Pegán Anita

"2005 az új szolgáltatások
minőségi fejlesztésének éve les"

Beszélgetés Mender Tibornéval,
az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatójával

Mender Tiborné

Minden egy kis könyvesboltban kezdődött - az egyetemi évek után - 1970-ben, ahol eladóként és antikváriusként a könyvekkel nap mint nap testközelben élve megkezdődött számára a nagybetűs Élet. Ott, akkor a polcok között kedvesen könyvet ajánló fiatal lány nem gondolhatta, hogy az elkövetkező évtizedekben a könyvtári szakma girbe-gurba ösvényeit bizony mind bejárja. Hiszen dolgozott szakkönyvtárban, vezetett felsőoktatási könyvtárat, de volt sajtódokumentátor és lapmenedzser is. Az elmúlt tíz évben, egészen idén júniusig, pedig könyvtárosként a Magyar Nemzeti Bank Közművelődési könyvtárában dolgozott. 

A történetet innen már ő folytatja az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatói irodájában velem szemben ülve:

- Az előző munkahelyemen egy átszervezés következményeként az álláshelyem megszűnt, és a munkakeresés helyzetében voltam. Ekkor értesültem arról, hogy az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatói posztjára pályázatot írnak ki. Úgy éreztem, hogy szakmai tapasztalataim kamatoztatására és a végzettségem szerint is ez a hely megfelelő lenne számomra. Bár nem vagyok a legfiatalabb generáció tagja, érzek magamban annyi energiát, hogy egy ilyen tisztséget megpályázzak, és ha elnyerem a pozíciót, akkor el is tudjam látni a vele járó feladatokat. Legnagyobb örömömre - úgy tudom, több pályázó közül egyöntetűen - a bizottság engem választott.

- Ennek immár négy hónapja. Hogyan emlékszel vissza arra az időre amikor a pályázatot írtad? Akkor, a saját íróasztalod mellől milyen volt tervezgetni? Hogyan értékeled most az akkori elgondolásaidat az eljövendő feladatról?

- A pályázat elkészítéséhez nagyon sok szakmai anyagot és a pályázathoz kiadott munkatervet olvastam. Tehát "virtuálisan" ismertem a könyvtárat. Őszintén meg kell mondanom azonban, hogy a valóság kicsit más volt, mint amit elképzeltem. Ez egy nagy önálló intézmény. A szakmai feladatokon túl rengeteg tevékenység hárul rám. Természetesen tudtam, hogy egy főigazgatónak nem csak szakmai feladatai vannak. Azt azonban nem gondoltam, hogy az épülettel kapcsolatos ügyek, a gazdasági ügyek, a műszaki terület ilyen sok munkát ad majd nekem. Az elmúlt időszakban ezekre a területekre próbáltam magam mellé munkatársakat gyűjteni a kollégák közül azért, hogy egy kicsit többet tudjak a szakmai munkával foglalkozni. Tehát sokkal összetettebb a feladat, mint gondoltam, de nagyon izgalmas. Úgy érzem, hogy az elmúlt négy hónapban sok mindenben sikerült előre lépni.

Sokan azt mondták amikor június 17-én beléptem, hogy szerencsém van, mivel nyáron kezdhetek. A nyári zárva tartás alatt meg tudok ismerkedni az emberekkel, az intézménnyel, a belső viszonyokkal. Nos, ez egyáltalán nem így történt. A belépésem után két héttel az épülettel kapcsolatban súlyos gondok jelentkeztek. Ez a műemlék jellegű épület több mint százéves. Rekonstrukciója pedig csaknem tíz éve folyik. Minden tisztelem Juhász Jenő főigazgató úré, aki ezt a rekonstrukciót elkezdte, és nagyon jelentős dolgokat vitt véghez az épületben.

- Egy tízéves rekonstrukciós időszak után milyen feladatok vannak még előttetek?

- A soron következő feladat egy ingatlan-ügy. A harmadik emeleten hét magánlakás van. Ezek kivásárlását az idei évben megkezdjük, és a jövő évben befejezzük. Így teret nyerünk, és a bizonyos osztályokon jellemző zsúfoltság megszűnik. Másik kérdés a belső udvar munkálatainak befejezése. A homlokzat helyreállítása - az 1896-os terveknek megfelelően - a legutolsó feladat. Remélem, hogy 2006-ra - az intézmény ötvenéves évfordulójára - régi pompájában látható majd az épület, korszerű berendezésekkel.

- Miből történik a finanszírozás?

- A finanszírozás lépcsőzetes. A felújításokra több pályázatot nyertünk. Így a villamoshálózat korszerűsítésére és az akadálymentesítésre is. Természetesen a NKÖM támogatására is nagyon számítunk.

- Terveid mennyire követik a már itt kialakult hagyományokat és mennyiben újító szelleműek? Mik a fő fejlesztési irányok?

- Arra jutottam, hogy az itt meglévő kiváló gyűjtemény: a világirodalom, nyelvészet, zenetudomány, szépirodalmi művek rengeteg eredeti darabját és fordításait magába foglalja... tehát ezekre kell építeni és egyben megújítani a szolgáltatásokat. Szeretném, ha az OIK igazi nyelvi és kulturális központtá válna, hiszen itt a nyelvtanításhoz, a nyelvtanuláshoz, a nyelvészeti kutatáshoz, sőt - és itt csak utalást tennék rá - a zenetörténeti kutatáshoz is megtalálnak minden szükséges szakirodalmat és sokféle elektronikus szolgáltatást a látogatók. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az EU-csatlakozás után - mikor a nyelvtanítás az egyik legfontosabb dolog - ezt a funkciónkat igazán megerősítsük. A magas szinten képzett munkatársakkal egy igazi XXI. századi könyvtárat alakíthatunk ki a meglévő alapokból.

- Van-e az intézménynek stratégiai terve?

- Az intézménynek stratégiai terve még nincs, de el fogjuk készíteni a 2005-2007 közötti időszakra.

- Mik a fő irányvonalak?

- Elsősorban a közönségkapcsolatok élénkítése, azaz az olvasók visszaszerzése a célunk. Az épület rekonstrukciója idején sok olvasót elvesztett az intézmény. Őket kellene visszacsábítani. Célcsoportjaink: az egyetemisták, a felsőbb éves középiskolások, a tudományos kutatók, a pedagógusok, a szak- és műfordítók. Augusztustól az egyik fiatal munkatársam mint intézményi menedzser építi és koordinálja a külső kapcsolatainkat. Ő veszi fel a kapcsolatot a hallgatói önkormányzatokkal, az egyetemi lapokkal. A régi partnerekkel is tartja a kapcsolatot. Ilyen a British Council, a Goethe Intézet, az Osztrák Intézet. Ezek azok a csoportok és intézmények, amelyeket és akiket szeretnénk tájékoztatni arról, hogy könyvtárunk létezik. Azt tapasztalom, hogy főleg az én generációm szerint ez a könyvtár" "Gorkij" - tele orosz irodalommal. A fiatalok pedig nem ismerik az intézményt. Még olyanok sem, akiknek a tanulmányaihoz tényleg szükség lenne az itt meglévő könyvállományra. Olyan kellemes, nyitott, szerethető könyvtári teret szeretnénk biztosítani, ahol az információk széles skálája, a kulturális intézmények programjai és sokféle érdekesség is megtalálható. Egyszóval élőbbé akarjuk tenni a könyvtárat.

2004 a tervezés időszaka. Viszont mivel a MOKKA-pályázaton nyertünk, a szoftvercsere felgyorsult. Ez nagyon fontos szakmai projekt, hiszen nemcsak technikai fejlesztést jelent, hanem szemléletbeli változást is hoz magával. A honlapunkat is fejlesztjük. Augusztus óta már tartalmasabb, szebb weboldal várja a látogatókat (www.oik.hu).

2005 az új integrált könyvtári rendszerrel megtámogatott szolgáltatások minőségi fejlesztésének éve lesz, és felkészülés 2006-ra, amikor a könyvtár 50. évfordulóját ünnepeljük. Reményeim szerint az épület teljes pompájában és a szolgáltatások teljes fegyverzetében ünnepelhetünk. Azt szeretném, ha ez az év az OIK-ról szólna. 2007 sem a pihenés éve természetesen, hanem folyamatos munka, nagyobb léptékű előrelépéssel.

Hagyományos és fontos feladatunk a nemzetiségi könyvtárellátás segítése, koordinálása, amelyet jól összeszokott csapat végez.

A zenei gyűjtemény valaha önálló épületben volt, néhány éve költözött ide. A zeneműtárban is be kell fejeznünk a rekonstrukciós munkákat. A gyűjteményben kották, partitúrák, klasszikus zene található. A közelmúltban a klasszikus dzsessz felé nyitottunk.

- A nyelvtanulás fontosságát említetted. Létezik itt egy nyelvstúdió is.

- A nyelvstúdió nagy kérdőjel. Amikor létrejött, korszerű volt, mostanra azonban a berendezése kissé elavult. Fejlesztésének érdekében az igényekről külön felmérést kell készítünk. Itt egyébként nemcsak a világnyelvek, hanem sok más nyelv tanulásához is található segédanyag, Át kell gondolni a kihasználás lehetőségeit. Ha sikerülne nagyobb összegű pályázati pénzhez jutnunk, akkor a nyelvtanulást modern eszközökkel segítő hely lehetne.

- A honlapotokon sok rendezvényt hirdettek.

- A rendezvényeknek nagy hagyománya van. Magam is csodálkoztam, hogy tavaly mintegy nyolcvan rendezvény volt. Ennek egyben örültem is. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban tavaly a tagországokat bemutató rendezvénysorozatot tartottak. Most ezt a kezdeményezést folytatjuk a velünk együtt csatlakozó országok bemutatásával. Ez a rendezvénysorozat egyben együttműködésre is ad lehetőséget, hiszen amolyan "ikerrendezvényről" van szó. Az itt megtartott esteket egy megyei könyvtárba is "elvisszük". A British Councillal közösen olvasóköri rendezvényeket tartunk. Ezek irodalmi estek, ahol a mű - reményeim szerint eredeti nyelven történő - elolvasása után a résztvevők együtt dolgozzák fel a történetet, és magával a szerzővel is találkozhatnak.

Könyvbemutatókat, kisebbségi és nemzetiségi témájú kiállításokat, konferenciákat is rendeztünk.

Az irodalmi évfordulókat is számon tartjuk. Az elkövetkező Andersen év megünneplésére már felvettük a kapcsolatot dán könyvtárosokkal.

- Nagyon színes képet mutat a könyvtár tevékenysége. A sokrétű munkafolyamatok sok szervezést, az emberek megfelelő irányítását, vezetését igénylik. Milyen vezetőnek tartod magad?

- A nyitott vezetés híve vagyok. Az ajtóm mindig nyitva áll, bármikor jöhetnek a kollégák. Már az első hetekben végigjártam az osztályokat. Szerencsére a névmemóriám kitűnő, ezért már rövid idő múltán név szerint ismertem minden kollégát. Az ún. "sétálva vezetés"-t szeretem. Sokat járok le az olvasóterembe. Könyvtárunkban sok az idős, nyugdíjhoz közeli korú munkatárs. Nagyon nagy tapasztalattal bíró kollégák ők, tudásuk átadására van most szükség. Nem tudom jobban megfogalmazni célunkat, mint ahogy egyszer Monok István tette: "fiatalítás értékvesztés nélkül". Fontos, hogy fiatalok megjelenjenek a konferenciákon, a rendezvényeken. Az is lényeges, hogy ne mindig ugyanaz a pár ember menjen mindenhova, hogy többen publikáljanak és tartsanak előadásokat is.

A másik amit kiemelnék: a továbbképzés jelentősége. Arra nincs mód, hogy nagy létszámban szakmai továbbképzésre küldjünk kollégákat, viszont egyszerűen meg kell találni a módot arra, hogy a szakmát érintő újdonságokról, információkról értesüljenek. Októberben indítottam el egy belső tanfolyamot. Célja a stratégiai tervezés és a minőségbiztosítás megismertetése. A legjobb előadóktól, első kézből kapnak információkat a munkatársaim. Azt szeretném, ha nagyon jó hangulatú, szerethető, kellemes munkahely lenne a mienk.

A dolgozók anyagi megbecsülése mellett az erkölcsi megbecsülés is fontos. Ide értem a kollégák publikálási és előadási szándékának támogatását. Kiadványaink ügye is ezt szolgálja. Juhász Jenő főigazgató úr indította el az Évkönyvet. Ezt a sorozatot folytatni szeretnénk. Tervünk, hogy az ötvenedik évfordulóra Juhász Jenő gondozásában ünnepi kiadvány jelenjen meg.

- Gyakorlatias embernek látszol.

- Igen, ilyen vagyok. Nem vagyok tudományos könyvtáros. A gyakorlati területen dolgoztam. Nem jelent meg rengeteg publikációm. Szenvedélyesen szeretem a szakmát. Nagyon tisztelem a tudományos könyvtárosokat. Most, itt, ebben a helyzetben egy sikerorientált csapattal szeretnék dolgozni, egy sikerorientált csapatnak a cselekvő vezetője szeretnék lenni.

- Mióta főigazgató vagy, gondolom, megváltozott az életed, más lett az időbeosztásod. Hogyan telik egy napod?

- Ahogy már említettem, szeretek a kollégák körében lenni vagy az olvasóteremben egy-egy cikket elolvasni, alkalomadtán az olvasókkal is beszélni. Az irodai teendő azonban elég sok, így ezt ritkábban tehetem meg, mint szeretném. Rendszeresen nyolc óra körül érkezem a könyvtárba, és addig maradok, amíg az ügyek megkívánják. Néha haza is viszek munkát.

Sokkal több elfoglaltságom van, mint ezelőtt volt. És az elkövetkező időben még több lesz. Vidéki utak, esti rendezvények - amelyeken mindig részt veszek. A gyerekeim már felnőttek. Több mint harminc éve élek a férjemmel, aki nagyon jól tolerálja a változásokat.

A hétvégét megpróbálom meghagyni a családnak. Főzés, sütés, kirándulás. Kell a feltöltődés, kell egy színház, film, hangverseny élménye. Úgy gondolom, így itt is több energiával tudok dolgozni. Meg így teljes az élet.