felhasználók kulturális tevékenységek iránti igényét.

Nyitni kell! Meg kell jelenni az informatikai platformok széles, egyre inkább minden részterületet lefedő skáláján, különben a felhasználók száma a transzformált érdeklődés helyett valóban meredek csökkenésnek indul. Hiszen az internet adta szolgáltatási lehetőségek mára nem egy téren képesek kiváltani, felváltani a mostani könyvtári funkciókat. Ahogyan Terniben tapasztaltuk, a hagyományos és megőrzendő értékek több lábra helyezése a XXI. századi információs-technológiai lehetőségekkel szinte bizonyosan nálunk is működőképes programokként futhatnak a jövőben:

  • a különböző kulturális területek egy témán belüli összekapcsolása (pl. kiállítás, előadás, koncert, aktív cselekedtető tevékenységek stb.);
  • az oktatás fogalmának kiszélesítése – nem átvállalása, hanem minőségi és mélységi továbbfejlesztése a hagyományos oktatási objektumokon és oktatási formákon túl;
  • a fizikai határokat átlépő, virtuális-digitális felületek (honlapok-blogok, közösségi oldalak, audiovizuális fájlmegosztók, online workshopok-ötletbörzék) használata az értékgyűjtés, értékmegosztás, értékközvetítés (ahol az érték a tudás, a tapasztalat és a kreatív gondolatok) érdekében;
  • a közös európai információs hálózatokhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtése egyrészt az élő kultúra és az archivált kultúra rendszerezése, másrészt pedig a további innovációs források felhasználásainak lehetősége miatt.

A tényleges helyi tervezetek, programok, átfogó nagy projektek kidolgozása mindezen alapokon és mindezen irányokkal már “csak” a kidolgozásra várnak, ahol egyértelműen a következő hármas, térbeli koordináták mentén kell szerveződniük: tudáskoncentrálás – együttműködés, partnerség – nyitott, kimondottan konkrét akciókra irányulás. A terni tanulmányút végkövetkeztetése tehát minden értelemben az átfogó szemlélet minél előbbi megvalósítását sürgeti, hiszen a megfelelő informatikai technológiák, virtuális lehetőségek megléte mellett már csakis az emberi tényezőkön múlik a Digitális Közösségi Terek kulturális-oktatási létrejötte, meghonosodása hazánkban is. És ami a legszerencsésebb: nem a felhasználók, hanem a szolgáltatók oldaláról.

Címkék