A magyar könyvtáraknak az utóbbi években nem volt szakmai irányítása, emellett tovább folytatódott belső és külső okokra egyaránt visszavezethető súlytalanodása. E “kegyelmi állapot” lehetőséget ad arra is, hogy önszerveződési folyamatok induljanak be. Ugyan ezek térnyerését gátolják a korábbi évtizedek feudális-posztkádári jellegű irányítási mechanizmusai, illetve a monoton csökkenő pénzügyi keretek, az anakronisztikus jogi szabályozás és a máig ható személyi kontraszelekció – amelyek együttes eredménye a könyvtárimázs romlása -, a terep paradox módon e figyelemhiány által mégis ad lehetőséget az egyéni innovációra és szinte korlátlan terepet az együttműködésre. Sőt! Nincs elvi akadálya annak sem, hogy a fejlődés néhány lépését kihagyva a mai kurrens nyugati eredményeket építsük be a könyvtári rendszerbe, időnként pedig azokat is megelőző intézkedéseket hozzunk.

Könyvtári vízió: olyan szolgáltató rendszer, amely fizikai és virtuális célcsoportok céljainak megvalósulását segíti információs, közösségi és oktatási igényeinek szolgálatával, a gazdaság, a társadalom és a kultúra szereplőivel együttműködve.

1. Az információs és könyvtári tőke felmérése és elemzése
2.
Súlyponti területek:
1. információszolgáltatás,
2. közösségi funkció,
3. oktatási funkció,
4. munkaerő-gazdálkodás,
5. dokumentummenedzsment, digitalizálás.

Tevékenységek
1.1. Legjobbgyakorlat-gyűjtemény. Hazai és külföldi könyvtári és ahhoz kapcsolódó (webes felület, akár blog) elkészítése (és folyamatos karbantartása) a súlyponti területeken.
1.2. Erőforrások feltérképezése és folyamatosan frissített állományának közzététele.
A) Anyagi tőke (könyvtárépületek, rendszerek és berendezések, adatbázisok, dokumentumállomány stb.) kataszterének elkészítése.
B) Tudástőke: tényleges teljesítménnyel, innovációs potenciállal rendelkező munkaerő felderítése a könyvtári rendszeren kívül és belül, felkérése együttműködésre (feladatok meghirdetése, virtuális munkacsoportok megalkotása). Könyvtárosi kataszter létrehozása, részben 2.0 alapon, a meglévő adatbázis (Könyvtári Ki Kicsoda, Könyvtári Intézet) kibővítésével és folyamatos frissítésével.
C) Szervezeti tőke: felmérések a hazai könyvtárak szervezeti kultúrájával, működési hatékonyságával, vezetésével kapcsolatban, rendszeres munkaegészségügyi felmérés (benne: veszélyforrások feltárása, jó gyakorlatok).
D) Ügyféltőke: a könyvtári és információs rendszer használatának és hatásainak felmérése, nemcsak a tényleges, hanem potenciális használók körében; azaz a könyvtári szolgáltatás teljesítményének elhelyezése a hazai lakosság informálódási szokásainak tükrében.
1.3. Értékláncok azonosítása a könyvtári rendszeren belül és a kapcsolódó, vele részben vagy egészben párhuzamos folyamatok felmérésével.
1.4. Teljesítményértékelés. A versenyképes és nem versenyképes könyvtári területek azonosítása.

2. A könyvtári fő értékláncok kiválasztása és menedzselése

Tevékenységek
2.1. Finanszírozás. Használó-, használat-alapú rendszer bevezetése: a támogatott intézmények támasztanak fizetőképes keresletet az őket kiszolgáló rendszerek felé (digitalizálás, dokumentumellátó rendszer, könyvtári intézetek stb.), amelyek ezért ilyetén piacuknak megfelelően nyújtják a szolgáltatásokat. (Esetleges ösztönzésük pl. telepített mellett mobil digitalizáló műhelyek létrehozása). Az ODR átalakítása szolgáltató- helyett keresletvezérelt rendszerré.
2.2. Újjáalakítás. A könyvtári rendszer által működtetett nem versenyképes vagy azzá nem tehető területekről való kivonulás, a versenyképessé tehető területek javára történő átcsoportosítással; a párhuzamos, illetve az értékláncot nem kellően támogató tevékenységek visszafogása, az erőforrások átcsoportosítása, egyesítése.
2.3. Együttműködési modellek. A helyi jó gyakorlatok felhasználásával megalkotott keretek és modellek, országos viszonylatban helyi viszonyokra való adaptálása (lásd: jógyakorlat-gyűjtemény). Települési ellátásában lehetséges szövetségesek esetében pl. posta, vegyesbolt, kocsma, kávézó, polgármesteri hivatal, iskola, plébánia, közlekedési vállalat stb.

3. Együttműködés

Tevékenységek
3.1. Márkaépítés. A könyvtári teljesítményt a használó és ne a könyvtár(os) kommunikálja, e folyamat serkentője azonban lehet a könyvtár. Az egyes használói csoportok céljainak elérése jelzi a könyvtár eredményességét, azért a könyvtár készüljön fel a települések tőkevonzó-képességének szolgálatára és kommunikálására (pl. közkönyvtár esetén), az oktatói tevékenység eredményességmutatóinak és a továbbtanulási, elhelyezkedési arányok növelésére (iskolai és felsőoktatási könyvtárak esetében stb.).
3.2. Humánerő-fejlesztés. A könyvtárosképzés szorosan működjön együtt olyan oktatási irányokkal, amelyek a könyvtári tevékenység során az együttműködéshez szükséges tudásokat biztosítják (így pl.: médiaipar, hírszerzés, kommunikáció, közgazdaság …). A könyvtárosok továbbképzése során szintén legyen alapvető motívum e “határterületekkel” való szoros együttműködéshez szükséges ismeretek megszerzése.
3.3. Közös informatikai rendszer kialakítása
Dokumentum-előállítókkal, -terjesztőkkel és -szolgáltatókkal, médiavállalkozásokkal, digitalizáló műhelyekkel, adatbázis-szolgáltatókkal és más érdekeltekkel együttműködés közös dokumentum-nyilvántartási és szolgáltatási elektronikus rendszer megalkotásában. E munka egyik inputja lehet a MOKKA is.
A rendszer használói:
- Végfelhasználó: megtalálhatja a számára szükséges dokumentumokat a rendszer egészében, és a neki megfelelő formátumban (kölcsönözhető, újranyomtatott, könyvesbolti, antikváriumi, e-formátumú DRM-mel) juthat hozzá, adott esetben mikrotenderezés által.
- Tartalomszolgáltatók: közvetlenül tájékozódhatnak a dokumentumpiaci igényekről, hogy a legmegfelelőbb tartalmat szolgáltathassák, illetve figyelik saját termékeik forgását.
- Rendszer menedzselői: azonosíthatják a fölösleges kapacitásokat, illetve a hiányokat, az erőforrások leghatékonyabb elosztása érdekében.
A rendszer funkciói:
- Piaci információ: a dokumentumpiac egészének kihasználására és menedzselésére az elektronikus köteles példány kezelésétől az archiválásig, selejtezésig.
- Állománymenedzsment: a könyvtári dokumentumállományok bizonyítékokon alapuló igényekhez igazítása, könyvári ellátórendszeren belül lebegő állomány.
- Könyvtári dokumentumkövetés: az ISSN adásától az elektronikus köteles példányokon keresztül a rendszerszintű állományszabályozásig.
Technikai szempontok:
- Nyílt forráskódra épített rendszerek jellemzően nem könyvtárakban, hanem tendereztetett szolgáltatók felhőrendszerében működnek.
- Rugalmasság és bővíthetőség. A rendszer legyen alkalmas arra, hogy adatai más rendszerekhez minél inkább kapcsolódhassanak. Így adatbányaként legyen lehetőség a lakossági információigény feltérképezésére és előrejelzésére is, amely a tervezés alapjává válik. Szintén legyen alkalmas a dokumentálásra is, a későbbi, jogilag szabályozott visszakeresésre.
3.4. Önszabályozás serkentése. A piaci alapon működő rendszer tevékenységi körükben és területileg terjeszkednek, szakosodnak, különösebb beavatkozás nélkül.
3.5. Konzorciumok fejlesztése országos és nemzetközi szinten (dokumentum-beszerzés és -szolgáltatás, online zenei szolgáltatás, online szakirodalomellátás).
3.6. Könyvtári terek korszerűsítése (shop-koncepció) a harmadik hely szemlélet alkalmazásával, a lehetséges, könyvtáron kívüli érdekcsoportok (elsősorban információügy, közösségi szolgáltatások, rekreáció és oktatás) bevonásával. Pályázatok kiírása a témában, amely előírja a követő elemzések végzését és a tapasztalatok szétsugárzását is.
3.7. Internetarchívum megteremtése vagy szorgalmazása a többi érdekcsoport bevonásával.

4. Folyamatos teljesítménymérés és értékelés; a rendszer finomhangolása (visszacsatolás)

4.1. Gördülő tervezés: a stratégia évenkénti finomhangolása – az információs, rekreációs és oktatási szektorok szempontjainak bevonásával. A stratégiai célok évenkénti kommunikálása.
4.2. Teljesítményértékelő rendszer. Újjáalakítása a használók céljainak elérése oldaláról (pl. a település tőkevonzó-képessége, a hallgatók elhelyezkedési esélyei stb.). Majd ennek évenkénti finomítása – alkalmazkodva a környezeti változásokhoz és a gördülő tervezés során meghatározott változásokhoz. A meglévő minőségirányítási rendszerek eredményességének és hatékonyságának megteremtése.
4.3. Munkaerő-értékelés. A munkatársak testre szabott éves, személyes értékelésének bevezetése, amelynek része a 180 fokos értékelés is (beosztott, munkatárs és felettes egyaránt értékel – az önértékelés mellett). Munkaerő-tanúsítási rendszer alkalmazása Szlovákia, Horvátország, Románia után hazánkban is (vö.: CERTIDoc).
4.4. Hatékonyság- és teljesítménynövelés. A teljesítményértékelő rendszer adatai alapján a használati mutatók évről évre való javítása, a szereplőkkel való konzultáció által.
4.5. Szolgáltatási szint szerződése (SLA). A rendszer működési tapasztalatai és külföldi könyvtárgazdasági minták alapján szolgáltatási szint szerződések megalkotása, amelyek adott ráfordítások mellett adott teljesítési paramétereket garantálnak a könyvtári szolgáltatásokat megrendelő fenntartók számára. E rendszer és a használói felmérések legyenek a könyvtárak és könyvtárosi teljesítmények elismerésének objektív alapja.

A társadalom könyvtárképe folyamatosan változik, és egyre gyakrabban kérdőjeleződik meg a hagyományos könyvtár léte is. Ennek oka feltehetően a könyvtárak alkalmazkodó-, társadalmi válaszadóképességének gyengesége. Mivel azonban az információs, rekreációs és oktatási igények csökkenését egyáltalán nem tapasztalhatjuk, okunk van azt gondolni, hogy a könyvtár hagyományos funkcióinak újjáalakításával éppen feladatainak kiterjesztése valósítható meg. Ennek feltétele a rendszer sokak számára fájdalmas újratervezése.