Dr. Majtényi László

 

Közszereplők tudományos alkotásainak megismerhetőségével kapcsolatban lefolytatott
adatvédelmi biztosi vizsgálat megállapításait összegző ajánlás

I.

Egy újságíró beadvánnyal fordult hivatalomhoz, melyben előadta, hogy meg akarta ismerni dr. Torgyán József országgyűlési képviselő jogi egyetemi doktori disszertációját. Az újságíró egy rádiós dokumentumműsor elkészítéséhez akarta elolvasni Torgyán József 1954-ben írt egyetemi doktori disszertációját. A disszertációt őrző kari könyvtárat felügyelő (ELTE Állam- és Jogtudományi Kara) dékán azonban elutasította a kérését. A dékán szerint a szakdolgozat belső intézményi iratnak minősül, mely “rendeltetését tekintve nem a nyilvánosság számára készül, hanem az egyetemi képzési követelmények teljesítésének része", a betekintés engedélyezése csak a szerző előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.

Álláspontom szerint az egyetemi doktori disszertációk tudományos igényű alkotások, melyeket – amint arra a dékán úr helyesen rámutatott – megillet a szerzői jogi védelem. A könyvtárakról szóló 1976. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 17/1976. (VI. 7.) Mt rendelet 9. § (2) bekezdése szerint a tudományos értékű irat “könyvtári jellegű kézirat"-nak, könyvtári anyagnak minősül. A kari könyvtár korlátozott nyilvánossággal működik (a fenntartó azonban nyilvános működést is engedélyezhet). A korlátozottan nyilvános könyvtár állományának használatára jogosultak körét a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. E szabályzat korlátozhatja a könyvtár használóinak körét. A kari könyvtár volt vezetője megkeresésemre arról tájékoztatott, hogy a hatályos “Szervezeti és Működési Szabályzatuk"-at kiegészítő “Működési Szabályzat és Olvasótermi Rend" l. pontja szerint a könyvtáruk “korlátozottan nyilvános jellegű". Az oktatókon, diákokon, kutatókon kívül más személyek csak a kari dékán vagy helyettese engedélyével használhatják a könyvtár anyagát.

Az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB sz. határozatának III. részében többek között kimondja, hogy: “az Alkotmány 70/G. §-a a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartása és támogatása kimondásával, és annak deklarálásával, hogy tudományos igazságok kérdésében állást foglalni csak maga a tudomány lehet kompetens, nemcsak alapvető jogállami és alkotmányos értéket nyilvánít ki, hanem szubjektív jogként fogalmazza meg a tudományos alkotás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének – magának a kutatásnak – és tanításának szabadságát, mint az ún. kommunikációs alapjogok egyik aspektusát”, valamint: “A tudományos tételek, megállapítások és igazságok szabad keresése, továbbá a tudományos eszmék és nézetek szabad áramlása, így az egész társadalom, az emberiség, fejlődésének alapfeltétele és az individuum szabad kibontakozásának is egyik biztosítéka".

Álláspontom szerint nem indokolt az egyetemi doktori disszertációkba történő betekintés engedélyezését a szerző hozzájárulásától függővé tenni. Véleményem szerint az egyetemi doktori disszertáció lényegi sajátosságait tekintve nem “belső intézményi irat", hanem könyvtári anyag: könyvtári besorolását tekintve “könyvtári jellegű kézirat", valójában tudományos alkotás. Igaz, hogy az egyetemi doktori disszertáció sikeres megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele, az egyetemi követelmények teljesítésének része, ugyanakkor önálló tudományos alkotás, szerzői mű. A könyvtár állományába tartozó tudományos művek megismerésének joga elsősorban a könyvtárat alanyi jogon használókat illeti meg, de ez a jog a szerző személyére, közszereplésére tekintettel más személyeket is megillethet. Az Alkotmánybíróság több határozatában kijelentette, hogy állandó gyakorlata szerint “az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb: különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának […] A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek – különösen a választópolgároknak – a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek a köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek" [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, 60/1994. (XII. 24.) AB határozat].

Dr. Torgyán József a mai magyar közélet ismert személyisége, országgyűlési képviselő, parlamenti párt elnöke. A rádiós újságíró be kívánja mutatni a politikus életútjának korábbi állomásait, szakmai eredményeit, nem sérti a szerzői személyiségi jogait azzal, ha meg akarja ismerni egyetemi doktori disszertációját és erről említést tesz a műsorban. A disszertációt őrző könyvtárnak az információszabadság alkotmányos elve alapján betekintést kell engednie az újságíró számára. A betekintési jog engedélyezése azonban véleményem szerint nem foglalja magában a szakdolgozat kölcsönzésének, lemásolásának jogát. A betekintési jog gyakorlása, illetve az annak felhasználásával készült mű azonban nem sértheti – például inkorrekt idézéssel – a szerzői személyiségi jogait. Erre fel kell hívni a betekintő figyelmét.

II.

Egy másik újságíró Horn Gyula miniszterelnök 1977-ben írt kandidátusi disszertációját szerette volna elolvasni, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában azonban azt közölték vele, hogy a mű “zárolt anyag", nem kutatható.

A disszertáció titkossá minősítésével kapcsolatban vizsgálatot folytattam, ennek során kiderült, hogy azt sokáig az MTA kézirattára őrizte, de 1994-ben a Tudományos Minősítő Bizottság, a mai Doktori Tanács elődje bekérte annak megvizsgálása céljából, hogy indokolt-e még a zárolt kezelés fenntartása.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestület, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 65. § (1) bekezdése alapján közfeladatot lát el, és mint ilyen szerv a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ezt alátámasztja a Ptk. 65. § (5) bekezdése is, eszerint:

“(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek."

Az MTA Doktori Tanácsának elnöke többszöri levélváltás után közölte, hogy a zárt védést egyfelől az MTA Világgazdasági Kutató Intézetében megtartott előzetes munkahelyi vita résztvevői javasolták, másfelől az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője, aki azt kérte, hogy “a védés ne legyen teljesen nyilvános". A Doktori Tanács elnöke végezetül arról tájékoztatott, hogy az MTA irattárában végzett tüzetes vizsgálat ellenére nem járt eredménnyel annak a szakbizottsági határozatnak a felkutatása, amely a dolgozat védésének és őrzésének zárt kezelését rendelte volna el.

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 28. § (2) bekezdése szerint az 1980 előtt keletkezett minősített iratok minősítését a törvény hatálybalépésétől (1995. július 1.) számított 1 éven belül felül kell vizsgálni, e határidő elteltével minősítésük megszűnik. Erre tekintettel – ha jogszerűen minősítve is lett volna Horn Gyula kandidátusi disszertációja – e határidő elmúltával e minősítését elvesztette volna. A beszerzett iratokból azonban kitűnik, hogy a disszertáció nem volt minősítve.

III.

Az üggyel kapcsolatban az alábbi ajánlásokat teszem:

Budapest, 1997. július 30.