A Kulturális törvény legutóbbi módosítása
Az Országgyűlés 2012. október 8-án fogadta el a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Kultv.) legutóbbi módosításait,1 amelyek nagy része 2013. január 1-jén lépett hatályba.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mhötv.) 13. §-a, valamint 20-23. §-ai szintén 2013. január 1-jétől meghatározzák a települési-községi, (megyei jogú) városi, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatait. Ennek értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása.2 A feladatok tartalmát, azok részletes szabályait, minőségi követelményeit a Mhötv. a szaktörvényekre, így esetünkben a Kultv.-re bízza.A Kultv. jelenlegi módosításával a megyei könyvtárak a megyeszékhely megyei jogú város fenntartásába kerültek.
A megyei intézményfenntartó központok fenntartásában levő megyei intézmények települési önkormányzatok fenntartásába történő átadását rögzítő megállapodást 2012. december 15-éig kellett megkötni.
Az átadott megyei könyvtárak esetében a folyamatos és zavartalan könyvtári ellátás érdekében az ingó vagyon és a dokumentumállomány a megyeszékhely megyei jogú városok tulajdonába került 2013. január 1-jétől, míg az ingatlan az állam tulajdona marad.
Mint fentebb már említettem, a megyei könyvtárak 2013. január 1-jétől a megyeszékhely város fenntartásába kerültek, ezért a Kultv. 64. §-ának módosítása is szükségessé vált, amely módosítások összhangban vannak a Mhötv.-ben meghatározott települési önkormányzati feladatokkal is. A vonatkozó paragrafus értelmében a települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Ezt a feladatot az önkormányzatok nyilvános könyvtár fenntartásával teljesíthetik, vagy lakosaik számára megrendelhetik a könyvtári szolgáltatást a megyei könyvtártól. A kistelepüléseknek 2012. december 31-éig kellett megkötniük a megállapodást az illetékes megyei könyvtárakkal.
A Kultv. 67. §-a a tizenötezer fő feletti lélekszámú városok esetében elsősorban a nyilvános könyvtári ellátás önálló intézményként történő működtetését javasolja annak érdekében, hogy a lakosság megfelelő minőségű könyvtári szolgáltatásokat vehessen igénybe. Ugyanakkor a Kultv. új, 91/A §-a a tizenötezer főnél kisebb lakosságszámú települések esetében hangsúlyozza azt a kulturális koncepciót, amely szerint e települések önkormányzatai a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladataikat a célszerűség és indokoltság alapján közös szervezetben (nem feltétlen költségvetési szerv keretében) lássák el, figyelembe véve a gazdaságosság és hatékonyság követelményét.
A könyvtári feladatellátás új modelljét a Kultv. módosításai alapján még nem tudjuk teljes körűen felvázolni, mivel a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerről (KSZR) készülő jogszabály elfogadása még folyamatban van. Annyit azonban már tudunk, hogy a Kultv. 66. § g) pontja értelmében 2013. január 1-jétől a megyei könyvtár működteti a KSZR-t, ugyanakkor a feladatellátásba a városi könyvtárak is bevonhatóak lesznek. Ennek megszervezése az adott megyei ellátást szervező megyei könyvtár feladata lesz.
A Kultv. legutóbbi módosításáról bővebben a Korszerű könyvtár című kézikönyvben olvashatnak.3
A nyilvános könyvtárak jegyzékének 2012. évi változása
2012-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – négy nyilvános könyvtári jegyzék4 jelent meg, ebből a Hivatalos Értesítő 2012. évi 56. számában a teljes nyilvános könyvtárak jegyzéke megjelent. A tavalyi évben a nyilvános könyvtárak jegyzékére összesen 11 könyvtár kérte felvételét, végül 9 könyvtár, vagyis a jelentkezők 80 százaléka került fel ténylegesen. A kilenc, jegyzékre felkerült könyvtár alaptevékenység szerinti megoszlása:
A 2011. év végi állapothoz képest5 1112-ről 1053-ra csökkent a nyilvános könyvtárak száma. Egyrészt az említett 9 könyvtárat felvettük a jegyzékre, másrészt a 37. jegyzékről 19, a 38. jegyzékről 23, a 39. jegyzékről 14, a 40. jegyzékről 12 könyvtárat, azaz összesen 68 könyvtárat töröltünk az önkormányzatok, illetve a fenntartók kérésére vagy a szakfelügyeleti jelentések alapján. Mindazonáltal megállapítható, hogy 2009 óta az előző évekhez képest lényegesen kevesebb könyvtárat töröltünk a jegyzékről.6
A nyilvános könyvtárak jegyzéke 2002-2012
Az elmúlt tíz év adatait áttekintve megállapítható, hogy míg a nemzeti és a nemzeti gyűjtőkörű könyvtár, továbbá a megyei és az országos szakkönyvtárak száma nem változott a nyilvános könyvtárak jegyzékén, addig szignifikáns csökkenés mutatkozik a községi könyvtárak (-63,5%), a kettősfunkciójú, községi és iskolai könyvtárak (-59%) és a munkahelyi könyvtárak (-38%) számában és arányában. A községi könyvtárak esetében ez a nagymértékű csökkenés a mozgókönyvtári szolgáltatás megrendelésével magyarázható, míg a korábban a szakszervezetek által fenntartott könyvtárak a rendszerváltozás után különböző egyesületek és alapítványok által fenntartott munkahelyi könyvtárakká váltak, amely alapítványok az idők során megszűntek, így törölni kellett az általuk fenntartott gyűjteményeket is a jegyzékről.
A tavalyi évben a digitális könyvtári feladatokat ellátó Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. is kérte levételét a jegyzékről, mivel a korábban általa működtetett Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) kezelésének, fenntartásának és működtetésének feladatát a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 218. §-a alapján 2011. március 31-étől a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el. A Hatóság Médiatanácsa 801/2011. (VI. 22.) sz. határozata értelmében a Médiatanács a NAVA-t a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapban (MTVA), az Alap archiválási tevékenységeivel hatékonyan együttműködtetve kezeli. A NAVA jelenlegi fenntartója az MTVA Digitalizációs Műhely Kft.
Többen kérdezték tőlünk, hogy miért töröltük a 39. jegyzékről a Szent István Egyetem – Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeumot, a Szent István Egyetem – Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Könyvtárát, a Szent István Egyetem – Jászberényi Főiskolai Kar Könyvtárát és a Tessedik Sámuel Főiskola Könyvtárát. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2012. március 20-án a Könyvtári Intézetbe beküldött Szent István Egyetem szmsz-kivonatának értelmében a Szent István Egyetem Egyetemi Könyvtára szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében, ugyanakkor a hálózatába tartozó valamennyi szakkönyvtár is szerepel továbbra is a jegyzéken, de az integráció miatt csak egy tételként jelennek meg az Excel-táblában, ellenben a nyilvános könyvtárak adatbázisában valamennyi könyvtár adata megtalálható.
Örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben a jegyzéken szereplő szakkönyvtárak száma 60 százalékkal emelkedett. Fontosnak tartom kiemelni, hogy 2012-ben ismét két szakkönyvtár, nevezetesen a MH 25. Klapka György Lövészdandár Csapatkönyvtára és a MOL Nyrt. Információ és Dokumentum Szolgáltatás, Könyvtár is kitárta kapuit a nagyközönség számára. Továbbá egy főiskolai könyvtár, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Könyvtára is felkerült tavaly a jegyzékre.
A 2012-ben a jegyzékről elutasított két könyvtárból egy szakkönyvtár és egy munkahelyi (szakszervezeti) könyvtár volt. Az elutasítások fő okai egyrészt, hogy a beküldött dokumentumokban nem egységes a könyvtár névhasználata; másrészt az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok közül hiányzott a Kultv.-re való hivatkozás; harmadrészt nem küldték be az szmsz mellékleteit (pl. Könyvtárhasználati Szabályzatot, Számítógép-használati Szabályzatot stb.).
2009 óta a köztársasági elnök egy nagyközségnek sem adományozott városi címet. 2010-ben, az általános országgyűlési és önkormányzati választások évében eleve nem lehetett városi címet elnyerni.7 Az elmúlt két évben pedig a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére felkért szakértői bizottság a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben se 2011-ben, se 2012-ben nem javasolta városi cím adományozását. Ennek oka egyrészt, hogy 2012-ben a járási rendszer kialakítása még folyamatban volt; másrészt a Mhötv. rendelkezései fokozatosan léptek hatályba, köztük 2013. január 1-jén a várossá nyilvánításra vonatkozó új szabályok. Ráadásul szintén 2013. január 1. napjától hatályos a 321/2012. (XI. 16.) kormányrendelet a területszervezési eljárásról, benne a várossá nyilvánítási eljárással.
A 2012. év végéig csak a 2009-ben várossá nyilvánított Gyönk küldte be a Könyvtári Intézetbe a hitelesített, módosított alapító okiratát. A lenti táblázatban szereplő városok könyvtárainak alapító okiratát továbbra is várjuk. A városi könyvtárak közül hármat felvettünk, kettőt pedig töröltünk a jegyzékről, de közülük egy olyan város volt, amelyet törlés után pár hónappal visszavettünk a jegyzékre, mert beküldte módosított, hitelesített alapító okiratát.
Városi címet kapott települések, amelyek módosított alapító okiratát továbbra is várjuk8
JEGYZETEK
1 A Magyar Közlöny 2012. évi 140. számában (X. 25.) megjelent a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény.
2 Mhötv. 13. § (1) bek. 7. pont.
3 Amberg Eszter: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) legutóbbi módosításáról. = Korszerű könyvtár. (Szerk.: Dán Krisztina, Fehér Miklós.) RAABE, 2013. február.
4 Hivatalos Értesítő, 2012. 10. sz. 1444-1447. p.; Hivatalos Értesítő, 2012. 25. sz. 4079-4083. p.; Hivatalos Értesítő, 2012. 35. sz. 6189-6193. p.; Hivatalos Értesítő, 2012. 56. sz. 10397-10483. p.
5 Vö.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 4. sz. 9. p.
6 2005-ben 71, 2006-ban 165, 2007-ben 439, 2008-ban 256, 2009-ben 86, 2010-ben 59, 2011-ben 72 könyvtárat töröltünk a jegyzékről.
7 Ld. a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. tv. 3. § (1) bek.
8 2006-ban, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben egy nagyközség sem kapott városi címet, a 2007-es városok nyilvános könyvtárainak hitelesített, módosított alapító okirata pedig maradéktalanul beérkezett a Könyvtári Intézetbe.