A Nemzeti Informatikai Stratégiában felvázolt jövőkép az információs társadalom kialakulása. A könyvtári rendszer jövőképét, ehhez kapcsolódva, az alábbi trendek határozzák meg:

• az információhoz való korlátok nélküli, szabad, azonnali hozzáférés biztosítása,
• a digitalizáció széles körű elterjedése,
• falak nélküli virtuális könyvtár szerepének megnövekedése,
• a hálózatok közötti együttműködés a gazdaság, a kultúra, a tudomány, az államigazgatás stb. területén,
• globalizáció, az egész világra kiterjedő együttműködés az információgyűjtés, feldolgozás, szolgáltatás bármely területén,
• az információs szupersztráda, intelligens városok, régiók kialakulása,
• az információs technológia gyorsléptékű fejlődésének hatásai.

A hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz való szabad hozzáférés biztosításával a könyvtári rendszer egésze legyen alkalmas

• az állampolgári, a demokratikus jogi szabályozások megismerésére és így a demokratikus jogállamiság továbbfejlesztésére,
• a gazdaság, a piacgazdálkodás kérdéseiben való eligazodásra, illetve az ehhez kapcsolódó információk aktív felhasználására,
• segítse mindazokat, akik az oktatás különböző szintjeiben vesznek részt,
• támogassa az egész életen át való tanulást,
• járuljon hozzá a kulturális, művészeti terület megismeréséhez és az abban való részvételhez,
• segítse a szabadidő hasznos eltöltését,
• adjon segítséget azon készségek kifejlesztéséhez (írni-olvasni tudás) amelyek az előbbi tevékenységek aktív használatához szükségesek.

Az intelligens vagy tájékozott ország az intelligens városok, települések hálózata. A hálózat a városi, települési alaphálózatokra épül, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi intézmények, vállalkozások, különféle szervezetek és a lakosság is bekapcsolódjanak a hálózatba, és ezáltal javuljon az életminőség, a hatékonyság, és az ország gazdasági versenyképessége növekedjen.

Az intelligens ország céljának elérésére a rendszer elemeinek szakaszos, időben átfedő fejlesztésére van szükség. Az alap a telematikai (távközlési és számítástechnikai) infrastruktúra folyamatos és szakaszos fejlesztése. A könyvtárak technikai fejlesztése is ütemezhető, megkezdve a központi könyvtár fejlesztésével, az osztott katalogizálási rendszer létrehozásával, folytatva az információt szolgáltató könyvtárak, múzeumok helyi rendszereinek korszerűsítésével és végezetül a felhasználó könyvtárak, iskolai könyvtárak modernizálásával, amely során ki kell alakítani a könyvtárakban és egyéb közösségi terekben a “telekunyhó” hálózatot is. A telekunyhó a kisebb települések információs központja, ahol az állampolgár nem csupán a megszokott könyvtári szolgáltatásokat veheti igénybe, hanem használhatja mindazokat a telematikai eszközöket, amelyekre a munkavégzéséhez, tanulásához, informálódáshoz szüksége lehet.

A program egyik legfontosabb eleme a létrejövő információs hálózat tartalmi feltöltése, ami szintén folyamatosan ütemezhető. Ennek során kell fejleszteni a gazdasági, önkormányzati, kormányzati adatbázisokat, elvégezni a kulturális vagyon digitalizálását (elektronikus könyvtárak, múzeumok, képtárak stb.), könyvtári katalógusok retrospektív konverzióját, a multimédia alkalmazások megvalósítását.

A program megvalósításánál gondoltunk a létrejövő infrastruktúra folyamatos üzemeltetésének biztosítására, továbbá az új eszközök és módszerek használatának elsajátítására szolgáló képzés és továbbképzés megszervezésére.

A jelenlegi gazdasági helyzetben az információs társadalom kínálta lehetőségekhez való hozzájutás a lakosság számára a legkedvezőtlenebb. Ennek áthidalására a könyvtári rendszer és a könyvtári, közgyűjteményi információs szolgáltatások fejlesztése kínálkozik.

• Ha a könyvtári-informatikai rendszer hálózza be az országot, és a könyvtár lesz a központja a tájékoztatásnak, tanulásnak, önképzésnek, művelődésnek, rekreációs, turisztikai tevékenységnek, gazdasági, önkormányzati és kormányzati információs szolgáltatásoknak, akkor elkerülhetjük azt a nem kívánatos helyzetet, hogy a társadalom kettéválik szűk információ-gazdagok rétegére és információ-szegények túlnyomó többségére.
• A közoktatási informatikai fejlesztés eredményeként az iskolákból kikerülő emberek megismerték és megszokták az információs technológia által kínált különféle szolgáltatásokat, és ezeket munkájuk, tájékozódásuk, művelődésük során is igénylik. A közgyűjtemények (könyvtárak) feladata egyrészt, hogy mindenki számára biztosítsák a hozzáférést ezekhez az információkhoz, másrészt maguk is előállítsák elektronikus formában azokat az információkat, amelyeket hagyományos formában ma is őriznek, gondoznak és szolgáltatnak.
• E feladatok ellátásához szükséges a közgyűjtemények telematikai infrastruktúrájának fejlesztése, az intézmények hálózatba szervezése, a köztük lévő munkamegosztás megvalósítása, az információs vagyon digitalizálása, adatbázisok építése, az elektronikus adathordozókon megjelenő dokumentumok beszerzése és szolgáltatása, a közgyűjteményben dolgozó munkatársak felkészítése, képzése az információs társadalom által támasztott új követelményeknek megfelelően.

Ide tartozik a közgyűjtemények nagyterületi hálózatba való bekapcsolása, a megfelelő fogadó számítógépek és szoftverek biztosítása, valamint (amennyiben indokolt) a lokális hálózat kialakítása. Az infrastrukturális fejlesztést a közgyűjtemények három kategóriájára kell megvalósítani, annak függvényében, hogy az intézmény milyen szerepet tölt be a közgyűjteményi hálózatban és hogyan vesz részt a munkamegosztásban:

• központi gyűjtő és elosztó könyvtár: nagysebességű és sávszélességű (2 Mbps) hálózati csatlakozás, fejlett lokális hálózat sok munkahellyel, nagy tárkapacitás, nyitott rendszerű szoftver,
• az információt előállító, szolgáltató bázis könyvtárak, múzeumok: legalább 512 kbps sebességű csatlakozás, fejlett lokális hálózat sok munkahellyel, nagy tárkapacitás, nyitott rendszerű szoftver
• szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználó könyvtárak: 64 kbps bérelt vonal vagy telefonvonalas kapcsolat, lokális hálózat (nagyobb könyvtárakban), nagyteljesítményű kliens gépek és szoftverek.

A könyvtárak (közgyűjtemények) világszerte az információs infrastruktúra legnagyobb adatszállítói. Ezt a tevékenységet hálózatba szervezve, az ésszerű munkamegosztást megvalósítva kell végezniük. A munkamegosztás és a hálózati elv érvényesül a dokumentumok és a információ feldolgozásában (osztott katalogizálás, szakosított adatbázis-építés), valamint a dokumentumellátásban (tárolókönyvtár, könyvtárközi kölcsönzés).

A résztvevő intézmények a dokumentum-feldolgozást együttműködésben végzik, így minimálisra csökkentik a párhuzamos munkát. Az osztott katalogizálás feltétele, hogy a résztvevők hálózatba legyenek kapcsolva, rendelkezzenek a megfelelő hardverrel és szoftverrel, legyen egy szerver a feladatra alkalmas szoftverrel, legyenek megfelelő szabályok, szabványok a feldolgozás tartalmát illetően. A nagy szakkönyvtárak körében 1997-ben megindult a MOKKA-program, amelyhez az MKM 15 mFt támogatást nyújtott. Az osztott katalogizálást a program során ki kell terjeszteni a jelentős gyűjteménnyel rendelkező könyvtárakra és közgyűjteményekre.

Az osztott katalogizálás (és a retrospektív adatbevitel) eredményeként létrejövő on-line katalógus a felhasználó könyvtárak számára is hasznos:

• tudomást szereznek a Magyarországon található dokumentumokról,
• saját katalógusuk számára letölthetik az adatokat,
• meggyorsítja a könyvtárközi kölcsönzést.

A közgyűjtemények munkamegosztásban hozták létre a szakterületi (pl. gazdasági vagy jogi szakirodalmi) és területi (pl. helyismereti) információs adatbázisokat, és ezeket teszik hozzáférhetővé a hálózaton. Ugyancsak szükséges a vásárolt adatbázisok hozzáférhetőségének biztosítása a hálózaton.

A dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításában a megvásárlás helyett egyre inkább teret nyer a dokumentumellátás, azaz pl. a folyóirat előfizetése helyett a kívánt cikk másolatát egy ún. dokumentumellátótól rendelik meg, vagy a kért könyvet a dokumentumellátótól kölcsönzés formájában szerzik be. A szolgáltatás működtetéséhez meg kell valósítani az országos dokumentumellátó rendszert.

A program egyik legfontosabb eleme a létrejövő információs hálózat tartalmi feltöltése.

Az államnak egyrészt közvetlenül részt kell vennie az adatbázisok előállításában, másrészt az államnak kell ösztönözni és összehangolni a vállalkozói szféra által végzett, a kulturális örökség tartalmi feltárását célzó tevékenységeket. Többek között e cél érdekében fogja létrehozni a minisztérium a Neumann János Multimédia Központot és Digitális Könyvtárat.

• támogatás a kormányzati, önkormányzati és egyéb (pl. bírósági, törvényhozási stb.) adatbázisok megvalósításához,
• támogatás a közgyűjteményeknek a kulturális örökség digitalizálásához (pl. virtuális múzeumok létrehozása), a könyvtári katalógusok retrospektív konverziójához,
• támogatás a közgyűjteményeknek szakirodalmi és helyismereti információs adatbázisok előállításához,
• támogatás a Neumann János Multimédia Központ tevékenységéhez a magyar digitális információs vagyon feltárása céljából (metaadatbázis létrehozása pl. Interneten valós keresés segítésére).

• hozzájárulás a magánvállalkozások által végzett kulturális tartalomipari tevékenységekhez, multimédia alkalmazások megvalósításához,
• közhasznú információs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások ösztönzése.

A világ tartalomipari termelésének legjavát elérhetővé kell tenni a hálózaton. Ehhez állami támogatást kell nyújtani a közgyűjteményeknek a digitális formában elérhető dokumentumok beszerzéséhez, a térítéses adatbázisok használatához:

Az információs társadalom által támasztott követelmények, az új és állandóan megújuló technika, az információs robbanás szükségessé teszi az információ feldolgozásával, közvetítésével foglalkozó szakemberek képzését, továbbképzését. A képzés bázisa lehet a Neumann János Multimédia Központba tervezett jól felszerelt oktatási kabinet.

A hamarosan az Országgyűlés elé kerülő kulturális szaktörvényekben megfogalmazódik a könyvtárak fokozott szerepe az információs társadalomban, valamint a kulturális örökség digitális adathordozókra való átmentésének fontossága. A törvénytervezet normatíva alapján számított összeget rendel a közgyűjtemények telematikai fejlesztésére és az információs társadalomban betöltött szerepüknek megfelelő tevékenységeik fenntartására. Ez biztosítékot jelent arra, hogy központi finanszírozásból a program megvalósuljon.

• Az MKM Kulturális Örökség Főosztályának felkérésére az IIF felmérést végzett a könyvtárak körében a jelenleg rendelkezésükre álló telematikai infrastruktúrájukról.
• Alapos előkészítő munka után az 1997. évben megkezdődik az OSZK számítógépes rendszerének lecserélése, amelynek megvalósulása után a teljes magyar dokumentumtermés elérhető lesz az Interneten keresztül, letölthetővé válnak a gépi formátumú rekordok vagy akár csatlakozni is lehet a központi rendszerhez.
• Az elmúlt év végén megindult az országos múzeumok közös nyilvántartási rendszerének kialakítása, ezen intézmények internetvégpontot kaptak, és 1997-ben a közös szerver és a szoftver is rendelkezésükre fog állni.
• Az idén megkezdődtek a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár kialakításának előkészületei. Hamarosan az intézmény elődszervezete megindítja a kulturális javak összehangolt digitalizálási programját, a multimédia-gyűjtemény gyarapítását, az elektronikus könyvtár fejlesztésének támogatását, hogy mire 2000 augusztusában megnyílik a Központ, ne csak az üres falak fogadják a látogatókat.

A program megvalósításához az Államiságunk 1000 éve Emlékbizottság megbízásából igénybe vesszük dr. Tószegi Zsuzsanna (OSZK) szakmai segítségét.

• Meg kell valósítani a központi gyűjtő és elosztó könyvtár telematikai infrastruktúrájának kiépítését. Az osztott katalogizálást működtetni kell és a szakkönyvtárak körét ki kell terjeszteni. Minden megyei könyvtár számára biztosítani kell az osztott katalógushoz való hozzáférést.
• Ki kell építeni az országos múzeumok és a megyei központi múzeumok, valamint a közlevéltárak hálózati kapcsolatait. Ki kell fejleszteni a közös múzeumi nyilvántartási rendszert.
• Meg kell kezdeni a közös múzeumi adatbázis feltöltését, folytatni a retrospektív katalógus konverziót.
• A Magyar Elektronikus Könyvtár fejlesztése, bővítése.
• Ki kell dolgozni a kulturális örökség digitalizálására vonatkozó tervet, és ennek megfelelően meg kell kezdeni a munkát (pályázatok, kiírása, elbírálása).
• Pályázatok kiírása és elbírálása szakmai, kormányzati, önkormányzati, köz
• hasznú információs adatbázisok létrehozására, fejlesztésére, szolgáltatására.
• Ki kell alakítani a digitális információkra vonatkozó metaadatbázis szerkezetét, és meg kell kezdeni a feltöltését.
• Meg kell kezdeni a dokumentumellátó-rendszer kiépítését.
• Ki kell dolgozni a képzés (internetes távképzés) metodikáját, az első tanfolyamokat meg kell tartani.

• Minden jelentős gyűjteménnyel rendelkező könyvtárat be kell vonni az osztott katalogizálásba (az országos múzeumok könyvtárait is). A megyei, városi könyvtárak és levéltárak számára biztosítani kell az osztott katalogizálásban való részvételt.
• Meg kell valósítani a könyvtárközi kölcsönzés on-line menedzselését. Az összes múzeum (140) bekapcsolása a hálózatba.
• A közgyűjtemények lokális rendszereinek kiépítése ill. korszerűsítése.
• A kulturális örökség digitalizálására vonatkozó további pályázatok kiírása, elbírálása.
• Pályázatok kiírása és elbírálása szakmai, kormányzati, önkormányzati, közhasznú információs adatbázisok létrehozására, fejlesztésére, szolgáltatására.
• Folytatni kell a közös múzeumi adatbázis feltöltését, a retrospektív katalógus konverziót.

• A digitális információkra vonatkozó metaadatbázis feltöltésének folytatása, aktualizálása.
• A dokumentumellátás teljes körű alkalmazása.
• A képzés (internetes távképzés) további tanfolyamait meg kell tartani.

• A Neumann János Multimédia Központ átadása, a metaadatbázis működése.
• A közgyűjtemények lokális rendszereinek korszerűsítése.
• A települési könyvtárak többségének bekapcsolása a hálózatra, az osztott katalógus elérésének biztosítása.
• Újabb intelligens települések, városok, régiók megvalósítása.
• Az évfordulóhoz kapcsolódó multimédia alkalmazások megvalósítása.
• Az intelligens ország bemutatása a világnak.

Budapest, 1997. július 28.