Közgyűjtemények az oktatásért

Kategória: 2013/ 6

AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA KÖZÖS ÚTJAI

A napjainkban zajló társadalmi változások nyomán, a technológiai innováció, a környezettudatosság világméretű megjelenése és elsősorban a hosszú távú fenntarthatóság követelményének hatására felértékelődött és nélkülözhetetlenné vált az egész életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás.
A gyorsan változó társadalmi igények kiemelten szükségessé tették a tehetség, a kreativitás, a képességek és készségek fejlesztését, amelyben egyaránt meghatározó szerepe van a kompetencia-alapú képzésnek, a formális, a nem-formális és az informális tanulási formáknak.

Az Európai Unió a 2020-ig megfogalmazott stratégiája alapján arra törekszik, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága legyen, amely nagyobb arányú foglalkoztatást, jobb munkahelyeket és erősebb társadalmi kohéziót biztosítva váljék képessé a fenntartható növekedésre. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség.
A társadalom számára az emberek szellemi, testi és lelki egészségének megőrzése egyaránt fontos tényező. Az elvárásoknak megfelelni képes, rugalmas és harmonikus személyiség kialakulásához – a fiatalokat érő rendkívül sokféle hatás miatt – a család mellett az oktatási és kulturális intézmények szoros együttműködésére van szükség. Olyan együttműködésre, amely egyrészt stratégiai jellegű, és meghatározza a legfontosabb beavatkozási területeket, másrészt gyors eredményt hozó közös akciók lebonyolítást célozza.
A 2012-ben kidolgozott és 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő új Nemzeti Alaptanterv a kompetenciafejlesztés területein új lehetőségeket teremtett az iskolán kívüli nem-formális és informális képzés fejlesztésére.
Az oktatási folyamatok módszertani korszerűsödésére válaszként új, módszertanukban és technológiájukban is megújuló közgyűjteményi tartalmak és szolgáltatások megjelenítésének igénye fogalmazódott meg a 2000-es évek közepén. A könyvtárak, a muzeális intézmények és a levéltárak számára egyaránt kiemelt feladattá vált az élethosszig tartó tanulás elvárásrendszerének történő megfelelés, ennek érdekében a közgyűjteményeknek a legfontosabb iskolán kívüli oktatási helyszínné váltak. A hiteles, alternatív oktatási helyszínen túl a közgyűjtemények jelentik a digitalizáció következtében egyenlő esélyű hozzáférést biztosító virtuális tereket, valamint az új tartalommal töltődő innovatív közösségi helyeket. Ez utóbbi, a közgyűjteményeknek közösségi helyszínként történő “tér-hódítása” új kihívásokat és feladatokat tartalmazó funkció, amely az otthoni kultúrafogyasztásra is hatással lehet.
A könyvtárak, a muzeális intézmények és a levéltárak gyűjteményeik révén alkalmassá váltak a tudás és a minőségi információk gyors közvetítésére, elmélyítésére, hitelesítésére, valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére, túllépve ezzel a hagyományos iskolai tevékenységi formákon. Olyan új típusú ismeretszerzési lehetőséget biztosítanak, amely a használói és látogatói igények és érdeklődés alapján interaktív, tapasztalatra és tevékenységre épülő, saját élmények alapján motiváló, új szervezési módokat használó, problémafelvető, valamint gyakorlatorientált módszerek alkalmazási lehetőségét nyújtja. A közgyűjteményi programok és foglalkozások során alkalmazott tanulási módszerek, illetve a diákok életkori sajátosságait és a tananyag kapcsolódási pontjait figyelembe vevő könyvtár- és múzeumpedagógiai foglalkozási formák (tematikus könyvtári és múzeumi foglalkozások, szakkörök, témanapok, tehetségfejlesztő programok stb.) egyaránt sokrétűek. Az integrációra nemcsak tantervi kereteken belül van mód, hanem délutáni foglalkozások, szakkörök, táborok, projekthetek formájában is. Ezekkel a foglalkozásokkal egyrészt az egésznapos iskola megvalósítása segíthető elő, másrészt a közgyűjtemények a tehetséggondozásban is fontos szerepet tölthetnek be.
A 2007-2013. közötti fejlesztési időszak oktatást támogató tevékenységeinek és számos eredményes együttműködési formáinak hosszú távú fenntartása érdekében úgy ítéljük meg, hogy elérkezett az idő arra, hogy a két területen meglévő szinergiákat megerősítsük, és a közös célokhoz közösen keressük az utakat.

A KÖZGYŰJTEMÉNYEK ÉS AZ OKTATÁS KAPCSOLATÁNAK EDDIGI EREDMÉNYEI

Jogszabályi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény iránymutatásait követve készült el a Nemzeti Alaptanterv, amelynek megújult oktatási tartalma felmenő rendszerben 2013. szeptember 1-től kerül bevezetésre. Az új Nemzeti Alaptanterv és az ahhoz kapcsolódó kerettanterv a kompetenciafejlesztés területein új lehetőségeket teremtett a formális oktatás mellett az iskolán kívüli nem-formális és informális képzés fejlesztésére, amelynek keretében nevesítve is feltüntette a könyvtári és a múzeumi foglalkozásokat.
Ezen irányokat is szem előtt tartva a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2012. évi módosításakor a közgyűjtemények alapfeladatai bővítésre kerültek, a hozzáférés lehetőségeinek kiterjesztésével biztosítva a nevelési és oktatási intézmények tevékenységeinek hosszú távú támogatását. A közgyűjtemények számára is kiemelt feladattá vált az információközvetítés és az élethosszig tartó tanulás elvárás-rendszerének történő megfelelés, annak érdekében, hogy a legfontosabb iskolán kívüli oktatási helyszínné váljanak.
Ebben az előremutató folyamatban némiképp visszalépésnek tekinthető a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet egy újonnan bevezetésre kerülő rendelkezése, amely adminisztratív oldalról jelentősen megnehezítette a közgyűjtemények oktatási hasznosítását, így nincs összhangban a Nemzeti Alaptanterv eszmeiségével.

A könyvári, múzeumi és levéltári fejlesztések az oktatás támogatására 2008-2013 között

A felhasznált forrás összesen: 22 milliárd forint (TIOP- és TÁMOP-programokban).
A könyvtári szakterület 2008-ban a Portál-programban határozta meg fejlesztési stratégiáját, amely a különböző típusú könyvtárak (közkönyvtárak, felsőoktatási könyvtárak, országos szakkönyvtárak és egyéb könyvtárak, például iskolai, múzeumi stb.) összehangolt fejlesztési lehetőségeit foglalta magában a minőségi oktatás támogatásához.
A fejlesztések átfogó célja az volt, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minőségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését. Kiemelt célként határoztuk meg, hogy a hozzáférés területi különbségei 2013-ra eredményesen csökkenjenek. Ez alapján építettük fel TÁMOP- és TIOP-pályázati konstrukcióink tevékenységrendszerét (az információ biztosítása érdekében IKT és szolgáltatásfejlesztés, az országos szolgáltatások kiemelt kezelése, a 24 órás szolgáltatások kialakítása tértől és időtől függetlenül, az olvasáskultúra fejlesztése országos szinten, a közösségi szolgáltatások fejlesztése és a mindezt megvalósító magas fokú szakismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező könyvtárosok képzése).
Az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy elkezdődött a könyvtárak infrastrukturális megújulása, ami a modern szolgáltatások bevezetéséhez és az információs műveltég elsajátításban nyújt nagy segítséget használóink számára. A fejlesztések révén többek között nőtt az oktatást támogató adatbázisok száma (tankönyvbázisok, digitális könyvtárak kialakulása) és a könyvtárak által kifejlesztett programsorozatok (olvasáskultúra-fejlesztő programok, szövegértést támogató foglalkozások, kreativitást és kulcskompetenciákat támogató készségfejlesztés) száma, amelyen nagyon sokan (795 165 fő) vettek részt a gyermek- és ifjúsági korosztályból. Az iskolákkal kötött együttműködések a fenntartási időszak végéig szólnak, ami öt év. A kifejlesztett minőségi programok fenntarthatósága érdekében szükség van az oktatási terület fogadókészségének fenntartására.

A múzeumi szakpolitikai stratégia egyik kiemelt fejlesztési célja is a szemléletváltás elősegítése volt. Ennek részeként kapott prioritást a múzeumok oktatási hasznosításának, a múzeumpedagógiai szolgáltatások megújításának kérdésköre. E célból jött létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központja, amely országos hatókörrel a módszertani képzés bázisává vált.
A pályázati konstrukciók hosszú távú céljaként az oktatási intézmények és a múzeumok közötti szorosabb együttműködések kialakítását és az oktató- és iskolabarát múzeummá válást tűzte ki a szakterület, ennek érdekében sor került a múzeumi nem-formális és informális tanulási keretek, új múzeumpedagógiai formák és módszerek kidolgozására, megismertetésére és bevezetésére. A múzeumok az iskolai tananyaghoz és tantervekhez szervesen kapcsolódó, a tanmenetbe beépíthető múzeumi foglalkozásokat dolgoztak ki, ennek köszönhetően jelentősen nőtt az iskolai csoportok számára tartott foglalkozások száma.
Az eddigi eredmények egyértelműen alátámasztják: rendkívül jelentős felhasználói igény van a múzeumok magas minőségű, korszerű szolgáltatásaira, az innovatív tartalomfejlesztésre. Ugyanakkor a megindult pozitív folyamatok megakadhatnak és egyszeri akcióvá egyszerűsödhet a pályázati program, ha nem történnek további hazai beavatkozások, és nem megy végbe gyökeres szemléletváltás mind a kulturális szolgáltatói, mind a befogadói oldalon. A jelenlegi fenntartási kötelezettség elsősorban a programkínálat megtartására vonatkozik, és nem számol a szolgáltatást igénybevevők passzivitásának súlyos következményeivel.
Amennyiben nem történik érdemi előrelépés a szolgáltatásokat igénybevevők (iskolák, pedagógusok) érzékennyé tételére, a program eredményei elenyésznek. A pályázat kiemelt eredménye ugyanis az intézmények szolgáltatási “lábának” megteremtése volt: a nyertes múzeumok jelentős többletmunkát vállaltak, amelynek feltételeit a pályázat megteremtette, de a továbbiakban csak akkor van lehetőség a minőségi szolgáltatások fenntartására, ha erre megfelelő kereslet van, és jelentős az az igénybevevői kör, amelyik tartósan számít az adott szolgáltatásra.
A visszajelzések alapján a szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége csak a támogatásnak köszönhetően élt a lehetőséggel és vehette igénybe a szolgáltatásokat, így a projektek lezárultával, a szolgáltatások ingyenességének megszűnésével nagyon súlyos visszarendeződés következhet be. Ennek elkerülése érdekében több tárca összefogásával program kidolgozása javasolt.

A levéltárak a TÁMOP-program révén élményszerű tudásszerzést biztosítottak a tanulók számára, a kulturális nevelés, a nem-formális és informális tanulás, a kompetencia alapú fejlesztés élményét. Az iskolák történelemoktatásához kapcsolódva a tanulók eredeti helytörténeti dokumentumokat tanulmányozhattak, amelyek kézzelfogható közelségbe hozták és kiegészítették a tananyagot. A helyi történelmi események és szereplők bemutatásával, a levéltári dokumentumok elemzésével, az intézményben folytatott sokrétű szakmai munka különböző fázisainak demonstrációjával a levéltárak hozzásegítették a tanulókat kreatív képességeik kibontakoztatásához, hátrányaik kompenzálásához, valamint az információhoz való hozzájutás körének szélesítésével a társadalmi integrációhoz. A kulturális nevelés eszközeit alkalmazó program eredményeképpen megvalósult a tanulók sokoldalú képességfejlesztése, fejlődött a kapcsolatteremtő, önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük, bővült – a közgyűjtemények segítségével kialakított – versenyképes tudásuk. A pályázati program nagymértékben hozzájárult a levéltárak kulturális, közművelődési és oktatási feladatainak hatékony kibővítéséhez, “iskolabarát” tevékenységi körének szélesítéséhez.

Hazai forrású programok

A közgyűjtemények kifejezetten oktatási célú hasznosításának elősegítése érdekében került megrendezésre a 2008/2009-es tanévben a Reneszánsz túrák Magyarországon elnevezésű pályázati program 200 millió forintos pályázati kerettel. A 89 helyszínen meghirdetett 150 különböző foglalkozás 35 000 diákot mozgatott meg. Ennek folytatásaként a 2009/2010-es tanévre is meghirdetésre került a KUL-Túra Élmény pályázat 200 millió forintos kerettel. A múzeumok mellett a könyvtárak és a levéltárak által hirdetett programokra is pályázhattak az iskolák és az óvodák. A sikeres programok 140 közgyűjteményben, 442 iskola részvételével, 50 000 diák számára tették lehetővé a közgyűjtemények meglátogatását és a foglalkoztató programokon való részvételét.
Könyvtárak és muzeális intézmények kedvezményei
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény alapján a könyvtár látogatása mindenki számára ingyenes. A 16 év alattiak és a 70 év felettek beiratkozása is ingyenes, míg a diákoknak 50 százalékos kedvezmény jár a beiratkozási díjból – a nyilvános a könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről szóló 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a pedagógusokat is ingyenes könyvtárlátogatás illeti meg.
A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet alapján az állami fenntartású muzeális intézmények állandó kiállításaira érkező 26 év alatti fiatalok, amennyiben előzetes bejelentés alapján, szervezett oktatás keretében, csoportosan érkeznek, szintén ingyen léphettek be.
A kedvezmény célja az volt, hogy a kiállítások látogatása az iskolán kívüli tanulás, a közoktatási hasznosítás és a tananyagba való beépülés céljait szolgálja. Ez az alapvető törekvés ugyanakkor csak korlátozottan érvényesült, mivel az ingyenes múzeumlátogatás lehetőségét a csoportok egy része nem kapcsolta össze a múzeum által kínált pedagógiai, közművelődési szolgáltatásokkal. Ezzel a látogatás hatékonysága nagymértékben csökkent, a kedvezmény nem felelt meg az intézkedés bevezetésekor megfogalmazott szakmapolitikai elvárásoknak, így 2011 nyarán a szervezett diákcsoportok ingyenessége megszűnt, de a 26 év alatti fiatalok továbbra is 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják a kiállításokat.
A külföldi példákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ennek a célcsoportnak a megszólítása nem csupán hazai törekvés és feladat. 2010 óta az osztrák állami múzeumokba ingyenes a belépés a 19 éven aluliak számára. Ennek az oktatás- és kultúrpolitikai lépésnek a bevezetése óta már 2,2 millió fiatal vette igénybe a kedvezményt. A fiatal látogatók számának növekedésére való tekintettel 2010 óta az Osztrák Oktatási és Kulturális Minisztérium egymillió euró támogatást adott a kezdeményezésben részt vevő múzeumoknak, hogy múzeumpedagógiai programokat és vezetéseket szervezzenek a fiataloknak.
Az országos múzeumok látogatásáról szóló 1160/2002. (IX. 26.) Korm. határozat alapján az általános és középiskolák, nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulói – a nemzeti és egyetemes kulturális örökség javainak megismerése érdekében – az iskola által szervezett csoportos utazás keretében díjmentes vasúti utazás igénybevételével látogathatják az országos múzeumokat, továbbá az Országházat.
Összegzés
A kulturális intézményrendszer fejlesztését szolgáló intézkedések eredményeinek fenntartása és kiteljesítése érdekében indokolt a kulturális intézmények élethosszig tartó tanulást és minőségi oktatást szolgáló tevékenységeinek támogatása.
Nehezíti a közgyűjtemények helyzetét, hogy amint a képzési és foglalkoztató programok és szolgáltatások teljes ingyenessége megszűnik, vagyis az igénybevevői oldalon költségek jelentkeznek, a kulturális intézmények élethosszig tartó tanulást segítő szolgáltatásainak célcsoportjai közül elsőként éppen a legrászorultabbak eshetnek ki, ami ellentmond a jogszabályok által is deklarált alapelvnek: a kulturális javakhoz történő széles körű és egyenlő hozzáférés követelményének.
A közgyűjtemények oktatási célú használatának elősegítése érdekében az oktatási és kulturális terület között erősíteni kell a párbeszédet, fel kell térképezni az együttműködés már meglévő formáit, és meg kell határozni a továbblépés lehetséges irányait.
Jelen tervezet erre tesz javaslatot az együttműködés alappilléreinek (4K) meghatározásával:
l kerettantervhez kapcsolódó módszertani ajánlás,
l képzés új irányai,
l kulturális tér-hódítás (konkrét beavatkozások),
l kommunikáció.
A kultúra (közgyűjtemények) és oktatás jövőbeli kapcsolódása


Címkék