Péterfi Rita szociológus – miután felmérte a 20 és 30 év közötti magyar fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásait* – 2011 tavaszán végezte el azt a vizsgálatot, amelyről “Befolyásos” emberek: a pedagógusok és a könyvek című kötetében számol be. A szerző a Hatágú Síp Alapítvány által kezdeményezett kutatásában budapesti középiskolai tanárok** olvasási és könyvvásárlási szokásait vizsgálja.
A Gutenberg János Könyvkereskedelmi Szakközépiskola diákjai a főváros 21 kerületének 50 középiskolájában 300 pedagógust (72% nő, 28% férfi; az átlagéletkor 42,8 év) kerestek fel. A kutatás kérdőíve “Kérdőív pedagógusok könyvolvasási- és vásárlási szokásairól” címmel a kötet mellékletében található meg.
A könyvolvasás tekintetében a szerző megállapítja, hogy a megkérdezettek 58 százaléka rendszeres olvasó, azaz havonta legalább egy könyvet elolvas. Leginkább a klasszikus szerzők műveit kedvelik (74,3%), legkevésbé a fantasztikus (21,3%) és az ezoterikus (14,0%) irodalmat. A legkedvesebb szerzők listájának élén mindkét nemnél azonos szerzők: Mikszáth Kálmán, Wass Albert és Dosztojevszkij áll. A hölgyeknél Szabó Magda, Márai Sándor és García Márquez, a férfiaknál Rejtő Jenő és Asimov került még a leginkább kedvelt szerzők közé. A legmeghatározóbb olvasmányélmények összesített listájának első öt helyén az alábbi művek szerepelnek: Márquez: Száz év magány (15 szavazat); Gárdonyi Géza: Egri csillagok (11 szavazat); Bulgakov: A Mester és Margarita (11 szavazat); Tolkien: A Gyűrűk Ura (11 szavazat); Szabó Magda: Abigél (10 szavazat). A jelenleg vagy legutóbb olvasott könyvek lenyűgözően bőséges, sokszínű listájának élére három mű került: Szabó Magda: Régimódi történet; Ken Follett: A titánok bukása; Tolsztoj: Háború és béke. A megkérdezett pedagógusok többsége a könyvbeszerzés forrásaként a vásárlást (32%) jelölte meg.
A sajtóolvasás tekintetében megállapítja a szerző, hogy a pedagógusok 86 százaléka rendszeresen olvas nyomtatott sajtótermékeket. A legkedveltebb napilapok (a nyomtatott és az elektronikus sajtótermékeket együtt vizsgálva) összesített rangsorának élére a Magyar Nemzet került, második a Népszabadság, harmadik az ingyenes Metropol, negyedik az origo.hu, ötödik az index.hu. A hetilapok összesített listáját a HVG vezeti, majd az Élet és Irodalom, a Nők Lapja, a Magyar Narancs és a Heti Válasz következik. A folyóiratok összesített kedveltségi listáján az első a National Geographic, a második a História, harmadik a Rubicon, negyedik a Természet Világa.
A mintában szereplő pedagógusok csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem televíziózik. A televíziót nézők közül a megkérdezettek 50 százaléka naponta teszi ezt, 30 százalék hetente; havonta vagy még ennél is ritkábban 4 százalék.
A számítógép- és internethasználat esetében a szerző kiemeli, hogy a pedagógusok 83 százaléka esetében “… ez már beépült a rendszeres, napi tevékenységek sorába, s a 13%-nyi kisebbség is hetente több alkalommal használja a számítógépet.” (22. p.)
A családi könyvtárak jellemzői között nem okozott meglepetést, hogy valamennyi pedagógus úgy nyilatkozott, hogy van otthon könyve. 500 kötet feletti házikönyvtárról számolt be a megkérdezettek 65 százaléka, csupán egy százalék adta azt a választ, hogy 1-50 közötti kötettel rendelkezik.
A könyvtárakkal való kapcsolat elgondolkodtató: az adatfelvétel idején a megkérdezettek több mint fele (59%) volt könyvtári tag, ugyanakkor 24 százalék több könyvtárban való aktív tagságról számolt be. A pedagógusok egy százaléka soha sem volt tagja semmilyen könyvtárnak. 40 százalék egykor rendelkezett könyvtári tagsággal, jelenleg viszont nem. Az aktív tagok könyvtárhasználati gyakoriságára az alábbi adatok a jellemzőek: a legtöbben – 24 százalék – havonta járnak könyvtárba. 10 százalék hetente, 8 százalék hetente többször, 10 százalék negyedévente, 4 százalék félévente, 6 százalék még ennél is ritkábban látogat el könyvtárba.
Mi jellemzi a könyvbeszerzést? A keresett könyvről való értesülés forrás szerinti megoszlása a következő: barát, ismerős ajánlásából 75 százalék; az interneten olvasott róla 70 százalék; könyves lapokból, folyóiratokból 40 százalék; napilapok, hetilapok, folyóiratok könyvkritikájából 38 százalék; könyvkiadók prospektusaiból 38 százalék; rádióban elhangzott könyvismertetésből 22 százalék; könyvesbolti hirdetőtáblákról 20 százalék; utcai plakátról 17 százalék; televíziós reklámból 9 százalék. A vásárlások helyszínének kiválasztását leginkább a könyv ára határozza meg, azaz a legfőbb szempont, hol lehet a keresett könyvet a legolcsóbban, például kedvezménnyel beszerezni. A megkérdezettek körében a legnépszerűbb könyvvásárlási helyszín a nagy könyvesbolti hálózatok egy-egy üzlete.
A megkérdezettek 40 százaléka látogatja a könyvszakma rendezvényeit: a legtöbben (33%) az Ünnepi Könyvhétre látogatnak el.
A vásárlói elégedettségre rákérdezve kiderült, hogy a pedagógusok az antikváriumokkal a legelégedettebbek (a könyvesbolti személyzetet az alábbi szempontok alapján értékelték: segítőkészség; tájékozottság; udvariasság; tapintatosság; kínál-e más lehetőséget). Megállapítható, hogy a nagyobb hálózatok boltjai többnyire az elégedettségi lista végére kerültek (pl. Libri, Alexandra).
A kutatás érdekes kérdésköre az olvasás és a család kapcsolatát térképezte fel. A szerző megállapítja, hogy a legtöbb pedagógus körbeveszi gyerekét az olvasást támogató tevékenységekkel, pl. mesélés, közös könyvtárba vagy könyvesboltba járás, különféle sajtótermékek előfizetése. A szerző megállapítja, hogy “… minél nagyobb számban találhatók az otthoni könyvespolcokon könyvek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adott személy saját gyerekeivel könyvtárba is járni fog.” (39. p.)
A kérdőíves vizsgálat keretében rákérdeztek az órákra történő felkészülésre (időtartamára, módjára), valamint az olvasás, a könyv- és könyvtárhasználat megszerettetésére irányuló egyéni módszerekre is. Kiemelésre kerültek a leggyakoribb módszerek, valamint élvezetes ízelítőt kapunk a pedagógusok kreativitását, elhivatottságát tükröző egyedi megoldásokból is.
A szerző összegzésében megállapítja, hogy a felmérés adatai – valószínűsíthetően pozitív irányban – eltérnek az országos átlagtól.
(Péterfi Rita: “Befolyásos” emberek: a pedagógusok és a könyvek. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 2011. 53 [10] p.)
* Péterfi Rita: A Harry Potter-nemzedék és a könyvek. A fiatalok olvasási és könyvolvasási szokásairól 2010-ben. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 2010. 42. p. Ism: Nagyváradi Enikő: Friss kutatás magyar fiatalok olvasási és könyvvásárlási szokásairól. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2010. 12. sz. 60-64. p.
** A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 15 pedagógusa által kitöltött kérdőívek elemzésével a szerző önálló fejezetben (“Zenepedagógusok és az olvasás”, 40-42. p.) foglalkozik.